A -dinasztia (9 – 23) rövid életű állam volt, melyet alapított, aki Ping császár és a gyermek trónját követelte. halála után a Han-dinasztiát , távoli utódja állította helyre, így a -dinasztiát a Han-dinasztia interregnumának tekintik, mely a nyugati és a keleti Han-dinasztiát választotta el.

Története A Nyugati Han-dinasztia bukásához évszázados belső problémák vezettek. A birodalom i. e. 80-tól a császár diktatúrája volt, amelyben minden kormányzati posztot csakis az ő családtagjai tölthettek be. uralkodásának vége felé, s különösen utódjai alatt a parasztok terhei növekedtek, fokozódott a földkoncentráció, ami az uralkodóház meggyengüléséhez vezetett. A tehetetlen császárok kezéből a tényleges hatalom a császárnéi családok kezében összpontosult. (王莽; i. e. 45 – i. sz. 23), az egyik császárné unokaöccse i. sz. 9-ben palotaforradalmat hajtott végre, s („Új”) néven saját dinasztiát alapított. A feszültségek enyhítése érdekében visszaállította a kútföldrendszert, az uralkodó tulajdonának nyilvánított minden földet, megtiltotta a rabszolgák adásvételét, a sólepárlást, a vasöntést és a szeszfőzést állami monopóliummá nyilvánította. Új, ókori típusú pénzt bocsátott ki, megváltoztatta a mértékegységek etalonját és minden rangot, intézményt megváltoztatott.

reformjainak alapjául a sok klasszikus részletet tartalmazó, de nem túl régi kompiláció eredményeképpen összeállított Csou szertartásai című mű szolgált, amely részletes leírást tartalmaz a adminisztrációs rendszerről, a hivatali rangokat pedig a Föld, az Ég, és a Négy Évszak hivatalnokai közt osztja szét.

radikális reformjai azonban eredménytelennek bizonyultak, azokat képtelen volt következetesen végrehajtani. Az állandó bizonytalanság és a természeti csapások hatalmas felkelésekhez vezettek. Ezek közül a legjelentősebb az i. sz. 17-es Lülin- (綠林) („Zölderdő”) felkelés és a 18-as vörösszemöldökűek ( 赤眉) felkelése volt. uralmát a felkelők i.sz. 23-ban megdöntötték. A főváros bevételéért vívott csatában, a császár maga is elhunyt. Holttestét a lázadók feldarabolták, a fejét pedig az ideiglenes főváros városfalára tűzték ki. A trónra a Han-ház egyik tagja, (劉秀; i. e. 5 – i. sz. 57) került (i. sz. 25), visszaállítva ezzel a Han-dinasztia uralmát.

Megjegyzések

Hivatkozások

Források Jacques Gernet. A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris Kiadó 2001. Loewe, Michael. The Former Han Dynasty. In The Cambridge History of China: Volume I: the Ch'in and Han Empires, 221 B.C. – A.D. 220, 103–222. Edited by Denis Twitchett and Michael Loewe. Cambridge: Cambridge University Press. .

Kapcsolódó szócikkek Han-dinasztia Vang Mang

További információk

Kategória:Kínai császári dinasztiák Kategória:Kínai ókor Kategória:Ókori államok