Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó vagy indonézül Kalimantan Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága .
Területén három ország, Indonézia, Malajzia, és Brunei osztozik.
Földrajz Borneót északról-északnyugatról a Dél-kínai-tenger, északkeletről a Sulu-tenger, keletről a Celebesz-tenger, valamint a Makassar-szoros, délről pedig Jáva-tenger, valamint a Karimata-szoros határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a Maláj-félsziget, valamint Szumátra szigete, délre Jáva, keletre Celebesz, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek.
A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu Malajzia Sabah tartományában, a Kinabalu Parkban a maga 4095 méterével.
Természeti környezet bélyegkép|balra|160px|Az esőerdők irtása folyamatos
Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is, melyekből pálmaolaj készül. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az El Niño következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.
A még meglevő esőerdők jelentik a borneói orangután, valamint több endemikus, ritka faj, mint például a borneói törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú vagy a ködfoltos párduc egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a WWF szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.
Mindez Jáva túlnépesedésedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.
2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a „Borneó Szíve Nyilatkozatot” (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a „Borneó Szívének” nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektár területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.
Történelem Borneó a 15-17. század között élte virágkorát, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot 1984-ben, Brunei függetlenségének elnyerésével alakult ki.
1962 és 1964 között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki Indonézia és Malajzia között (indonéz–maláj határháború).
Népesség A teljes sziget lakossága 2010-ben 19,8 millió fő volt.
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|Borneó térképe A sziget országainak területén 2025-ben az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:
Indonézia provinciái: Kelet-, Dél-, Nyugat-, Észak- és Középső-Kalimantán. Malajzia szövetségi államai: Sabah és Sarawak. Brunei területe négy közigazgatási egységre (daerah) oszlik.
Legnagyobb városok A legnagyobb városok népességi sorrendben 2010-ben. Kalimantan Borneó indonéziai területe, Sabah és Sarawak maláj államok. + Város Ország Közig. alegység Népesség (2010, fő) Népsűrűség (fő/km²) 1. Samarinda Indonézia Kalimantan 929 2. Banjarmasin Indonézia Kalimantan 3. Kuching Malajzia Sarawak 332 4. Balikpapan Indonézia Kalimantan 5. Pontianak Indonézia Kalimantan 6. Kota Kinabalu Malajzia Sabah 1319 7. Tawau Malajzia Sabah 67 8. Sandakan Malajzia Sabah 181 9. Miri Malajzia Sarawak 64 10. Bandar Seri Begawan Brunei 490 11. Sibu Malajzia Sarawak 111 12. Palangkaraya Indonézia Kalimantan 92 13. Lahad Datu Malajzia Sabah 28 14. Banjarbaru Indonézia Kalimantan 538 15. Tarakan Indonézia Kalimantan 771
További információk Borneo.lap.hu – Linkgyűjtemény Információk Borneóról