thumb|right|230px|A Sidy család címere (rajz) A sidi Sidy család (néha előfordul: Sidi, Zidy, Sydy) egy Zala vármegyei nemesi család, amelynek a Sidy Mihály egervári vicekapitánytól származó az ága kihalt a 18. század végén; más Zsidy / Zsidi családbeliek is igazolták a nemességüket egyéb településeken Zala megyében.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 22. kötet - 69 - 70. oldal Család története Sidy Mihály vicekapitány bélyegkép|jobbra|260px|Sidy Mihály (fl. 1672–1711), az egervári várkastély helyettes kapitánya, zalai főszolgabíró, földbirtokos címeres viaszpecsétje (kelt: 1691. május 26.). A régi zalai nemesi család a keszthelyi járásbeli, már eltűnt, Zsid (Syd, Sydy) nevű településről származott, amelynek a helyén ma Várvölgy áll. A település első említése 1256-ból származik; akkor a "Syd" név alatt szerepelt. A 15. század végétől fogva a település a Győri káptalan földesúri joghatósága alatt állt. A zalai kapornaki járáson elhelyezkedett Rád nevű településen lakott egy Sidy János, földbirtokos, aki 1699-ben már nem élt, és felesége és örökösei ekkor pereskedtek. A zalai nemesi összeírásokon a következő 150 évben továbbra is szerepelnek a Sidy családbeliek a településen.
Egy másik ága a családnak, amely a 17. században emelkedett fel, jó házasság révén nagyobb birtokállományhoz jutott Zala vármegyében. A 17. század második felében, a nemesi Sidy család (barokk kori magyar írásformában: Zidÿ) sarja sidi Sidy Mihály (c.1645–†1711), az összeírások szerint Győr vármegyei származású volt és 1672-ben a Nagyszombati Egyetemen végezte a tanulmányait.Bognár Krisztina - Kiss József Mihály - Varga Júlia: A Nagyszombati Egyetem fokozatot szerzett hallgatói 1635-1777 (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 25. Budapest, 2002). 170. o. Az ősrégi zalamegyei szenterzsébeti Terjék családból való szenterzsébeti Terjék Máriával kötött házasságot, akinek az édesapja, szenterzsébeti Terjék János (fl. 1632–1674), a nyitrai püspökség tiszttartója, és egyben az esztergomi érsek Szelepcsényi Györgynek, majd Széchenyi György érseknek az egykori szervitora volt. Terjék Mária édesanyja, Maholányi Borbála, rokonságban állt Szelepcsényi érsekkel. Sidy Mihály az 1680-as évek második felében, és az 1690-es évek elején, Zala vármegyében, az egervári vajdai,Levéltári Szemle, 23. (1973)Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. számADATTÁRDegré Alajos: A helytörténetírás és a történeti kritika kezdetei Zala megyében / 53–55. o. majd az 1690-es évek második felében, a helyettes kapitányi tisztséget töltötte be gróf Széchenyi György (1656–1732) várnagy mellett, aki az esztergomi érsek unokaöccse volt.A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 11. kötet - 602 - 603. oldalBoldogfai Farkas Ákos András. A Sidy család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2022. XVIII. Évfolyam. Budapest. 207. o.)
Sidy Mihály 1690-ben szerepelt mint nagypáli és zélpusztai birtokos,Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Milej-Nagyrada) Nagypáli 16.337. 48 majd 1692. május 4-én I. Lipót magyar király királyi birtokadomány révén beiktatta a Teskándon, Dobronyban és Szenterzsébeten földbirtokrészekre.Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Szentpéterúr-Tótszentmárton) Teskánd 22.455. 56 1701. december 17-én Sidy Mihály zálogba adta a zélpusztai birtokot szentgyörgyvölgyi falubelieknek, gróf Széchenyi György jobbágyainak, 120 forintért (később unokája, boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán, visszaváltotta 1749-ben).ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 2. doboz. 121. palliumhttp://library.hungaricana.hu/en/view/ZALM_Hl_25/?query=SZO%3D(boldoghfa)&pg=352&layout=s
Sidy Mihály zalamegyei külön kiküldött követ jelen volt 1705. szeptember 20-án a szécsényi országgyűlésen.Budapesti Hírlap, 1911. április (31. évfolyam, 77-101. szám)1911-04-22 / 95. szám. 4. o. 1707. január 23-án, mivel nemes Török István sümegi várparancsnok visszavonult a tisztségéről, a sümegi commendánsságra (várparancsnokságra) Egerváry Istvánt, Palásthy Lászlót és Sidy Mihályt gróf Esterházy Antal bizta meg.Gróf Eszterházy Antal; kurucz generális tábori könyve, 1706-1709. A.M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottságának megbizásából közli: Thaly Kálmán. Sidy Mihály andráshidai földbirtokos 1709-ben a kapornaki járás főszolgabírájáként tevékenykedett; állandó lakhelye a Kálóczfán levő háza volt.KANYAR JÓZSEF: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 21. Kaposvár 1990.Tóth Péter: Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (1658—1718). 61. o.Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. 266. o. 1709. december 16-án a Sümegen tartott Zala vármegye közgyűlésén, mivel nemzetes Sidy Mihály nem rendelkezett a saját járása kebelében állandó lakóhellyel, amit az akkori dolgok állása megkövetelte, ezért lemondott a hivataláról és helyére a vármegyék közönsége rajki Rajky Pál urat választotta meg főszolgabírónak. 1710. február 28-án, Keszthelyen, ismét szolgabíróként szerepelt Sidy Mihály Zala és Somogy vármegyék általános megyegyűlésén.
Sidy Mihály leszármazottjai bélyegkép|jobbra|260px|Ifjabb Sidy Pál (1723-1779), zalai táblabíró, zalaegerszegi alszolgabíró, földbirtokos viaszpecsétje a családja címerével (kelt: 1755. május 18.). Sidy Mihály és Terjék Mária egyik lánya, sidi Sidy Dorottya (1693-1775), hosszú életet élt; férje, boldogfai Farkas János (†1724), zalai helyettes főszolgabíró volt, alsóeőri Farkas Mihály (fl. 1656–1664), törökverő és ságodi Péter Éva fia. Sidy Dorottya Boldogfán hunyt el, és egyetlen gyermeke boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai másodalispán volt.Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (401. o.) Sidy Mihály és Terjék Mária másik lánya, Sidy Mária, a Kálóczfapusztán lakó farkaspatyi Farkas Gábor házastársa lett. Az egervári helyettes kapitány egyetlen fiúgyermeke, idősebb Sidy Pál andráshidai földbirtokos volt, aki először 1726 és 1734 között alszolgabíró az egerszegi, majd 1741. október 29.-e és 1744. augusztus 30.-a között főszolgabíró volt a kapornaki járáson.Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. (266. o.) 1729-ben Sidy Pál építőbiztos vezetése alatt megkezdték Zalaegerszegen a régi vár helyében az új vármegye háza építését.Zalamegye, 1903 (22. évfolyam, 27-52. szám) • 1903-08-30 / 35. szám
Idősebb Sidy Pál feleségül vette galánthai Bessenyey Erzsébetet, galánthai Bessenyey László (1664-1716) zalai alispán lányát. Sidy Pál és Bessenyey Erzsébet házasságából született: Sidy Mária (1733-1762) aki 1760. június 6-án Andráshidán ment férjhez kurtakeszi Baranyay Mihály (1717-1771) egerszegi várnagyhoz; nemes Magyarossy Imréné Sidy Dorottya (1724-?); Sidy Erzsébet, akinek a férje, ákosházi Sárkány Ignác (1729-1772), nagylengyeli birtokos volt, akinek a szülei, ákosházi Sárkány Gábor szolgabíró és szenterzsébeti Terjék Júlia voltak.Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (459. o.) A lányok mellett, két fiúgyermek is született: Sidy Mihály, aki Szladovits Katalint vette el, és ifj. Sidy Pál (1723-1779), zalai táblabíró, andráshidai és salomvári földbirtokos, az egerszegi járás alszolgabíraja 1756 és 1773 között.Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény, 50. (278. o.) 1776. december 20-án a gelsei urbárium megállapodásában szerepelnek Sidy Pálnak és Bessenyey Erzsébetnek két lánya: özvegy ákosházi Sárkány Ignácné Sidy Erzsébet és özvegy Steffanics Ferencné Sidy Magdolna a galánthai Bessenyey család ottani földbirtoka örököseiként. A gelsei földbirtok egykor elődjüknek, galánthai Bessenyey László (1664-1716), Zala vármegye alispánjának a birtokállományához tartozott; az urbárium összeirásakor a Sidy özvegyasszonyok mellett még szerepelt özvegye, Bessenyey Lászlóné táplánfalvi Nagy Anna asszony.Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye három járásában - Zalai gyűjtemény 51. (Zalaegerszeg, 2001)
Ifjabb sidi Sidy Pál táblabírónak az első felesége, salomvári László Borbála (1727-1751) úrnő volt, akinek a szülei salomvári László Mihály és ákosházi Sárkány Magdolna voltak. A második házastársa, sághi Rusa Terézia (1736-1768), sághi Rusa János és Újvári Erzsébet lánya volt.Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (414. o.) Mária Terézia úrbérrendezés korában Sidy Pálnak négy úrbéri birtokkal rendelkezett, és összesen 323 úrbéri holdja volt, 19 jobbágy és 4 zsellér családja.Fónagy Zoltán. A nemesi Birtokviszonyok az Úrbérrendezés Korában, Adattár II. MTA. 2013. (1351. o.) A legnagyobb a 106 úrbéri holdas salomvári birtoka volt, amellett Andráshidán, Bocföldén, Pusztaapátin is volt földbirtokos. A salomvári római katolikus egyház számára több adományt tett élete során; halálakor bejegyezték a halotti összeírásbán azt hogy "Dominus Perillustris Paulus Sidi ex Salomvár Anno aetatis suae 56. optimus hic Ecclesiarum et parochicae hujus benefactor requiescat in pace. amen". Első feleségétől, salomvári László Borbálától született az egyetlen leszármazottja aki elérte a felnőttkort és hagyott leszármazottakat maga után: sidi Sidy Katalin (1749–1796). Sidy Katalin 1773. január 24-én Salomváron, házasságot kötött a zalai nemesi származású nemesvitai Viosz családból való nemesvitai Viosz József (1733-1803), táblabíró úrral, a szántói járás alszolgabírájával, aki nemesvitai Viosz Tamás, Zala vármegyei esküdtnek a fia volt. Viosz Józsefné Sidy Katalin 1796-ban hunyt el Salomváron, és benne kihalt a Sidy család; örököse, a leánya, nemesvitai Viosz Zsuzsanna (1775-1826) úrnő volt, akinek a férje, zokoli és illyefalvi Csutor János (1771-1815), táblabíró, Zala vármegye tiszti ügyésze,Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. (726. o.) gyermekük, zokoli és illyefalvi Csutor Imre (1813–1891) Zala vármegye alispánja, földbirtokos volt.Boldogfai Farkas Ákos András. A Viosz család (nemesvitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 240.o.)
Az 1790-es Zala megyei nemesi összeírásban szerepel Andráshidán Sidy László, aki Sidy Pál fia; az 1829-es zalai nemesi összeírásban Sidy Mihály egervári vice kapitánynak egyik fiúági leszármazottja sem szerepel életben.ZML Nemesi összeírások. 1790.ZML Nemesi összeírások. 1829.
Az 1765. július 16-án kelt tanúvallomáson az Andráshidán lakó Sidy családot kérdezték meg, ha rokonságban lenne a Rádon lakó Sidy családdal, amely éppen egy nemesi investigáció alatt állt; erre az andráshidai család azt felelte, hogy semmi rokoni kapcsolatról nem tudnak a két család között.
A család címere A család címere leírása: "Kékben ezüst várfalból kinövő vörös ruhás vitéz, jobbján görbe kardot, balján lángoló ágyúgolyót tart." A sisakdísz: "ezüst könyöklő páncélos görbe kardot tartó kar."
Az eddig ismert családfa A1 Mihály (*?–†1711) az Egervári várkastély vajdája, majd a vicekapitánya, földbirtokos, főszolgabíró, zalamegyei külön kiküldött követ a szécsényi országgyűlésen. 1 felesége: szenterzsébeti Terjék Mária. 2. felesége: Madarász Terézia B1 (1. házasságból) Dorottya (*1693–†Boldogfa, 1775. március 1.) Férje: boldogfai Farkas János (*?–†1724) A zalaegerszegi járás helyettes főszolgabírája B2 (1. házasságból) Mária (fl. 1712–1715). Férje: farkaspatyi Farkas Gábor (fl. 1712–1715), kálócfapusztai földbirtokos B3 (1. házasságból) Pál (fl. 1707–1744), földbirtokos, a kapornaki járás főszolgabírája. Felesége: galánthai Bessenyey Erzsébet (fl. 1723–1738) C1 Pál (*Andráshida, 1723. január 28. -† Salomvár, 1779. május 26.), táblabíró, andráshidai és salomvári földbirtokos, az egerszegi járás alszolgabíraja. 1. felesége: salomvári László Borbála (*Salomvár, 1727. április 22. -† Salomvár, 1751. szeptember 26.) 2. felesége: sághi Rusa Terézia (*Meszlen, 1736. november 28.-† Salomvár, 1768 szeptember 11.)