A béklyó, bilincs vagy lánc (páli: szamjódzsana,www.tkbf.hu szanyjodzsana, szannyodzsana) a buddhizmusban mentális akadály, amely az érző lényeket a szenvedéssel (dukkha) járó lét forgatagához (szamszára) láncolja. A béklyók levetésével elérhető a Nirvána (páli; szanszkrit: nirvána).
A szenvedés béklyója
A páli kánonban a "béklyó" kifejezés mindenhol egy olyan intrapszichikus jelenségre vonatkozik, amely a személyt a szenvedéshez láncolja. Például a Khuddaka-nikája Itivuttaka 1.15-ben Buddha azt mondja:
"Szerzetesek, nincs még egy olyan béklyó — amelyekkel összebilincselve a lények egyre csak vándorolnak [életeken át] hosszú-hosszú ideig — mint a sóvárgás béklyója..."Thanissaro (2001).
Máshol a béklyó okozta szenvedést sokkal burkoltabban mutatják be, mint például a következő beszédben a SN 35.232-ben, ahol a tiszteletreméltó Száriputta beszélget Kotthitával:
Kotthita: "Hogy van az, barátom Száriputta, a fül a hangok béklyója vagy a hang a fül béklyója?..." Száriputta: "Barátom Kotthita, a fül nem a hang béklyója, sem a hang a fül béklyója, hanem inkább a kettő függvényében fellépő vágy és a sóvárgás: az jelenti a béklyót...."Bodhi (2000), 1230. o.)
A béklyók listája
A páli kánonba tartozó Szutta-pitaka és az Abhidhamma-pitaka különbözőképpen sorolja fel a béklyókat.
A Szutta-pitakában szereplő tíz béklyó
A Szutta-pitaka béklyói:Ezeket a béklyókat felsorolja például az SN 45.179 és 45.180 (Bodhi, 2000, 1565-66. o.). A szócikk páli szavainak és annak angol fordításainak forrása: [http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.3:1:2509.pali Rhys Davids & Stede (1921-25), 656. o.Magyar nyelvű forrás: www.a-buddha-ujja.hu - AN 10.13 Saṃyojana Sutta - A béklyók - olvasva: 2015.02.04. én-képzet (páli: szakkája-ditthi)Rhys Davids & Stede (1921-25), 660-1. o. Bodhi (2000), p. 1565, SN 45.179, translates it as "identity view"; Gethin (1998), p. 73, uses "the view of individuality"; Harvey (2007), p. 71, uses "views on the existing group"; Thanissaro (2000) uses "self-identify views"; and, Walshe (1995), p. 26, uses "personality-belief." bizonytalanság, főleg a tanításokkal (vicsikiccsá) kapcsolatbanRhys Davids & Stede (1921-25), 615. o. . szertartásokhoz való ragaszkodás (szílabbata-parámásza)Lásd például - Rhys Davids & Stede (1921-25), 713. o. érzéki vágy (kámaccsando)Lásd például - Rhys Davids & Stede (1921-25), 203-4. o. és 274. o. , Bodhi (2000), 1565. o. (SN 45.179), Gethin (1998), 73. o., Harvey (2007), 71. o. - Thanissaro (2000) és Walshe (1995), 26. o. rosszindulat (vjápádo vagy bjápádo) vágy a formára, újjászületés vágya (rúparágo) vágy a formanélkülire, újjászületés vágya (arúparágo) gőg (mána) nyughatatlanság (uddhacsa) tudatlanság (avidjá)
A fenti táblázat a Szutta-pitaka-féle felosztásban mutatja be, hogy az első öt béklyó az "alacsonyabb béklyók" (orambhágijáni szamjodzsanáni), amelyet hátrahagyva nem-visszatérő szakaszba lehet érni. Az utolsó öt béklyó a "magasabb béklyók" (uddhambhágijáni szamjodzsanáni), amelyek hátra hagyásával lehet eljutni az arahant szintre.A "magasabb béklyók" és az "alacsonyabb béklyók" kifejezéseket lásd: DN 33 és AN 10.13. - illetve: SN 45.179 és 45.180; SN 46.129 és 46.130; SN 46.183 és 46.184; SN 47.103 és 47.104; SN 48.123 és 48.124; SN 49.53 és 49.54; SN 50.53 és 50.54; SN 51.85 és 51.86; SN 53.53 és 53.54; és, AN 9.67 és 9.70. Csak az öt alacsonyabb béklyót tárgyalja még az MN 64.
A három béklyó
Mind a Szangíti-szutta (DN 33) és a Dhammaszangani (Dhs. 1002-1006) úgy utal a "három béklyóra", mint az előbb említett Szutta-pitaka tízes listájának első három pontjára: én-képzet (szakkája-ditthi) bizonytalanság (vicsikiccsá) szertartásokhoz való ragaszkodás (szílabbata-parámásza)A Szangíti-szutta hármas listáját lásd például: Walshe (1995), 484. o. A Dhammaszangani listáját lásd például: Rhys Davids (1900), 256-61. o. A kánon szerint a három béklyót hátra hagyta a folyamba-lépő és az egyszer-visszatérő.Lásd például: MN 6 és MN 22.
Az Abhidhamma-pitaka tízes listája Az Abhidhamma-pitaka Dhamma-szanganí (Dhs. 1113-34) egy másfajta tízes listát közöl, amely szintén szerepel a Khuddaka-nikája Csulla Niddesza (Nd2 656, 1463) és egyéb poszt-kanonikus szövegmagyarázatokban is. A tízes lista a következő: érzéki vágy (páli: kāma-rāga) harag (patigha) gőg (mána) téves nézetek (ditthi) kétség (vicsikiccsá) szertartásokhoz való ragaszkodás (szílabbata-parámásza) létszomj (bhava-rága) féltékenység (isszá) kapzsiság (maccsarija) tudatlanság (avidjá). A szövegmagyarázatokban szerepel, hogy a téves nézetek, a kétség, a szertartásokhoz való ragaszkodás, a féltékenység és a kapzsiság a megvilágosodás első szakaszában megszűnnek (szotápatti); az érzéki vágy és a harag durvább formái a második szakaszban (szakadágámitá) a finomabb formái pedig a negyedikben (anágámitá) szűnnek meg. A gőg, a létszomj és a tudatlanság a legutolsó szakaszban foszlanak szét (arahatta).
Háztulajdonosokkal (világi buddhisták) kapcsolatos béklyók
Egyedülálló módon a Szutta-pitaka "Pótalija" (a háztulajdonos) szuttában (MN 54) szerepel nyolc béklyó (amelyből három az ötös fogadalom része):Magyar nyelvű fordítás: "Házigazda, nyolc szabály szolgál a nemes szerzetesrendben a tevékenység megszüntetésének megvalósítására. Mi ez a nyolc? Élet kioltásától tartózkodni, így feladni az élet kioltását. Csupán kapott dolgokat elvenni, így feladni a nem kapott dolgok elvevését. Igaz beszédet szólni, így feladni a hazug beszédet. Jóakaratú beszédet szólni, így feladni a rosszakaratú beszédet. Mohóságtól és kapzsiságtól tartózkodni, így feladni a mohóságot és kapzsiságot. Szitkozódástól és civakodástól tartózkodni, így feladni a szitkozódást és civakodást. Haragtól és mérgelődéstől tartózkodni, így feladni a haragot és mérgelődést. Gőgtől tartózkodni, így feladni a gőgösséget. Röviden összefoglalva, nem részletezve, ez a nyolc szabály szolgál a nemes szerzetesrendben a tevékenység megszüntetésének megvalósítására, házigazda." - MN 54 Potaliya Sutta - 1. Pótalija, fordított: Vekerdi József olvasva: 2015.02.04.
(1) élet kioltása (pánátipáto)
(2) lopás (adinnádánam)
(3) hamis beszéd (muszávádo)
(4) rágalmazás (piszuná)
(5) kapzsiság (giddhilobho)
(6) undor (nindároszo)
(7) harag és rosszindulatúság (kodhúpájászo)
(8) gőg (atimáno)
Kapcsolódó szócikkek Anatta, az első béklyóval kapcsolatban (sakkāya-diṭṭhi) A megvilágosodás négy szintje, a béklyóktól való megszabadulás Öt akadály, köztük a negyedik (kamaccsanda), ötödik (vjapada), kilencedik (uddhaccsa) és második (vicikiccha) béklyó Upádána (ragaszkodás)
Jegyzetek
Bibliográfia Bodhi, Bhikkhu (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Somerville, MA: Wisdom Publications. . Bodhi, Bhikkhu (2005). MN 10: Satipatthana Sutta (MP3 audio fájl)] - www.bodhimonastery.net Gethin, Rupert (1998). The Foundations of Buddhism. Oxford: Oxford University Press. . Gunaratana, Henepola (2003). Satipatthana Sutta [MP3]. High View, WV: Bhavana Society. Harvey, Peter (1990/2007). An introduction to Buddhism: Teachings, history and practices. Cambridge: Cambridge University Press. . Ñāṇamoli, Bhikkhu és Bhikkhu Bodhi (2001). The Middle Length Discourse of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya. Somerville, MA: Wisdom Publications. . Nyanaponika Thera (ford.) (1974). Alagaddupama Sutta: The Snake Simile (MN 22). Kandy: Buddhist Publication Society, (2006) - www.accesstoinsight.org Rhys Davids, C.A.F. (, 2003). Buddhist Manual of Psychological Ethics, of the Fourth Century B.C., Being a Translation, now made for the First Time, from the Original Pāli, of the First Book of the Abhidhamma-Piṭaka, entitled Dhamma-Sangaṇi (Compendium of States or Phenomena). Kessinger Publishing. . Rhys Davids, T.W. és William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English dictionary. Chipstead: Pali Text Society. Soma Thera (1998) (6. kiadás). The Way of Mindfulness: The Satipatthana Sutta and Its Commentary - www.accesstoinsight.org Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997a). Sabbasava Sutta: All the Fermentations (MN 2) - www.accesstoinsight.org Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Samaññaphala Sutta: The Fruits of the Contemplative Life (DN 2) - www.accesstoinsight.org Thánisszaró, Bhikkhu (ford.) (1997b). Sona Sutta: About Sona (AN 6.55). - www.accesstoinsight.org Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2000). Sanyojana Sutta: Fetters (AN 10.13) - www.accesstoinsight.org Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2001). The Group of Ones § 15 (Iti. 1.15) - www.accesstoinsight.org Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2005). Tissa Sutta: Tissa (SN 22.84). - www.accesstoinsight.org Upalavanna, Sister (ford.). To The Householder Potaliya (MN 54). - www.metta.lk Walshe, Maurice O'Connell (trans.) (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Dīgha Nikāya. Somerville: Wisdom Publications. .
További információk Az 'én', 'enyém', 'engem' béklyója
Kategória:Buddhista filozófia Kategória:Buddhista fogalmak