Malajzia területéről eddig hat helyszín került fel a világörökségi listára, négy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. 250px Kinabalu Park 2000 Természeti (IX)(X) Védett terület: 75 370 ha, hivatkozás: 1012A Kinabalu Parkot 1964-ben alapították Borneó északi részén, névadója a Kinabalu-hegy Délkelet-Ázsia legmagasabb hegye a Himalája és Új-Guinea közötti térségben. A 4095 méter magas hegy és környéke ősi és változatos növényvilágáról nevezetes, ami a trópusi alföldtől az alpesi fennsíkokig terjed, magába foglalva hegyvidéki esőerdőket, trópusi lombhullató erdőket, magashegyi erdős területeket és erdőhatár feletti cserjéseket. A legalsó, a trópusi esőerdő szintjén több mint ezer orchidea faj él, az összes edényes növényfajok száma 5-6 ezerre tehető. A kivételes fajgazdagság miatt a hegyet Délkelet- Ázsia „növényi központjának” tartják. A lombhullató erdőkben negyven tölgyfélét azonosítottak. A park állatvilága is változatos eddig 112 emlősfajt figyeltek meg köztük 4 főemlőst is, valamint 326 madárfajt, ami Borneó teljes madárvilágának a fele. A terület növényei több helyről származnak és egyaránt mutatnak himalájai, kínai, ausztrál és malajziai jellegzetességeket is. 250px Gunung Mulu Nemzeti Park 2000 Természeti (VII)(VIII)(IX)(X) Védett terület: 52 864 ha, hivatkozás: 1013A nemzeti park Borneó szigetén Sarawak tartományban terül el. A védett terület meghatározó tájelemei a Gunung Mulu-hegy 2377 méter magas homokkő csúcsa, 50 méteres magasságot elérő fűrészfogas, éles sziklaoszlopok és egy hatalmas barlangrendszer a Sarawak csarnokkal ami a világ eddig ismert legnagyobb barlangürege. A barlangrendszerben tanulmányozható bolygónk geológiai fejlődése és a barlangi állatok evolúciója. A barlangok korát 30 millió évesre becsülik. Az üreges táj vulkáni eredetű, ami homokba süllyedt majd ellepte a tenger. A ma is látható mészkőelemeket korallok és tengeri állatok hozták létre. A park növényvilága is jelentős, itt található egy helyen a legtöbb pálmaféle, 20 pálmanemzetség 109 faja. A barlanghálózatban egyedülállóan nagy egyedszámú szalangána- és denevérpopuláció él, például csak a borneói szelindekdenevérből megközelítőleg 3 millió példány. 250px Bandar Melaka és George Town, a Malaka-tengerszoros történelmi városai 2008 Kulturális (II)(III)(IV) Védett terület: 218,76 ha, puffer zóna: 392,84 ha, hivatkozás: 1223A Malaka-szoros két történelmi városa Malajzia gyarmati múltját tükrözi. Várostervezésükben és épületeikben a maláj, a kínai, az indiai kultúrák valamint három egymást követő európai gyarmatosító hatalom (portugálok, britek és hollandok) építészetének jellegzetességeit ötvözik. A két város közül Melaka a régebbi, a 14. század végén alapították és az ország korai történelmének nyomait őrzi. Legfontosabb épülete a holland kormányzó palotája, Ázsia legrégebbi máig fennmaradt holland épülete, ami jelenleg múzeum. George Town városképét a 18. század végétől a 20. századig tartó brit fennhatóság határozza meg, alapítása is hozzájuk kötődik, 1786-ban telepedtek le itt brit kereskedők. George Town napjainkban multikulturális település, malájok mellett nagy számban élnek itt indiaiak, mianmariak és kínaiak is. A két település két különböző történelmi és fejlődési időszakot jelenít meg és egyedülálló kulturális egységet képvisel Ázsia délkeleti részén. 250px A Lenggong-völgy régészeti helyszíne 2012 Kulturális (III)(IV) Védett terület: 398,64 ha, puffer zóna: 1 786,77 ha, hivatkozás: 1396A Leggong-völgyben a Perak folyó mentén nyílt területen és barlangi lelőhelyeken rekonstruálható az emberi törzsfejlődés folyamata 1,83 millió évvel ezelőttől i. sz. 300-ig. A feltárások során a paleolitikumra datálható kőeszközök kerültek elő egy ősi folyó medréből és egy tó partjáról. Egy 1,83 millió évvel ezelőtti meteor becsapódás elterelte a folyót és ennek köszönhetően maradtak fenn ezek az őskőkori szerszámok a mai Bukit Benuh lelőhelyen, köztük olyan szakócák, amelyek a legrégebbiek közül valók Afrikán kívül. Ez egyben bizonyíték a hominidák korai megjelenésére Délkelet-Ázsiában. Kota Tampannál 70 ezerévesre becsült szerszámokat tártak fel, a lelőhelyet lakói feltételezhetően egy vulkánkitörés miatt hagyták el. Ezen kívül fontos lelőhely Bukit Fawa 100 – 200 ezerévesre becsült szerszámaival, és Bukit Buhum ahonnan 40 ezeréves leletek kerültek elő. A lelőhelyek nagy száma relatíve jelentős félnomád népességet feltételez. Itt tárták fel Délkelet-Ázsia legrégebbi teljes csontvázát is az úgynevezett Peraki Embert, kora kicsivel több mint 12 ezer év. A völgyben húsz karsztbarlangot is tanulmányoztak, ezek közül háromban történelem előtti temetkezések nyomaira bukkantak. 250px A Niah Nemzeti Park barlangrendszerének régészeti öröksége 2024 Kulturális (III)(V) Védett terület: 3,69 ha, puffer zóna: 344 ha, hivatkozás: 1014A helyszín egymással összefüggő hatalmas barlangokból áll a Niah Nemzeti Park közepén Borneó nyugati partjának közelében. A leghosszabb ismert esőerdei emberi megtelepedés nyomait találták meg bennük, ami körülbelül ötvenezer évig tartott a pleisztocén földtörténeti kortól a holocén kor közepéig. A helyszín északi részén feltárt gazdag régészeti lelőhelyek, őskori sziklafestmények és csónak alakú temetkezések segítségével megismerhetővé vált a kor élővilága és az itt élő emberek életmódja. Ezek az információk nagyban hozzájárultak az emberi fejlődés és alkalmazkodás folyamatainak jobb megismeréséhez Délkelet-Ázsiában és globális szinten is. Helyi közösségek még napjainkban is betartanak egy ősi hagyományt, az úgynevezett molongot amikor guanót és értékes ehető madárfészkeket szednek be a barlangokból ami abból áll, hogy csak annyit használnak fel a természeti erőforrásokból amire szükségük van. 250px Malajziai Erdészeti Kutatóintézet, Selangor Erdőpark 2025 Kulturális (IV) Védett terület: 589 ha, puffer zóna: 767 ha, hivatkozás: 1734 A Selangor erdőpark egy mesterségesen létrehozott trópusi esőerdő Kuala Lumpurtól 16 kilométerre északnyugatra, amit egy használaton kívüli, már kimerült ónbánya területén telepítettek az 1920-as években. Az erdőben tudományos célokra használt épületek mellett lakóingatlanokat, melléképületeket, víztározókat és ösvényeket is kialakítottak. Az erdő egy visszatelepítési kísérlet, amelynek során egy kopár, terméketlen földdarabot sikeresen alakítottak át esőerdővé, ahol lehetővé vált egy kezdetlegesebb ökológiai egyensúly kialakulása és a fenntartható talajrehabilitáció. Ez a helyszín volt a világon az első, ahol korábban bányászatra hasznosított területen mesterséges erdőt telepítettek. A szándékosan kiválasztott helyet a kezdetektől fogva arra szánták, hogy az akkoriban még kezdetlegen szinten álló erdőkutatás egyik jelentős helyszíne legyen. Elhelyezkedésük

Javasolt helyszínek NévKépTípus KritériumÉvHiv. Sungai Buloh leprakórház 150px kulturálisII, IV, V, VI 2019 Belum-Temengor Állami Park 150px természetiX 2017 Gombak Selangor kvarchegység 150px természetiVII 2017 Taman Negara Nemzeti Park 150px természeti IX, X 2014

Források

Malajzia az UNESCO világörökség oldalán Malajzia javaslati listája az UNESCO honlapján

Kategória:Malajzia világörökségi helyszínei Kategória:Világörökségi helyszínek országok szerint