250px|bélyegkép|jobbra|A csatorna korábbi logója
Az M4 Sport a Duna Médiaszolgáltató sportcsatornája, amely kéthetes promóciós adás után 2015. július 18-án 8:00-kor indult el. Ezen a csatornán láthatók a 16 kiemelt magyar sportág eseményei, továbbá nemzetközi sportesemények, kiemelkedő magyar sportolóink bemutatása, versenyeik, bajnokságaik közvetítése. Mindez saját gyártású műsorokat is magába foglal. Az M4 Sport nagyjából 10 óra élő sportközvetítést szolgáltat naponta.
2020. július 18-án a csatorna ötödik születésnapján bejelentették, hogy szeptember 12-től új csatornát indítanak M4 Sport+ néven. Az új csatorna csak korlátozott időben, hétvégenként 14:00 és 22:00 között vehető a Duna Worlddel osztott műsoridőben nemcsak Európában, hanem a világ azon részein is, ahol a Duna World műsorát továbbítják a külhoni magyarok számára. A csatorna reklámidejét az Atmedia értékesíti.
Az M4 Sport és az M4 Sport+ működését rendszeresen érik kritikák a csatorna fenntartásának és a sportközvetítési jogok megszerzésének rendkívül magas költségei miatt. A csatorna magas költségvetésének oka elsődlegesen az, hogy a kiemelt sportesemények közvetítése a magas jogdíjak miatt jelentős közpénzből finanszírozott anyagi forrásokat igényel. A bírálók szerint a ráfordítások mértéke nincsen arányban a közszolgálati feladatellátás költségvetésével.
Technikai információk
Az M4 Sport Magyarországon az első sporttelevízió, amelynek műsorait a Teletexten feliratozzák, a 444. oldalon. Az élő adásokhoz automata beszédfelismerő rendszert használ az MTVA. A Duna World feliratozása emiatt 2015. július 1-jén az 555. oldalra került át. A párhuzamos közvetítések esetén a fontosabb eseményt az M4 Sport, míg a másikat általában a Duna World vagy a Duna közvetíti. 2016 augusztusában a riói olimpia alatt az M4 Sport kizárólag az olimpia eseményeit közvetítette, az egyéb sporteseményeket, valamint az M4 Sport magazinműsorait ez idő alatt az M5 sugározta. Naponta ötször közvetítette az M1 napi aktuális csatorna Egy Perc Híradó című műsorát, egészen 2026-ig. 2021. június 9-én, a tokiói olimpia idejére öt új társcsatorna indult az online időszaki közvetítésekhez, az M4 Sport 1, M4 Sport 2, M4 Sport 3, M4 Sport 4 és az M4 Sport 5. Időszaki műsoruk kizárólag az m4sport.hu felületén érhető el, és olyan közvetítéseket tartalmaz, melyeknek nem jutott hely az országos adókon.DTV News: 5 csatornával bővít az M4 Sport
Sportközvetítések a csatornán
Jelenlegi közvetítések
Első osztályú magyar bajnoki mérkőzések Labdarúgó-, röplabda-, vízilabda-, kosárlabda-bajnoki és jégkorongmérkőzések.
Futball Labdarúgó-Európa-bajnokság (2016–) A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezői közül a másodlagos meccseket sugározta a Duna. Labdarúgó-világbajnokság (2018–) Európa-liga és UEFA Konferencia Liga (2021–2027) Az első választás joga M4 sporté csütörtökönként (ha egy magyar csapat jutna be valamelyik sorozatba, az M4 Sport közvetíti mérkőzésüket). Összefoglalót is sugároznak a játéknapok végén. Mindkét sorozat döntőjét kizárólag az M4 Sport közvetíti.
Motorsport Formula–1 világbajnokság (2015–) A 2015-ös hungaroringi nagydíjhétvégétől jelen állás szerint 2027 végéig kizárólagosan az M4 Sport sugározza mindhárom szabadedzést, az időmérőt és a futamot is minden versenyhétvégén. Amennyiben belefér az aktuális programtervbe, a betétfutamokat is élőben közvetítik, vagy összefoglalót adnak a Formula–2 és a Formula–3 versenyeiről. Hasonlóra eddig mindössze a 2013-as és a 2014-es magyar futam alkalmával került sor.
Kamion Európa-Bajnokság Az M4 Sport összefoglaló formájában mutatja be a Kiss Norbertet is a soraiban tudó Kamion-Eb versenyeit, a magyarországi versenyeket pedig élőben vagy felvételről közvetítik.
Egyéb Atlétikai világbajnokság (2015–) Úszó-világbajnokság (2015–) Nyári és Téli olimpiai játékok (2016–) Atlétikai Európa-bajnokság (2016–) Kézilabda-világbajnokság (férfi és női) (2019–) Kézilabda-Európa-bajnokság (férfi és női) (2022–) Tour de France (2026–)
Korábbi közvetítések
UEFA-bajnokok ligája (2015–2024) Az M4 Sporté az első választás joga kedden és szerdán este, naponta egy mérkőzést sugároznak élőben, a csoportkörben és a kieséses szakasz után egyet felvételről. Természetesen napi és heti összefoglaló is lesz. A csatorna a több mint 60 találkozót adó Sport Tv-vel együttműködésben közvetít. A finálé csak az M4-en volt nézhető. UEFA-szuperkupa (2015–2024) Red Bull Air Race Világkupa A csatorna élőben vagy felvételről közvetíti a bajnokság futamait. Magyar kézilabda mérkőzések (2014–2026) Női és férfi kézilabda bajnokság, Magyar Kupa, Szuperkupa és a magyar szövetség által rendezett, magyarországi válogatott mérkőzések Olimpia a köztévén A nyári és téli olimpiát kizárólagosan a köztévé közvetítette Magyarországon. Ez így lett az M4 Sport megjelenését követően is. A jogokat az európai közszolgálati televíziókat tömörító szervezettől, az Európai Műsorsugárzók Uniójától (EBU) vették meg.
Azonban 2018 és 2024 közötti időszakra a Discovery Communications szerezte meg az olimpiai események európai televíziós és multiplatform közvetítési jogát,https://m4sport.hu/2015/06/29/a-discovery-communicationse-az-olimpiak-europai-kozvetitesi-joga/ így az M4-nek velük kellett tárgyalni, hogy az Olimpia ingyenes platformokon továbbra is elérhető legyen a fizetős pán-európai Eurosport mellett.
A 2026 és 2032 közt megrendezendő négy Olimpia Játékot összes európai közvetítési jogával a Nemzetközi Olimpiai Szövetség az EBU-t és a Warner Bros. Discoveryt ruházta fel.https://www.musoron.hu/2023/01/16/olimpia-exkluziv-kozvetites-kozteve-warner-bros-discovery/ Az EBU rendelkezik majd a televíziós és digitális platformok ingyenes közvetítéseinek jogaival. Minden EBU-tag – így közvetve az M4 Sport is – több mint 200 órányi közvetítést biztosít majd a Nyári Olimpiai Játékokról és legalább 100 órányit a Téli Olimpiai Játékokról a televízióban, rádióban, élő streaming formájában, illetve weboldalakon, appokon és közösségi média felületeken megjelenő riportok keretében. Így biztosítva az európai köztévéket, hogy a közvetítések egy része továbbra is FTA csatornákon legyenek elérhetőek. A fizetős közvetítéseket ezúttal is a Eurosporton lehet követni.
Élő stúdió minden nap Az M4 élő adásfolyama annyiban hasonlítható az M1 aktuális csatornáéhoz, hogy egy nagy alapterületű, hipermodern stúdióból vezénylik, amelyet már a csatorna adásának első órájában bemutattak az akkori napi házigazdák, Szujó Zoltán és Petrovics-Mérei Andrea. Az induló adásnap felelős szerkesztői Suba Kata, Zelenyánszky Balázs és Vobeczky Zoltán főszerkesztő voltak. Az M4 tartalmi koncepciójának kitalálói: Vobeczky Zoltán, Zelenyánszky Balázs, Petrovics-Mérei Andrea, Suba Kata és Szujó Zoltán. A napi adásokat élő közvetítések, hírműsorok, magazin műsorok, portréműsorok, aktuális sportkerekesztal egyforma arányban kapjanak helyet minden korosztálynak megfelelően.
Az ún. „off-tube” fülkék (két kommentátorállás) egyedülálló módon a stúdió központi asztala mögött helyezkednek el, innen közvetítik a nem helyszíni sporteseményeket. (Használaton kívül ezeket kivetítők takarják.) További lényeges eleme még a stúdiónak a „főasztal” felett futó karika alakú hírsáv; a balra lévő kisebb pult, ahol egy másik műsorvezető kapcsolódhat bele a stúdióbeszélgetésekbe a legfrissebb információkat közölve; illetve a jobbra lévő LCD-monitor, amelynek feladata bennfentes adatok közlése, vagy például egy új sportszakember bemutatása. Az asztalba is beépítettek egy 65"-os érintőképernyőt, amelyet a műsorvezetők használnak videóelemzésre. Ezt nemcsak a meghívott vendégek láthatják, hanem a nézők is, hiszen felülnézetből az érintőképernyőt is kamera veszi.
Kritikák a csatorna magas működési költségei miatt A Magyar Hang egy 2022 áprilisában megjelent cikkében arról számol be, hogy az MTVA 2021 végén több jelentős értékű szerződést kötött, amelyek közül a legnagyobb tételt a sportközvetítési jogok beszerzése jelentette. A szerződések alapján a közmédia több mint 11 milliárd forintnyi adófizetői pénzért szerezte meg a magyar labdarúgó-válogatott mérkőzéseinek, a Nemzetek Ligája egyes találkozóinak, a világbajnoki és Európa-bajnoki selejtezőknek, valamint a 2024-es és 2028-as Európa-bajnokságok közvetítési jogait. A cikk felidézi, hogy az MTVA korábban is jelentős összegeket fordított sportjogokra: a Bajnokok Ligája közvetítési jogaiért közel 7 milliárd forintnyi adófizetői pénzt fizetett, míg a magyar NB I. mérkőzéseinek sugárzási jogai évente közel 10 milliárd forintos kiadást jelentenek a magyar adófizetőknek. A sportközvetítések mellett az MTVA több kisebb értékű szerződést is kötött. Megvásárolta az 1953-as magyar–angol, úgynevezett 6:3-as mérkőzés felhasználási jogait több mint 45 millió forintnyi adófizetői pénzért, valamint szerződést kötött a Sepsi OSK egyes mérkőzéseinek közvetítésére is.
Szintén a Magyar Hang számolt be arról 2023 márciusában, hogy MTVA 43,4 millió dollárt, átszámítva az akkori árfolyamon mintegy 15,8 milliárd forintnyi adófizetői pénzt fizet jogdíj címén, miután három évre meghosszabbította a Formula–1 közvetítési jogait. A megállapodás 2023–2025-re szól, a futamokat az M4 Sport közvetíti. A jogdíj jelentősen emelkedett az előző ciklushoz képest: a korábbi szerződés 35 millió dollárba került, így az új megállapodás mintegy 8 millió dollárral drágább. Az összeg más sportjogokkal összevetve is jelentős, bár az MTVA évek óta kiemelt szerepet szán a prémium sportközvetítéseknek. A cikk egyik fő megállapítása, hogy a jogdíjak emelkedésével párhuzamosan a Formula–1 televíziós nézettsége hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. Az NMHH adatai szerint amíg az RTL Klub közvetítette a futamokat 2002 és 2011 között, azok átlagos nézőszáma meghaladta az egymillió főt, és a nézettség a 2000-es évek közepén érte el a csúcsát. Miután a közvetítések 2012-ben visszakerültek az állami televízióhoz, a nézőszám fokozatosan visszaesett. Az NMHH szerint a különböző csatornaváltásokat jelentős nézettségcsökkenés követte, és a folyamat több éven át tartott. A mélypontot 2020 jelentette, amikor az MTVA a 2012-es közönségének kevesebb mint felét tudta megtartani, a 18–49 éves korosztályban pedig a korábbi nézők körülbelül egyharmadát. A médiahatóság szerint a csökkenő nézettség mögött több tényező állhat: a Formula–1 nemzetközi népszerűségének változása, a sportág szabálymódosításai, a televíziózási szokások átalakulása, a fiatalabb korosztályok médiatartalom-fogyasztásának változása, valamint a csatornaváltások hatása. A jelentés arra is kitér, hogy a nézettség csökkenése nem kizárólag magyar jelenség, így azt megállítani nem reális.