A -dinasztia rövid életű, de jelentős kínai dinasztia volt, amely a több mint három és fél évszázada széttagolt Kínát 589-ben újraegyesítette. A dinasztiának mindössze két uralkodója volt: , aki néven uralkodott (581–604), majd pedig a fia, (604–618). Míg konszolidálta a dinasztia hatalmát, újjáépítette az egységes igazgatási rendszert és felvirágoztatta a gazdaságot, addig költséges építkezéseivel és hadjárataival kimerítette az országot. 618-ban a dinasztiát felkelések döntötték meg, s helyére a Tang-dinasztia lépett. A -dinasztia legfontosabb öröksége az egységes kínai állam helyreállítása mellett a Nagy-csatorna felépítése volt.
Története , a későbbi császár ősei két évszázadon át az északi császárok szolgálatában álltak, és rokoni kapcsolatok fűzték őket az Északi -dinasztiához. Az Északi császár 578-ban bekövetkezett halálakor bekövetkezett utódlási harcban ragadta magához a hatalmat. Tapasztaltsága és rátermettsége megfelelő elismertséget biztosított a számára, hogy seregével megtámadja a déli területeket. Miután legyőzte állam uralkodóját, a három évszázadon át tartó széttagoltságot követően a kínai birodalom újraegyesült.
legfontosabb tette a Nagy-csatorna megépíttetése volt. A csatornára nagy szükség volt, már az i. e. 5. ban felmerült megépítésének ötlete. Kína gazdasági központja a Déli és északi dinasztiák korában a Sárga-folyó völgyéből délre, a Jangce völgyébe került, itt termelték az ország gabonájának nagy részét. A politikai központ viszont továbbra is északon maradt, a nagyobb háborúkat is északon vívták, ezért meg kellett oldani az adógabona és a hadsereg utánpótlásának északra szállítását. Az ország vízi útjai általában nyugat-kelet irányúak, tehát a célnak nem feleltek meg; a szárazföldi utak alkalmatlanok voltak ilyen hatalmas mennyiségű gabona továbbítására; a tengeri hajózás pedig még nem volt elég biztonságos. Így aztán úgy döntött, hogy hatalmas, csaknem kétezer kilométer hosszú, hajózható csatornát ásat a déli gabonatermő vidékek és északi fővárosa összekötésére. A nagy mű uralkodásának hatodik évében, 610-ben készült el. A Nagy-csatorna jelentős hatással volt a kínai gazdaság és kereskedelem fejlődésére. Egészen a 19. század végéig, a vasútépítések kezdetéig ez volt az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal, de a déli szakaszát ma is használják. A csatorna építése azonban rendkívüli áldozatokkal járt, volt idő, amikor a felnőtt férfi lakosság egyharmadát kivezényelték a munkához. Ezt a terhet a gazdaság nem tudta elviselni, az erőltetett ütemű munka éhínségekhez vezetett.
A Nagy-csatorna megépítése után tovább rontották a helyzetet a császár hódító hadjáratai; 612 és 614 között háromszor támadta meg milliós sereggel Koreát, s mindháromszor súlyos vereséget szenvedett. Ezután sorra törtek ki a parasztfelkelések, míg végül 618-ban a császári testőrök megfojtották t. A -dinasztia ezzel 38 éves uralkodás után megbukott, de intézkedéseivel előkészítette a Tang-dinasztia három évszázados uralmát.
Kultúra
Buddhizmus
Költészet
A -dinasztia uralkodói
Templomi neve ( 諡號) Születési neve Uralkodás ideje Uralkodási éra (文帝) (楊堅) 581-604 (開皇) 581-600 (仁壽) 601-604 (煬帝) vagy (明帝) (楊廣) 604-618 (大業) 605-618 (恭帝) (楊侑) 617-618 (義寧) 617-618 (恭帝) (楊侗) 618-619 (皇泰) 618-619
Hivatkozások Megjegyzések
Források
Irodalom Jacques Gernet. A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris Kiadó 2001. Ann Paludan. Kínai császárok krónikája. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó 2009. Wright, Arthur F. "The Sui dynasty (581-617)". The Cambridge History of China: Volume 3: Sui and T'ang China, 589-906. Part 1. Edited by Denis C. Twitchett and John K. Fairbank. Cambridge: Cambridge University Press. 48–149.
Kapcsolódó szócikkek Szuj Ven-ti Szuj Jang-ti Nagy-csatorna
További információk
Kategória:Szuj-dinasztia Kategória:Kínai középkor Kategória:Középkori államok