Események Nyugat- és Keletrómai Birodalom II. Theodosius császárt (keleten, nyugaton nincs consul ebben az évben) választják consulnak. A lázadó Gerontius barbár segítséggel megostromolja és elfoglalja a galliai Viennát. Foglyul ejti II. Constanst, III. Constantinus fiát, akit aztán kivégeztet. Ezután ostrom alá veszi Constantinus fővárosát, Arelatét. Itáliából megérkezik Honorius fővezére, Flavius Constantius hogy ő is leszámoljon Constantinusszal. Gerontius katonái átállnak hozzá. A menekülő Gerontiust saját katonái beszorítják egy házba, ahol öngyilkosságot követ el. III. Constantinus - miután felmentő seregét visszaverik - megadja magát. Bár szabad elvonulást ígértek neki, kivégzik és a fejét elküldik Honoriusnak. Mogontiacumban (Mainz) egy galliai szenátor, Jovinus a burgundok és alánok támogatásával császárrá kiáltja ki magát. A karthágói zsinaton Honorius küldötte, Marcellinus eretneknek nyilvánítja a donatistákat. Templomaikat elkobozzák és véresen leszámolnak velük, olyan kegyetlenséggel, hogy Hippói Augustinus - aki rendszeresen prédikált a donatizmus ellen - is felszólal az érdekükben. A barbárok letelepednek Hispániában: a szvébek és hasding vandálok a mai Galíciában, az alánok a félsziget középső részén Lusitaniában és Carthago Nova régiójában, a siling vandálok pedig délen, a mai Andalúziában.
Születések Merovech, a száli frankok királya Ibériai Péter, grúz teológus
Halálozások II. Constans, római társcsászár Gerontius, római hadvezér III. Constantinus, római császár
Kapcsolódó cikkek Államok vezetőinek listája 411-ben
Fordítás
Kategória:5. század