Vízkeleti és szeptencz-újfalusi Vízkelety Béla vagy Vizkeleti, Vizkelety (Újarad, 1825. november 25. – Pest, 1864. július 22.** (Halálozás.) Vizkelety Béla, kinek „A Hunyady-ház diadalünnepe," „Eger ostroma" s több a magyar történelemből vett képét ismeri és kedvvel fogadta a közönség, s a ki lapunknak is, különösen a régi magyar viselet körüli szép tanulmányai által, hosszabb ideig szorgalmas munkatársa volt, pályája közepén, 39 éves korában, e hó 22-én Pesten elhunyt. Benne oly életet oltott ki a halál, mely a hazai festőművészeinek még sok hasznos szolgálatot tenni volt hivatva. Hült porait e hó 24-én tették a kerepesi-uti temetőben örök nyugalomra. Béke legyen hamvai fölött! Vasárnapi Ujság Pest julius 31. ) magyar festő, rajzoló, illusztrátor, fotográfus, történelmi és arcképfestő. Vízkelety Imre (1819–1895) testvére.A „magyar régészeti festészet úttörője”: Vizkelety Béla (1825-1864) Révész Emese művészettörténész honlapja]
Élete bélyegkép|balra|Vízkelety portréja, amit Marastoni József a pályatárs és kortárs rajzolt 1864-ben bélyegkép|jobbra|Széchenyi István döblingi lakosztályának falán, Magyarország térképe mellett, a Vahot Imre tervei szerint Vízkelety Béla és Franz Kollarz által készített Eger ostroma 1552-ben című litográfia és a Napkeletben 1860-ban megjelent Vízkelety által rajzolt Budapesti magyar divatkép láthatóKészült-e fénykép a legnagyobb magyarról?, fotomuveszet.ne Szülei vízkeleti Vízkelety Ignác táblabíró és tahvári Tahy Klára voltak, akiknek négy gyermekük született, Imre, Gusztáv, Ignác és Béla.Regélő: szépművészeti első magyar folyóirat, 1. kötet;4. kötet, books.google.hu Vizkelety Béla nevét az utókor a képes újságoknak köszönhetően ismerheti. Apja hivatalnok volt. Eredetileg jogásznak tanult Bécsben. Tanulmányai után Pesten telepedett le és népszerű festővé vált. 1841-től rövid ideig a bécsi festő akadémián tökéletesítette rajztudását, később családja eltartása miatt hivatali állást vállalt, jövedelmét pedig rajztudását felhasználva portrék festésével egészítette ki. Történeti érdeklődése már 16 évesen megmutatkozott, 16 évesen már rajzolt. A nemzeti történelem hőseivel Jósika Sámuel művei révén ismerkedett meg és ez keltette fel érdeklődését, hogy történeti illusztrációkat készítsen. Az 1848-as szabadságharcban nemzetőr volt, a világosi bukás után hónapokig a bátyja bújtatta. A kényszerű tétlenség hónapjait festői technikájának tökéletesítésére használta fel, valamint ekkor kezdett a magyar várak lerajzolásába. 1850-ben Aradra ment, majd bátyját követve Lugosra költözött. Ezután Bécsben kosztüm- és fegyvertörténeti ismereteit gyarapította. 1857 és 1862 között több képét küldte szét mellékletként előfizetőinek Vahot Imre folyóirata a Napkelet. A nagyméretű, Bécsben készített litografált lapok többsége a magyar múlt fényes korszakához, Mátyás király és az erdélyi fejedelmek korához kötődtek. Vahot pozitív történelemszemlélete találkozott a Vizkelety műveiben ábrázolt hiteles, ugyanakkor minden drámaiságot nélkülöző, derűs múltképpel. A jó minőségű, sokszorosított műveknek köszönhetően, a Napkelet „Magyar vezérek és királyok arcképcsarnoka” sorozat kompozíciói országosan ismertté tették a festő nevét. A műveket többen lemásolták és több olajfestésű másolata is ismert. A képek népszerűségének jeleként némelyik óraképként is forgalomba került. Az 1860-as évek elején Bécsben, könyvtárakban és képtárakban régi magyar fegyvereket és viseleteket kutatta. Nagy sikert aratott az “Egervár ostroma 1552-ben" című műve, amely szakszerűen ragadta meg az alakok korhű viseletét. A Vasárnapi Ujság részére rendszeresen készített illusztrációkat.
Halála Halála évében 1864-ben Vizkelety egyike volt az ország legismertebb történeti festőinek. Az Ország Tükrében megjelent nekrológjában Szokoly Viktor súlyos veszteségeként értékelte halálát, akinek művei „ezer meg ezer példányban terjedtek szét a testvér hazában, ugy hogy alig van az országban falu, a hol e képeket ne lehetne látni.” Halála után egyetlen festménye sem maradt az utókorra. Munkái csak grafikai sokszorosításban maradtak fenn. Galéria
A Vasárnapi Ujság című hetilapban megjelent illusztrációk
thumb|200px|center|Hadi viseletek a XVI. században, 1860. évi 23. számA "Vasárnapi Ujság" című hetilap 1860. évi 23. száma, epa.oszk.hu thumb|200px|center|Magyar hadi viseletek a XVI. században, 1860. évi 25. számA "Vasárnapi Ujság" című hetilap 1860. évi 25. száma, epa.oszk.hu thumb|200px|center|Magyar viseletek a XVII. században,1860. évi 26. szám A "Vasárnapi Ujság" című hetilap 1860. évi 26. száma, epa.oszk.hu thumb|200px|center|Hadiviselet a XVIII. század elejéről - Huszárok,1860. évi 28. szám A "Vasárnapi Ujság" című hetilap 1860. évi 28. száma, epa.oszk.hu
Jegyzetek
Irodalom
Batizfalvi István – Vízkelety Béla: Magyar vezérek és királyok arczképcsarnoka. Szövegét írta Batizfalvi István. Rajzolta Vizkeleti Béla. Második kiadás. 60 kőnyomatú arczképpel.
Források Vasárnapi Ujság, 1858, 1860, 1863, 1864, Fővárosi Lapok, I-1864, Vízkelety Béla nekrológja Művészet. X-1911, Vízkeleti Béla festő. Éber László (szerkesztő): Művészeti Lexikon. Építészet, szobrászat, festészet, iparművészet., Győző Andor Kiadása, Budapest, 1926 Vizkelety Béla 1825-1864, budapestaukcio.hu Erdélyi Művészet Vízkelety Béla festő, erdelyimuveszet.ro Vízkelety Béla , biralat.hu I. szt. István / grafikus Vizkelety Béla, nemzetikonyvtar.tumblr.com Révész Emese művészettörténész: Vizkelety Béla Egy történeti képrajzoló pályamodellje , revart.eoldal.hu Révész Emese A " magyar régészeti festészet úttörője" : Vízkelety Béla (1825-1864), epa.niif.hu
További információk Vízkelety Béla: Magyar vezérek és királyok arcképcsarnoka Révész Emese: Virtuális panteonok grafikai arcképcsarnokok a 19. századi hazai populáris grafikában, epa.oszk.hu Temesvár - IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Az írók életrajzát és a sajtót írta: Vende Ernő tanár, az Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja; a város művészeti életét és a színészetet: Berkeszi István dr. főreáliskolai igazgató; a könyvtárakat: Bellai József városi tanácsos - Vízkelety Béla, mek.oszk.hu Farkas Zsuzsa: Festő-fényképészek 1840-1880. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005. Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-. Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968. Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002. Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz Rezső Alapítvány, 2003.
Kategória:Magyar festők Kategória:Újaradiak Kategória:1825-ben született személyek Kategória:1864-ben elhunyt személyek Kategória:Római katolikus magyarok