Buzini gróf Keglevich Béla (Buda, 1833. március 10. – Budapest, 1896. november 13.)Budapest IX. kerületi állami halotti anyakönyv 6699/1896. császári és királyi kamarás, főispán, országgyűlési képviselő, huszárkapitány és nemesi testőr.
Élete A Szilvásváradot átszelő főúton Nagyvisnyó felé haladva az egykori Erdődy–Pallavicini-kastély már 1666-tól a horvátországi Buzinból származó Keglevich grófi családhoz kötődött, egészen az 1870-es évek végén zajlott csődeljárásigCsőd, Vasárnapi Ujság XXII. évfolyam 5. szám – 1875. január 31. (adt.arcanum.com)Árverés ("1879.évi február 24. napján d. e. 9 órakormint első és 1879. évi mártius hó 31. napján d. e. 9 órakor mint második határidőben"), Budapesti Közlöny 12. évfolyam 294. szám, 1878. december 19. (adt.arcanum.com)Makk eladás ("A magyar általános földhitel részvénytársulat tulajdonát képező SZILVÁS") Eger 19. évfolyam 40. szám; 1880. szeptember 30. (adt.arcanum.com) tulajdonolták a szilvási uradalmat.IV. rész. Dr. Klein Gáspár és Péchy-Horváth Rezső: Községi adattár, Csíkvári Antal (szerk.): Borsod vármegye. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék - Vármegyei Szociográfiák 5-6.; Miskolc, 1939 (adt.arcanum.com) A kastély és angolparkjának építtetését gróf Keglevich Béla rendelte el 1860 körül, aki a már meglévő, XVIII. században épült vadászkastély mellé, annak felhasználásával – valószínűleg – Ybl Miklós tervei alapján építtette a mai La Contessa Kastélyhotel elődjét, mely még földszintes és tornyos volt.Heves megye helyi jelentőségű védett természeti értékei Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forr ás pályázat Eger, kaptarko.hu - 2012.
Keglevich Gábor gróf, magyar királyi tárnokmester, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja és gróf Sándor Matild fiaként született. Magánnevelésben részesült; másfél évig, 1840-ig Horváth Mihály történész-pap volt nevelője.F-s A-t.: Horváth Mihály (arcképpel), Magyarország és a Nagyvilág 2. évfolyam 10. szám, 1866. márc. 11. (arcanum.com)Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Második rész: A papság életadatai, Vác, 1917. (arcanum.com) A felsőbb tudományok elsajátítása végett a pozsonyi akadémiát és az egri líceumot látogatta. 1861-ben a görgői kerület választotta képviselőjének és mint legfiatalabb képviselő a ház korjegyzője, később választás után jegyzője lett. Ugyanebben az évben Országos Magyar Képzőművészeti Társulat alakuló közgyűlésén először Keglevich Béla grófot választották elnökül, aki azonban még abban az évben Andrássy Gyula grófnak adta át a helyét.Radisics Elemér: A Képzőművészeti Társaság jubiláris kiállítása — 1861—1901. —, Budapesti Hírlap 42. évfolyam 105. szám, 1922. május 9. arcanum.com 1862-ben a Kisfaludy Társaság alapítói közé lépett.Szépirodalmi Figyelő 2. évfolyam 22-23. szám, 1862. ápr. (arcanum.com)A Kisfaludy-Társaság Évlapjai 34. (1899-1900), MTA, Franklin-Társulat Magyar Irod. Inténzet és Könyvnyomda, real-j.mtak.hu/ - 1901. 1865-ben és 1869-ben a monori (Pest megye) kerület választotta meg országgyűlési képviselőnek. Tisza Kálmán balközépi vezérkarához tartozott. Rendszeresen publikált, az Igazmondó című néplap „felügyelő pártbizottmány” tagja is volt Podmaniczky Frigyes báró, Tisza Kálmán, Várady Gábor és Jókai Mór mellett.Jókai hírlapjai és a balközép (arcanum.com), Balközépi néplapok (mek.oszk.hu); Szabolcsi Miklós (főszerk.): A magyar sajtó története, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége; Akadémiai K., 1979-1985 (II./2. kötet) Az 1866. december 9-én megalakult Országos Erdészeti Egyesület első elnöke volt, mely tisztségéről 1875 szeptemberében mondott le.Az orsz. erdészeti egyesületidei közgyűlése , Földmivelési Érdekeink 2. évfolyam 39. szám, 1875. szept. 27. arcanum.comKirály Pál: Az Országos Erdészeti Egyesület története 1866-1966-ig Függelék - Időrendi áttekintés (291-296. o.), Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei Különszám, epa.oszk.hu - 1966. A balközép párt vezérkarához tartozott, ami pártköre a Váci utca 28. szám alatti házában működött. 1875 januárjában csődbe jutott.Kozári Mónika: A Balközép Párt válsága 1867–68-ban (Tisza Kálmánnak Ghyczy Kálmánhoz írt levelei valamint „A Hon” és a „Hazánk” sajtóvitája alapján), Századok – 1997 arcanum.com A csődeljárást 1882. május 25-én szüntették meg ellene.Budapesti Közlöny 17. évfolyam 231. szám, 1883. október 10. arcanum.com
Vagyoni körülményei miatt az 1870-es évek közepén visszahúzódott, Párizsba ment, ahol Rothschild báró pénzügyi titkára lett. Ez időben a festészettel is foglalkozott és a Műcsarnokban álnév alatt több csendéleti festményt, többnyire lőtt szárnyasokat, állított ki. Tisza Kálmán hazahívatta és 1886-ban Heves vármegye főispánjává nevezte ki; de csak két és fél évig viselte e hivatalt és lemondott. Ennek hátterében az Eger és a Pesti Hírlap korabeli cikkei szerint az volt, hogy az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság Bécsben tartott közös igazgatótanácsi ülésén, a magyar vonalainak államosítása ügyében a magyar kormánnyal összeütközésbe jött kérdésében nem követte azon magyar igazgatótanácsosok példáját, kik tartózkodtak a szavazástól, s midőn az együttes igazgatótanács elhatározta, hogy Baross Gábor kereskedelmi miniszter óhajával szemben fönntartandónak vélt a társaság uradalmai igazgatásának közös jellegét, a kormány által képviselt álláspont ellen szavazott, sőt, mint tag, őt kérték fel ennek képviseletére is.Gr. Keglevich Béla, Eger - hetilap 28. évf. 50. szám, library.hungaricana.hu - 1889. dec. 10.Gróf Keglevich Béla lemondásának oka. Pesti Hírlap 11. évfolyam 347. szám, 1889. december 17. arcanum.com Ezt követően már csak vasúti társaságoknál és pénzintézeteknél töltött be előkelő állásokat; a politikával nem foglalkozott. Utolsó éveiben a katonai szolgálat esetére biztosító társaságnak volt vezérigazgatója.
1896. november 13-án este 9 órakor, Zöldfa utcai lakásán hunyt el. A Budapesti Hírlap megemlékezésében ez állt: „Valamikor leghíresebb legény voltszéles Magyarországban. [...] Az utóbbi években már alig vett részt a közéletben, legföljebb egy-egy nagyobb, rendszerint jótékony célú vállalatnak kölcsönözte oda nevét. De a főváros főúri társaságának életében annál tevékenyebb részt vett, s ott mindig szíves-örömestlátták a daliás, elegáns urat.” Illetve a Vadász- és Versenylap újságírója ekképp fogalmazott: „kiváló sportsman és vadász volt lóháton, épúgy mint gyalog: hogy fiatal éveiben (a régi pesti versenytéren) s a vidéki úrlovasok közt ö is lovagolt versenyekben, hogy egy időben a 70-es évek elején versenyistállót is tartott, [...] A lővadászat pedig amint életének előbbi szakában (a hires Szilvássy vadasterületnek első regenatora ö volt) úgy egész utolsó évéig állandó passiója volt.” Földi maradványait Szent-Márton Kátára vitették és az ottani családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.Buzini gróf Keglevich Béla Vadász- és Versenylap 40. évfolyam 93. szám, 1896. nov. 20.Keglevich Béla gróf. Budapest, nov. 14., Budapesti Hírlap 16. évfolyam 315. szám, 1896. november 15. (arcanum.com)
Arany János így írt róla egyik jegyzetében: „bár gazdag arisztokrata család tagja, s korán szerepet kapott a közéletben, egy ideig anyagi okokból Franciaországban élt, Rothschild bankár titkáraként. Ekkor s már előbbi külföldi útjain mecénás és műkedvelő hajlamok fejlődtek ki benne. Maga is festett, s sokféle művészi megmozdulásban, egyletalapításban vett részt”.Németh G. Béla - Keresztury Dezső (szerk.): Arany János összes művei XII. - Prózai művek 3. - Glosszák/Szerkesztői üzenetek/Szerkesztői megjegyzések/Előfizetési felhívások, core.ac.uk - 1963. Még műkedvelő előadás szereplője is volt.Gr. CsekOllicsné Fővárosi Lapok 10. évf. 77. szám 1873. április 3. (arcanum.com)
1860. augusztus 16-án a ferenc rendiek templomában vette feleségül az akkor 18 éves Batthyány Ilona grófnőt, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és gróf Zichy Antónia lányát.Különfélék Pesti Napló 11. évfolyam 3155. szám - 1860. augusztus 17. (online: adtplus.arcanum.hu) Egy fiúgyermekük született, ifj. Keglevich Béla (1862–1924). Mivel házasságuk megromlott, a grófnő 1869-től „ágytól-asztaltól elválasztva” élt, Nagy Sándor: A házasság felbontása Budapesten (Pest-Budán) a 19. században értekezés, ELTE, doktori.hu - 2012. majd 1879-ben unitárius hitre térve törvényesen is elvált tőle, és feleségül ment volt férje nővérének, Keglevich Stefánia fiához.Gróf Batthyányi Lajosné leánya A Hon 17. évfolyam 183. szám - 1879. július 30. (online: adtplus.arcanum.hu) Nagy Sándor: Engesztelhetetlen gyűlölet. Válás Budapesten 1850-1914 - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 5.III. Jog és társadalom, library.hungaricana.hu - 2018.
Írásai
Cikkei a Vadász- és Versenylapban (1862. A szalonkaidényre vonatkozó jóslat), a Honban (1865-1869. vezérczikkek); az Ellenőrben megjelent cikke a bankkérdésről nagy feltűnést keltett, mert Keglevich kimutatta, hogy a bécsi nemzeti bank a dualizmus alapján szerveztessék; az Erdészeti és Gazdászati Lapokban (1867. Elnöki beszéde az országos erdészeti egyesület közgyűlésén és Bérczy Károly nekrologja), az Erdőszeti Lapokban (1874. Elnöki beszéde az országos erdészeti egyesület kalocsai közgyűlésein, A m. kir. tudományegyetemeken leendő erdészeti tanszékek felállítása ügyében).
Munkája
A beteg parlament. Budapest, 1891 (Ism. Budapesti Szemle LXVIII.)
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Jegyzetek
Források
Online elérés
További információk Az ellenzéki képviselők életrajza: Keglevich Béla (arcképpel), Igazmondó 3. évfolyam 46. szám. books.google.hu – 1870. november 13. Négy új főispán (arcképpel), Ország-Világ 7. évfolyam 51. szám, 1886. dec. 18. Magyarország főispánjainak albuma. Szerk. Somogyi Zsigmond. Szombathely, 1889. Bertalanffy József ny. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999 Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973
Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:Heves vármegye főispánjai Kategória:Budaiak Kategória:Országgyűlési képviselők (1861) Kategória:Országgyűlési képviselők (1865–1869) Kategória:Országgyűlési képviselők (1869–1872) Kategória:Országgyűlési képviselők (Határozati Párt)