Siklós Albert, születési és 1901-ig használt nevén Schönwald AlbertAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 112413/1901 (Budapest, 1878. június 26. – Budapest, 1942. április 3.)Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 369/1942. folyószáma alatt. magyar zeneszerző, főiskolai tanár, zenetörténész, gordonkaművész, lapszerkesztő.
Életpályája Schönwald Ferenc (1823–1894) kereskedő és Beck Laura (1847–1918) fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait 1888 és 1896 között a Budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte, ahol jeles eredménnyel tett érettségit. 1896-ban beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 8 szemesztert hallgatott és a két alapvizsga letétele után 1901. május 25-én szerezte meg az abszolutóriumot. Ugyanebben az évben (1896) felvételt nyert a Zeneakadémiára is, ahol a sikeres meghallgatást követően egyből a 3. évfolyam tagja lett. A felvételit követően Koessler János lett a főtárgytanára.
1901-ben kezdte meg működését csellistaként a Budapesti Filharmóniai Társaságnál mint rendkívüli tag, s 1904-ig körülbelül ötven hangversenyen vett részt. 1903 és 1907 között több tanulmányutat tett Franciaországban, Olaszországban és Németországban. 1905 és 1919 között a Fodor Zeneiskolában tanított.
1910-től a Zeneakadémián hangszerelést és partitúraolvasást tanított. A Budapesti Hírlap 1915. márciusi 19-i száma így méltatta itteni munkásságát növendékei zeneakadémiai hangversenye után: „Látjuk, mennyire gazdag a magyarság Zenei tehetségekben és megbizonyosodunk arról, hogy a céltudatos vezetés mily pompásan segiti a tehetséget kibontakozásában. Alig hihetjük, hogy ezek az ifju komponisták még innen vannak a husz éven. Darabjaik oly komplikált benső idegéletről és érzésvilágról tanúskodnak, a teknikának oly alapos és biztos ismeretét, szinte felsőbbséges kezelését mutatják, mintha évtizedes gyakorlat állana mögöttük. Sehol semmi félénkség vagy kezdetlegesség a harmóniák felépítésében, a színek felrakásában vagy a forma szerkesztésében. Az ifjúság nagyotakarásának, túlzásának és egyéb félszegségének bizonyára nincsenek híjával, de mindenben annyira szuverének, mint bármelyik kezdő nyugat-európai muzsikus. Ezek a fiatalemberek megtanultak mindent, amit az iskolában meg lehet tanulni. Ezért dicséret illeti a Zeneakadémia tanári karának két kitűnőségét: Herzfeld Viktort, a zeneszerzés, és Siklós Albertet, a hangszerelés professzorát. De a tanultakon kivül ott zsong lelkükben egy csomó impresszió, melyek közt haloványan kezdenek kibontakozni az egyéniség körvonalai. Hogy a két tanár nem szorította az iskolai szabályok lelket ölő béklyóiba ezeket a kialakuló és kiforrófélben lévő egyéniségeket, hanem engedte érvényesülni énjüket, ha az mindjárt idegen, hipermodern benyomásoktól ittasodott is meg: azért ismét csak az elismerés hangján szólhatunk liberális felfogásukról és nevelő művészetükről.”
1919-ben a Nemzeti Zenede vizsgálóbizottságának tagja, 1926-ban miniszteri biztosa lett. 1920 és 1922 között a Zeneművészeti Tanács tagja volt. 1928-tól 1937-ig ő szerkesztette A Zene című folyóiratot. Számos zenetörténeti, hangszertörténeti, zeneesztétikai cikke jelent meg. A kétkötetes Zenei Lexikon tárgyi részét írta 1923-ban. Halálát tüdőgyulladás, szívizom-elfajulás, érelmeszesedés okozta.
Családja 1904. május 8-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Weiss Arankával. 1916-ban elváltak. Második házastársa Edelmann Alice (1894–1954) volt, Edelmann Menyhért orvos lánya, akit 1917. október 29-én vett nőül. 1919. június 12-én feleségével áttértek a református hitre.
Fia Siklós Ferenc (1907–1936) hírlapíró.
Zeneművei zenekari művek (szimfónia, szvitek, Ferkó szórakozásai, nyitányok, Találkozás, Táncimpressziók, Szimfónietta, Magyar koncertrondo stb.) kamarazene zongoraművek opera (A hónapok háza, 1927) pantomim (A tükör, 1923) karművek, dalok
Írásai Összhangzattan (Budapest, 1907) Hangszereléstan (Budapest, 1908–1910) A vezérkönyvolvasás útmutatója (Budapest, 1911) Formatan (Budapest, 1912) Ellenponttan (Budapest, 1913) Zeneesztétikai jegyzetek (Budapest, 1921) Siklós Albert zenei lexikona (Budapest, 1922) A harmonizálás kézikönyve (Budapest, 1923) Magyar zenetörténeti jegyzetek (Budapest, 1927) Hangszerek, hangszínek (Budapest, 1941)
Jegyzetek
Források
További információk Siklós Albert (A Zene, 1942. 11. sz.) Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggebrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983–1985 Frideczky Frigyes: Magyar zeneszerzők. [Budapest], Athenaeum 2000 Kiadó, 2000 Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936
Kategória:1878-ban született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar szakírók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Református hitre tért személyek