Események Római Birodalom II. Claudius császárt és Paternust választják consulnak. A gótok, herulok és más germán törzsek ismét hatalmas erőkkel (állítólag 2 ezer hajóval és 320 ezer emberrel) indulnak el a Fekete-tengerről, hogy Kis-Ázsia és a Balkán partvidékét fosztogassák. Postumus gall császár egyik hadvezére, Laelianus fellázad és Mogontiacumban (ma Mainz) a helyőrség császárrá kiáltja ki. Postumus ostrom alá veszi a várost és Laelinaus elesik (vagy saját katonái ölik meg). A csapatok ki akarják fosztani Mogontiacumot, amit Postumus megakadályoz, ezért katonái meggyilkolják. A lázadók egy közkatonát, Mariust kiáltják ki uralkodónak, de őt rövid idő múlva megöli Postumus testőrgárdájának parancsnoka, Victorinus, aki maga ül a szakadár állam trónjára. A korábban a gall császárokat választó három hispániai provincia visszatér Rómához. II. Claudius császár Naissus (Niš) városánál döntő győzelmet arat a gótok felett és a barbár támadások egy időre abbamaradnak (más források szerint a csatát Gallienus vívta egy évvel korábban). Claudius megkapja a Gothicus melléknevet. A császár ezt követően a gótok üldözését hadvezérére, Aurelianusra bízza, maga pedig északra vonul a Pannóniába betörő vandálok ellen. Január 3-án pápává választják I. Félixet. Február 14-én kivégzik Valentinust, Terni püspökét, mert a tilalom ellenére keresztény rítus szerint adott össze párokat. Zsinatot tartanak Antiochiában, amely lemondatja a város luxuskörülmények között élő, eretnekséget prédikáló püspökét, Szamoszatai Paulust.
Halálozások Február 14. – Szt. Valentinus, keresztény püspök Laelianus, gall császár Postumus, gall császár Marius, gall császár Dzsingú, japán császárnő
Kapcsolódó cikkek Államok vezetőinek listája 269-ben
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:3. század