bélyegkép|jobbra|200px|Vidmár Katalin (Jeanette) és Willibald Horwitz (Jean) Massé Jeanette menyegzője c. operájában (1884) bélyegkép|jobbra|200px|Náday Ferenc és Vidmár Katalin sírja Nádayné Vidmár Katalin (névváltozat Widmár, külföldön Katharina von Náday) (Pest, Ferencváros, 1851. november 24.Pest-ferencvárosi r.k. keresztelési anyakönyv 1851. év., 429. sorszám (213. old.) – Budapest, 1935. július 28.) magyar opera-énekesnő (szoprán). Főként lírai koloratúr és szubrett szerepeket énekelt.
Családja
Szülei Vidmár/Widmár Jakab gabona-nagykereskedő és Lévay (Maresch) Katalin.Keresztelési bejegyzése, Budapest-Ferencváros, r.k. Férje Náday Ferenc színész, akivel 1873. szeptember 17-én Pesten kötött házasságot a belvárosi plébániatemplomban.A Budapest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 228/1873. folyószám. Gyermekeik Náday Béla színész és Náday Ilona. Húga volt az 1880-ban külföldre távozott, nemzetközi hírű koloratúrszoprán opera-énekesnő, Vidmár/Widmár Erzsébet.
Élete Olasz származású apja vagyonos ember volt. Tizenkét éves korában a ferencvárosi templomban énekelt szólót. 1867-től a Színiakadémia operaszakán tanult, majd 1872-ben került a Nemzeti Színházhoz, itt kezdte pályafutását 1200 forint évi fizetéssel. Ugyanebben az évben a Carmen magyarországi bemutatóján a darab címszerepében nagy sikert aratott. Ezután több női főszerepet alakított, két év múlva pedig fizetését évi 2400 forintra emelték. Türr tábornok és báró Hoffmann Félix, a főudvarmesteri hivatal főtisztviselője hívták meg a bécsi udvari operaházhoz 1883-ban. December 27-én az Álarcosbálban lépett itt fel, évi tízezer forint fizetést kapott. 1888 májusig működött Bécsben, 29-én búcsúzott el a Fegyverkovács című operában Mari szerepében. Ezen előadásra felfüggesztették ama tilalmat, amely szerint nem lehetett virágot nyújtani a művésznőnek a színpadra. 1887–89-ben Budapesten is gyakorta lépett fel mint vendégművész. 1896-ban vonult nyugdíjba. Elismert hangversenyénekes volt, legnagyobb sikereit drámai szerepekben érte el.
Fontosabb szerepei Daniel Auber: Az ördög része – Casilda Daniel Auber: A fekete dominó – Angèle d’Olivares Ludwig van Beethoven: Fidelio – Marcellina François-Adrien Boieldieu: Párizsi János – Olivier Gaetano Donizetti: Don Pasquale – Norina Antonín Dvořák: A ravasz paraszt – Regina Erkel Ferenc: Hunyadi László – Gara Mária Erkel Ferenc: Névtelen hősök – Ilonka Christoph Willibald Gluck: A rászedett kádi – Zelmira Charles Gounod: Romeo és Júlia – Stephano Carl Grammann: Das Andreasfest – Agnes Albert Grisar: A kertész kutyája – Katherine Albert Lortzing: A fegyverkovács – Marie Albert Lortzing: Cár és ács – Marie Heinrich Marschner: A vámpír – Emmy Victor Massé: Jeanette menyegzője – Jeanette Giacomo Meyerbeer: A hugenották – Urbain Wolfgang Amadeus Mozart: Don Juan – Zerlina Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma – Susanna Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola – Pamina Victor Ernst Nessler: A säckingeni trombitás – Marie Schauer Ferenc: Atala – Mira Giuseppe Verdi: Álarcosbál – Amália; Oscar Richard Wagner: Cola Rienzi, az utolsó néptribun – Békehírnök Richard Wagner: A bolygó hollandi – Senta Carl Maria von Weber: A bűvös vadász – Annuska Carl Maria von Weber: Abu Hasszán – Fatime
Jegyzetek
Források Magyar Életrajzi Lexikon Magyar színházművészeti lexikon Magyar színművészeti lexikon III. kötet, 308. old. Magyar színművészeti lexikon III. kötet, 309. old. Nádayné Widmár Katalin a Bécsi Állami Opera adattárában Németh Amadé: A magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig. Budapest, 1987. Zeneműkiadó.
További információk
Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv... Szerk. és írta Ságh József. Bp., [Szerző?], 1880 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
Kategória:1851-ben született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek Kategória:Ferencvárosiak Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Szopránok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek