Események Római Birodalom Syagriust és Eucheriust választják consulnak. A gótok és hunok jelentette veszély miatt Gratianus császár Augusta Treverorumból (Trier) Mediolanumba (Milánó) helyezi át a székhelyét, ahol a város püspökének, Ambrosiusnak a befolyása alá kerül. Theodosius császár Konstantinápolyban fogadja a gót tervingek egyik vezetőjét, Atanarikot; békét köt vele és engedélyezi hogy népe egy tömbben letelepedjen a birodalom területén (egyes történetírók szerint elűzték őt a gótok és a rómaiaknál keresett menedéket). Atanarik nem sokkal később meghal és a császár nagy tiszteletadással temetteti el. A Gratianustól érkező erősítéssel Theodosiusnak sikerül kiszorítania a portyázó gótokat Thessalia és Macedonia területéről. A rómaiak visszaűznek a Dunán túlra egy szkírekből és hunokból álló fosztogató barbár sereget is. Theodosius összehívja az első konstantinápolyi zsinatot, a második ökumenikus keresztény gyűlést, hogy egységesítse a keresztény hitet (bár a zsinaton nyugati püspökök nem vettek részt). Megerősítik a niceai hitvallást, a Szentháromság teljes jogú tagjának ismerik el a Szentlelket, elítélik és eretnekségnek nyilvánítják az arianizmust, az apollinarizmust és a makedonizmust, valamint Konstantinápoly püspökét a római pápa után a második legmagasabb rangú egyházfiként határozzák meg (Antiochia és Alexandria pátriárkái fölé emelve őt). A heves viták miatt Nazianzi Grégoriosz konstantinápolyi pátriárka lemond és visszatér kappadókiai szülőföldjére. A nyugati egyház Aquileiában tart zsinatot és megfosztanak tisztségétől két ariánus püspököt. Gratianus császár elkobozza az eretneknek nyilvánított priszcilliánus irányzat templomait.

Halálozások Atanarik, gót király II. Péter alexandriai pátriárka Melétiosz, antiochiai pátriárka

Kapcsolódó cikkek Államok vezetőinek listája 381-ben

Fordítás

Kategória:4. század