Szentiváni Szilassy Zoltán (Léva, 1864. május 8. – Budapest, 1932. február 5.) mezőgazda és szakíró, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szerkesztő-titkára, országgyűlési képviselő.

Élete

Léván született, ahol atyja földbirtokos és főszolgabíró volt. Iskoláit szülőhelyén és Nagyszombatban végezte. Érettségi vizsgálat után a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója lett és ott végbizonyítványát 1884-ben nyerte el.

Előbb mint a Lipthay-féle uradalom gazdatisztje működött, majd 1885. április 1-jén a magyaróvári gazdasági akadémián ösztöndíjas gazdasági segéddé, 1886-ben pedig ugyanott a növénytermelési tanszék mellé tanársegéddé nevezték ki, amely állásában 1892-ig működött. Ez idő alatt egyúttal a Mezőgazdasági Szemle főmunkatársa és állásának megtartása mellett 1887-től a Mosonmegyei Gazdasági Egyesület titkára is volt. 1892-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető-titkári állására nyert meghívást, mire Budapestre költözött és 1893-ban szerkesztő-titkárrá lépett elő. Ezután a Köztelek köz- és mezőgazdasági szaklap szerkesztője lett.

Több utazást tett külföldön: 1889-ben kormánysegéllyel Németországban, Angliában és Franciaországban hosszabb tanulmányi utazást tett; 1892-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megbízásából a filippopoli bolgár nemzeti kiállitás alkalmából Bulgáriában, 1893-ban pedig ugyancsak az egyesület, valamint a kormány segélyével a chicagói kiállítás alkalmából egy gazdasági társaságot vezetett ki és Észak-Amerikában fél évre terjedő tanulmányi utazást tett. 1895-ben a III. országos gazdasági kongresszus szervezésében mint egyik titkára, 1896-ban az ezredéves kiállítás rendezésében mint a gazdasági szakoktatás és kísérletezés, valamint a juhok kiállításának csoportbiztosa vett részt, mely működésének elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

A gazdasági kérdésekben a miniszteriumokban és a tőzsdén ő képviselte az OMGE-t. 1899-ben a szerb Takova-rendet kapta. Az 1905. évi általános választások alkalmával a disszidensek programja alapján Versec város választotta meg és 1906-ban alkotmánypárti programmal újra megválasztatott. 1905-től az Országos Méhészeti Egyesület elnöke, 1920 és 1926 között az OMGE igazgatója volt.

Családja Felesége Hegedüs Róza (1877–1962) volt.

Gyermekei

Szilassy Piroska. (1896–1957). Férje Konkoly-Thege Sándor (1888–1969) mezőgazda, politikus. Szilassy Margit (1897–?). Férje Gaár Jenő ügyvéd. Szilassy Ilona (1899–1950). Férje Késmárky (Kullmann) László tisztviselő. Szilassy Janka (1900–?). Férje Fellner Kálmán földbirtokos, Fellner Sándor építész fia.

Munkái

A fű-féle takarmánynövények termesztése. Budapest, 1892. A filippopoli kiállítás és Bulgária mezőgazdasági viszonyai. Budapest, 1892. Amerikai mezőgazdaság. 104. szövegképpel. Budapest, 1897. (2. kiadás. Budapest, 1898.). A dunántúli kivándorlási kongressus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai. 1902. Szálas takarmánynövények termesztése. Uo. 1907. 94 szövegképpel. (Grábner Emillel).

Szerkesztette: a Szövetkezeti és gazdasági Évkönyvet 1901-1904. (Buday Barnával); a Mezőgazdasági Lexikont, számos szövegábrával 1905-1906. két kötet; szerkesztette a Köztelek mellett a Független Ujság c. néplapot és a Gazdasági számviteli Naptárt 1900-tól.

Jegyzetek

Források

További információk

A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904 A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905. Révai és Salamon ny.

Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Lévaiak Kategória:Magyar mezőgazdászok Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906) Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910) Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek