A szláv mitológia a régi szláv népek hitvilágának összefoglaló neve. A pogány szlávok mitológiájára vonatkozó hagyomány nagyon hiányos és homályos. Mitológiájuk és vallási hitrendszerük 3000 év alatt folyamatosan alakult ki és változott. A 6. században élő Prokopiusz a Kárpátok mögött élő szlávokról írván, megemlíti, hogy imádtak egy istent, a villám teremtőjét és valamennyi dolog legfőbb urát, akinek ökröket s egyéb állatokat hoztak áldozatul. A fátumot nem ismerik; veszélyes esetekben fogadalmat tesznek, melyet megmenekülésük esetén szigorúan megtartanak. Tisztelnek folyókat, nimfákat és számos más istent is. A 12. században élő Bosaui Helmold már más értelemben szól mitológiájukról. Szerinte a többalakú isteneken kívül, akik a mezők és erdők, öröm és búbánat fölött uralkodnak, a szlávok hisznek egy főistenben, aki a többi alárendelt istennek parancsol. E két adaton kívül csak istennevek maradtak fenn. Orosz istennevek: Perun (mennydörgés, talán a normannok Thorja), Volosz, Dazsbog, Sztribog stb. A magasabb istenek neveinek csakhamar nyomuk veszett, míg az alsóbb isteneké, az erdei és hegyi, a vízi és légi, a házi és udvari démonoké máig is ismeretes, noha ezek nevében idegen hatás (német, új-görög) nyilvánul. Ilyenek a délszlávoknál a Vilik, a keleti szlávoknál a Ruszalkák (nimfák); a Rojenicák és Szojenicák (születési és sors-szellemek), továbbá a Vámpirok, Hableányok, Koboldok stb. Az Elba és Odera közt lakó szlávok a hagyomány szerint hisznek a fény és a sötétség (Bjelobog és Cernobog) isteneiben, akik egymás nélkül nem tudnának fennállni, tehát ebben a kultuszban nem a keresztényi felfogásban lévő Isten-Sátán párosra kell gondolni, hanem egy afféle természeti tulajdonságokra, amik az évszakokban fontos szerepet töltenek be.

Szláv istenek és mitológiai alakok

Bannyik: a fürdő szelleme Bjelobog: a fehér isten, fény és a szerencse istene a kezdeti hitvilágban Bjelun: magas termetű, ősz szakállú aggastyán, a vándorok útbaigazítója és az aratók patrónusa blud: erdei, mezei gonosz kobold bludicska: lidérc bogatir: természetfeletti képességekkel bíró félisten Csernobog: a fekete isten, a sötétség és a balszerencse istene, a gonosz megszemélyesítője a kezdeti hitvilágban dabog: ördög a déli szlávoknál (Dazsbogból ered) Dazsbog / Khorsz: Szvarog vagy Víj fia, a gazdagság istene domovoj: orosz háziisten, a ház védelmezője Fülemüle Zsivány: félig szörny, félig ember, Ilja Muromec ellensége hut: madárfejű szárnyaskígyó; a betegségektől és sorscsapásoktól védő, a gazda vagyonát gyarapító házi szellem Ilja Muromec: az orosz folklór hőse, hazáját és fejedelmét védelmező, paraszti származású félisten jagababa / babajaga: a szélvészt és a viharfelhőket megszemélyesítő, mozsárban repülő emberevő boszorkány Jarilo: a tavasz istene Kij: a legenda szerint a Kijevet alapító óriás, fivérei: Scsek és Horiv, húga: Libegy kikomora: élő személy éjszaka bolyongó, vérszívó lelke lesij / ljeszij: az erdő szelleme, erdei emberrém licar: az alakját időlegesen megváltoztatni képes, varázserejű férfi az orosz hiedelemvilágban lojma: békatestű, nagy fejű, üveges szemű vízi szörny mara: erdei asszonyrém Mokosa: az északi oroszoknál a nyájak gondviselője, a fonás és a vászonfehérítés segítője Morana: a tél és a halál istennője oboroten: vámpír Perun: a keleti és a balti szlávoknál a villámlás és a harc istene; a kereszténység felvétele után kultuszának egy része átszármazott Szt. Illésre polevik: mezei tündér, nimfa Radigoszt: a nyugati szlávok egyik főistene; kultusza az idők során összeolvadt Szvantovitéval Rarog / Szvarog: a nappali égbolt, a világosság és a tűz istene; jelképe a kard, neve a nyugati szlávoknál Rarog a keletieknél Szvarog rozsanyica: az újszülött női őse, kinek lelke tovább él az újszülöttben, és irányítja annak sorsát ruszalka: erdei, mezei nimfa a keleti szlávoknál Szimargl: az orosz földön élő nem-szlávok főistene Sztribog: a keleti szlávoknál a szelek istene, a szelet a fiaként, külön istenként azonosítják. Szugyenyica: a sors megszemélyesítője Szvantovit: a nyugati szlávok négyfejű, mindentudó istene Triglav: néhány nyugati szláv törzs főistene; háromfejű, melyek az Eget, a Földet és az Alvilágot szimbolizálják. Eredetileg talán Szvantovit egyik helyi változata volt; a kereszténység felvétele után Szt. Vitusra származott át a kultusza. Velesz: az oroszoknál a nyájak védője, az állatok és az állattenyésztés istene; a kereszténység felvétele után Szt. Balázzsal azonosították Veszna: a tavasz istennője Vetru: a szél; Sztribog fia Víj: az alvilág ura víla: tündér a felhőkben, erdőkben, vizekben vogyanoj: vízi emberrém volkolak: farkasember

Mitikus uralkodók Mondabeli cseh fejedelmek:

+UralkodóUralkodottNévváltozatHázastársMegjegyzés Lechfej.: ?-ismeretlen Čechfej.: ?Tschechismeretlen Bohemusfej.: ?-ismeretlen Krok (* 667)fej.: ?Cracus, CrasusismeretlenČech fia. Libušefej.: ?LibusePřemyslKrok leánya. Přemysl, a szántóvetőfej.: ?, †745-LibušeLibuše férje. Nezamyslfej.: 745, †783-Hruba Přemysl és Libuše fia. Mnatafej.: 783, †804MnaataStrezislava (*711)Nezamysl fia. Vojenfej.: 804, †820WojenBlankaMnata fia. Vnislav (* 758)fej.: 820, †833UnislawLibuse Vojen fia. Křesomyslfej.: 833, †851KresomysylPonislava Vnislav fia. Neklanfej.: 851, †873-ismeretlenKřesomysl fia. Hostivít (* 820 k.)fej.: 873, †873Gostivit, Hortivitus, Hostivait, Hostiwit, HostivbitMiloslavaNeklan fia.

A történelmi cseh uralkodókról lásd: Csehország uralkodóinak listája!

Források

Mitológiai ábécé (Gondolat Kiadó, 1978) Keleti szláv regék és mondák (Móra Kiadó, 2003)