Királyfiszállás () település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése Szolyvától északra, Poroskőtől délkeletre, a Pinye-folyó jobb partján fekvő település.

Nevének eredete A falu eredeti Szolocsina neve ruszin eredetű, az alapjául szolgáló солоч szó a ruszin сіль~соль = só főnév -oч képzős származéka. Ehhez egy birtoklást, valamivel való ellátottságot kifejező -inъ képző kapcsolódik. A falu közelében több sós vizű forrás található, de a helység talaja is sós, s ez motiválhatta a név létrejöttét. Személynévi eredeztetése teljesen kizárható. A Királyfiszállás elnevezést 1904-ben, az országos helynévrendezéskor kapta a falu annak emlékére, hogy Rudolf trónörökös vadászatai alkalmával többször megfordult itt. A hivatalos ukrán Солочин a ruszin név átvétele.

Története A falu a 16. század végén települt a Pinye völgyében, 1599-ben „Szolochin” néven említették. 1610-ben „Zolochin”, 1645-ben „Zsoloczina”, 1773-ban „Szolocsina”, „Soloczino” alakban írják a nevét.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOLOCSINA. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura Gr. Schönborn Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Munkácsi Uradalomban; határja középszerű.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szolocsina, orosz falu, Beregh vmegyében, 3 1/4 mfld Munkácshoz a gallicziai országutban, 287 g. kath., 5 zsidó lak. Paroch. templom. Savanyuviz. Erdő. F. u. gr. Schönborn.”

1913-ban „Királyfiszállás” néven említik. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, ekkor (1930-ban) „Soločin” alakban találjuk. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott, majd 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.

1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1983-ban „Солочин” néven említik. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége 1910-ben 600 lakosából 22 magyar, 104 német, 472 ruszin volt; ebből 18 római katolikus, 485 görögkatolikus, 89 izraelita volt.

Források Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914

Jegyzetek

Kategória:Bereg vármegye települései Kategória:A Munkácsi járás települései