Celle () város Németországban, Alsó-Szászországban.
Fekvése bélyegkép|bal|200px|Celle térképe 1740-ből Braunschweigtől 65 km-re északnyugatra, Hannovertől 40 km-re északkeletre, míg Hamburgtól 120 km-re délre fekszik az Aller folyó mentén, a Lüneburger Heide déli nyúlványainál. Az Unteraller és az Oberaller folyó és annak csatorna-hálózata fogja közre, és ez táplálja a kastélya körüli vizesárkot is.
Története bélyegkép|jobbra|260px|A kastély épülete bélyegkép|jobbra|260px|A múzeum bélyegkép|jobbra|260px|A régi városháza bélyegkép|jobbra|260px|Az új városháza Nevét 985-ben említették először. A 11. században már pénzverési joga is volt. Altencelle az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején a Brunon család birtokaihoz tartozott, és az ő kastélyuk körül alakult ki a későbbi település is, melyet még Erős Ottó herceg kezdett el építeni a családi kastélytól 3 km-re. A helység 1378-tól 1705-ig a lüneburgi hercegi családok rezidenciája volt. A callenbergi hercegséggel való területegyesítéskor a hannoveri ház birtokaihoz csatolták. 1886-ban porosz fennhatóság alá került.
A város fejlődése a 19. századi iparosítással indult meg. Ma a tartományi bíróság székhelye, van ipari-, kereskedelmi kamarája és népfőiskolája is.
Gazdasága Celle fő iparágai közé tartozik a festékgyártás, az olajipart szolgáló acélgyártás, és az élelmiszergyártás.
Ipari vállalatai: gépészeti, geológiai fúrás és olajmérnöki (Baker Hughes, Halliburton elektronika, élelmiszer-és fémmegmunkálás, fa- és műanyagfeldolgozás, fúrómesteriskola), őshonosak. Ezen kívül, nyomdafestékgyártás (Man Steinberg), papírfeldolgozás (Werner Achilles fényes fóliával Kaschieranstalt GmbH) és hangszergyártás (beleértve Moeck). Fontos ágazata a turizmus is.
Oktatás Celle általánosabb képzést nyújtó iskolái: három középiskola (Westercelle, Heese, Castle Road), hat általános és középiskola. Emellett négy szakiskola, valamint gimnáziumok.
Itt születtek, itt éltek Jacob Dammann (1534-1591) – evangélikus lelkész Johann Christian Bacmeister (1662-1717) – jogász Sophie Dorothea von Braunschweig-Lüneburg (1666-1726) – Ahlden hercegnője Lucas Bacmeister (1672-1748) – evangélikus teológus Johann Franz Capellini Wickenburg (1677-1752) – tanácsos, a „Thesaurus Palatinus” szerzője Ernst von Gemmingen-Hornberg (1759-1813) – diplomata és zeneszerző August Peter Julius du Menil (1777-1852) – kémikus Carl Heinrich Wünsch (1779-1855) – építész Ernst Schulze (1789-1817) – költő Friedrich Wilhelm Rettberg (1805-1849) – protestáns teológus és egyháztörténész Karl Goedeke (1814-1887) – irodalomtörténész Karl Lueder (1834-1895) – ügyvéd, egyetemi tanár Wilhelm Hauer (1836-1905) – építész Ferdinand Hartz (1838-1906) – szobrászművész Gudehus Heinrich (1842-1909) – tenor Rudolf Hermann (1860-1935) – festőművész Emil Ernst Herzfeld (1879-1948) – régész, orientalista és epigrafista; társalapítója a közel-keleti és iszlám régészetnek, építészetnek és művészettörténetnek Otto Wolff (1879-1920) – német fotós és vállalkozó Robert Lehr (1883-1956) – politikus (DNVP, CDU) Theodor Krueger (1891-1966) – zenepedagógus, kórusvezető, zongorista, zeneszerző, író Roland Freisler (1893-1945) – jogász és politikus (NSDAP) Johannes Schulze (1901-1980) – evangélikus teológus Fritz Timme (1903-1976) – történész, egyetemi tanár Augustus Schirmer(1905-1948) – építész, mérnök Endrik Wottrich (1964-2017) – tenor Marianne Schubart Vibach (1921-) – színésznő, rendező és forgatókönyvíró Irma Blank (1934-) – festő és grafikus Klaus Fred Hagen (1947-) – fizikus Eckart Birnstiel (1947-) – történész Oskar Ansull (Uwe Quast) (1950-) – író Harald Bergmann (1963-) – filmrendező, producer Merle Frohms (1995-) – labdarúgó
Jegyzetek
Források Panoráma (1980) Német Szövetségi Köztársaság
Galéria
Kategória:Alsó-Szászország települései