A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, röviden Magyar Telekom Nyrt. vagy Magyar Telekom (MT) Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja magánszemélyek, valamint kis-, közép és nagyvállalati ügyfelek részére beleértve a vezetékes- és mobiltelefonos, adatátviteli és nem hangalapú, valamint az informatikai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat egységesen Telekom márka alatt. A Magyar Telekom Nyrt. 100%-os tulajdonosa a Telekom Rendszerintegráció Zrt-nek, valamint többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Észak-Macedónia vezető integrált szolgáltatójának. Legfőbb versenytársai a One Magyarország és a Yettel Magyarország.
A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (61,39%) a Deutsche Telekom Europe B.V., melynek 100%-os tulajdonosa a Deutsche Telekom Europe Holding B.V. A Deutsche Telekom Europe Holding B.V. kizárólagos tulajdonosa pedig a Deutsche Telekom Europe Holding GmbH. Ez utóbbinak 100%-os tulajdonosa a Deutsche Telekom AG. Így a Deutsche Telekom AG a Magyar Telekom Nyrt. 61,39%-os közvetett tulajdonosa.
A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 25., illetve 21. és Közép- és Kelet-Európa 159., illetve 164. legnagyobb forgalmú vállalata.
Cégadatok
Leányvállalatok A Magyar Telekom Csoport többségi tulajdonai (2022. május 1.), Magyarországon:
Cecoin Kft. "v.a." Investel Zrt. ITgen Kft. KalászNet Kft. Pelsoft Kft. Telekom New Media Zrt. Telekom Rendszerintegráció Zrt. VGreen Kft. A Magyar Telekom Csoport többségi tulajdonai (2023. február 1.), külföldön: Makedonski Telekom AD – Skopje (Észak-Macedónia) Stonebridge Communications AD – Skopje (Észak-Macedónia) Combridge SRL (Románia) Novatel EOOD (Bulgária)
Tőzsdei jegyzés A Matáv-részvények jegyzése, 1997. november 14-én Budapesten és egyidejűleg New Yorkban kezdődött meg. A tőzsdén a részvények 26,31%-át hozták forgalomba. Ez volt az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai cég szándékozta részvényeit New Yorkban jegyezni. A cég a tőzsdén a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) és a New York-i Részvénytőzsdén (NYSE) lett jegyezve. Betűjele: Reuters: MTEL.BU Bloomberg: MTELEKOM HB
Cégtörténet A Magyar Távközlési Vállalat (rövidítve: Matáv) 1989-ben jött létre a Magyar Posta üzletágainak feldarabolása során, és kapta meg a Posta távközlési üzletágát. 1991-ben alakult át állami tulajdonú vállalatból részvénytársasággá és vette fel a Matáv Rt. nevet.
2004. május 3-ától a Westel új neve T-Mobile Magyarország Távközlési Részvénytársaság lett, ezzel egyidőben bevezették a T-Mobile márkát is.
Ezt követően 2005 májusában Magyarország addigi legnagyobb márkaváltása zajlott le: a Matáv Rt. új cégneve Magyar Telekom Rt. lett, a cégcsoport egyes üzletágai pedig felvették a nemzetközi T-márkákat: T-Com (korábban Matáv Vezetékes Szolgáltatások Üzletág), T-Online (korábban Axelero), T-Mobile (2004-ben változott Westelről), T-Systems (korábban Matáv Üzleti Szolgáltatások Üzletág), T-Kábel (korábban Matáv Kábel TV).A kábeltelevíziós szektort érintő versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai - Gazdasági Versenyhivatal, 2003
Miután a Cégbíróság bejegyezte a Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. egyesülését, 2006. március 1-jétől a T-Mobile Magyarország Rt. jogutódja a Magyar Telekom Nyrt. lett. A T-Mobile innentől kezdve önálló márkaként és önálló üzletágként működött tovább a Magyar Telekom Csoporton belül. A Cégbíróság bejegyzésének eredményeképpen a Magyar Telekom Rt. cégneve ettől az időponttól kezdve Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (angolul: Magyar Telekom Telecommunications Public Limited Company), rövidített neve pedig Magyar Telekom Nyrt. (angolul: Magyar Telekom Plc.).
Magyarországon ez volt az első olyan cég, amely vezetékes és mobil telefonszolgáltatást is egyaránt nyújt.
Vezetők bélyegkép|Rékasi Tibor, vezérigazgató 1995–2006 Straub Elek elnök-vezérigazgató (Matáv, Magyar Telekom) 2006–2018 Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató, később vezérigazgató 2018– Rékasi Tibor vezérigazgató
1989–1993 Matáv – a kezdetek A rendszerváltás idején, 1989 decemberében a Magyar Posta három nagy szolgáltatási ága szétvált, önálló vállalattá alakultak: létrejött a Magyar Posta Vállalat (ma Magyar Posta Zrt.), a Magyar Távközlési Vállalat (ma Magyar Telekom Nyrt.) és a Magyar Műsorszóró Vállalat (ma Antenna Hungária Zrt.). A Magyar Távközlési Vállalat jogutódjaként a Matáv Magyar Távközlési Rt. 1991. december 31-én alakult meg. A társaság 1993-ig 100%-os állami tulajdonban maradt.
Privatizációs pályázat 1993. július 1-jén hatályba lépett a távközlési törvény (1992. évi LXXII. törvény), amely koncessziós szolgáltatásnak minősítette a közcélú távbeszélő-, a mobiltelefon-, valamint a közcélú személyhívó-szolgáltatást. Így lehetőség nyílt a Matáv privatizációs pályázatának kiírására, amely az országos távbeszélő koncessziós jog megszerzésére és a Matáv részvényeinek megvásárlására egyaránt vonatkozott. Az 1993. december 22-én megkötött szerződések értelmében a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatokból álló MagyarCom konzorcium – 875 millió dolláros vételár ellenében – a Matávra kötelezően átruházott országos telefonkoncessziónak és a megnövelt alaptőke 30,1%-ának tulajdonosává vált.
1994–1995 Területi koncessziós pályázatok, további privatizáció 1994 februárjában, a területi koncessziós pályázat eredményének kihirdetése után létrejöttek a helyi koncessziós társaságok. A Matáv szolgáltatási területe – Magyarország területének mintegy 70%-át és a lakosság 72%-át lefedve – 36 primer körzetre terjed ki, melyekben a vállalat helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújt. A Matáv privatizációjának második fordulójában a MagyarCom a Matáv többségi tulajdonosává vált. Az 1995. december 22-én aláírt szerződés értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 852 millió dollár vételár ellenében 67,3%-ra emelkedett. A Matáv privatizációja – a két forduló együttes értéke alapján – a közép- és kelet-európai térség addigi legnagyobb privatizációja volt, egyben a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon. Bill Gates 1995 szeptemberében Magyarországra utazott, ahol találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel és a Matáv vezetőivel.György Péter - Bill Gates Budapesten, avagy a Nyugat Kapujában (Magyar Narancs, 1995.06.29.)Sós Csaba - „A zsidóságban megláttam mindazt, ami az egyediséget és a világra való nyitottságot jelképezi” (Szombat, 2023.09.03.)
1997–2000 Részvényjegyzés, Deutsche Telekom többségi tulajdonszerzés 1997. november 14-én Budapesten és New Yorkban egyidejűleg kezdődött meg a Matáv-részvények kereskedése a részvények 26,31%-ának forgalomba hozatalával, mely az addigi legnagyobb magyarországi részvényjegyzés volt. Ezzel a Matáv lett az első közép-európai cég, amelynek papírjait a New York-i Tőzsdén jegyezték. 1999 nyarán az ÁPV Rt. értékesítette a magyar állam utolsó, 5,75%-os részvénycsomagját, de továbbra is rendelkezett az Arany Részvénnyel.
Két évnyi kísérleti időszakot követően 1997-től vált elérhetővé a lakossági előfizetők számára a betárcsázós internet-hozzáférés.Tófalvy Tamás - A magyar internet történetei (Typotex Elektronikus Kiadó, 2021) Most 20 éves az ön legkedvesebb barátja, a betárcsázós internet - HVG, 2017.10.11.Harminc éves az Internet.galaxis - jelenbolajovobe.blog.hu, 2026.03.09.
2000. július 3-án az SBC és a Deutsche Telekom közötti részvényesi megállapodásnak megfelelően a Deutsche Telekom megvásárolta az SBC 50%-os MagyarCom-ban meglévő részesedését. A MagyarCom tulajdonosi szerkezetében történt változás következtében a Deutsche Telekom Matáv-beli tulajdona 59,52%-ra növekedett, a fennmaradó 40,48% közkézhányad, míg az aranyrészvény a magyar állam tulajdonát képezte.
2001–2002 Távközlési vállalatcsoport, liberalizáció, új üzletágak A Matáv Magyarországon elsőként nagykereskedelmi célra 2000-ben vezette be, magánszemélyek számára pedig 2001-ben tette elérhetővé a lakossági és az üzleti ADSL internet szolgáltatást.Ötéves Magyarországon az ADSL - origo.hu, 2005.09.02. Az ezzel foglalkozó leányvállalat 1997-től a MatávNet, 2001 májusától 2005-ig az Axelero nevet viselte.Varga János - 20 éves a magyarországi internet / Ahogy a szakemberek megélték, megélik (Internetszolgáltatók Tanácsa, Korrekt Nyomdaipari Kft. 2011) Rádi Gábor - Axelero lett a Matávnet (Index.hu, 2001.05.02.)Bodnár Ádám - Nevet vált a legnagyobb hazai internetszolgáltató, az Axelero (HWSW, 2015.04.19.)
2001-től lehetőség nyílt arra, hogy a Matáv nemzetközi távközlési vállalatcsoporttá váljon. A Matáv vezette konzorcium ekkor vásárolta meg Macedónia nemzeti távközlési cége, a Makedonski Telekomunikacii (MakTel) többségi tulajdonrészét, így a MakTel is a Csoport konszolidált leányvállalata lett. A stratégia további lépéseként a Matáv megvásárolta az Emitel Rt. maradék 50%-os tulajdonrészét, így az Emitel 2001 júliusában kizárólagos Matáv-tulajdonba került, konszolidált leányvállalatként, mely a dél-alföldi régióban nyújt lakossági és üzleti telekommunikációs szolgáltatásokat. A Matáv a Deutsche Telekommal kötött megállapodás alapján 2001 decemberében megszerezte a Westel és a Westel 0660 fennmaradó 49%-át is.
A Matáv 2001-től a lakossági és üzleti előfizetők igényeihez igazodó díj- és szolgáltatáscsomagokat, 2002-től pedig az internetezőknek szóló új kedvezményes csomagokat vezetett be. 2001. december 23. volt a magyar távközlési piac teljes liberalizációjának hivatalos időpontja. A vezetékes telefónia területén a távközlés utolsó szegmenseként került sor a piacnyitásra. A Csoport vállalatai vezető pozíciót harcoltak ki a mobiltelefon-, internet- és üzleti adatkommunikációs piacon, a vezetékes telefonpiacon pedig 80% feletti volt a részesedése.
A 2000 decemberében bejelentett szerkezetátalakítás eredményeként 2001 végén elfogadták a Csoport új irányítási struktúráját, amely a stratégiai célok megvalósítását és a sikeres üzleti tevékenységet szolgálja a hatékony működés biztosításával. 2002 januárjától új vállalati struktúra került bevezetésre, melynek értelmében négy üzleti terület képezte a működés alapját: Lakossági Szolgáltatások, Üzleti Megoldások, Internet, Mobil.
A Matáv Csoport 2002 decemberében az SGS (Société Générale de Surveillance SA), a világ legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító testülete által tanúsított csoportszintű ISO 9001:2000 szerinti tanúsítást szerzett.
2004–2006 A Matáv folyamatos fejlesztések során a telekommunikációban és az internetszolgáltatásban is vezető szerepre törekedett Magyarországon. Ezt bizonyítja a 2003 decemberében elért . ADSL-előfizetés is. A mobiltelefóniában a számhordozhatóság jelentett egy kisebb nehézséget, de a cégcsoport westeles része 2004-ben ezt is sikerrel vette.
A cégcsoport 2004 márciusában határozta el, hogy az 1989 óta létező Westel nevet lecseréli, és csatlakozik a T-Mobile világmárkához. Ez 2004. május 3-án meg is történt. Ezt követően a Matáv csoport maga is a konszolidációról és a teljes egységesítésről határozott, 2005. január 1-jével a cégcsoport struktúráját, majd 2005. május 6-ával az összes szolgáltatását és működési szervezetét központi irányítás alá és a cégcsoport alá rendelte. Cégnevet váltott, ettől az időponttól kezdve működött a Magyar Telekom csoport a „T” márkanevek csoportjaként. Ez volt Magyarországon az addigi legnagyobb márkaváltás. 2005. november 8-án a Magyar Telekom megállapodott az Orbitel (Bulgária távközlési szolgáltatója) megvásárlásáról, e tranzakció 2006 február 3-án zárult le.