Tóth Sándor (Győr, 1854. február 24. – Budapest, 1937. május 4.)Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 134/1937. folyószáma alatt. bölcseleti doktor, főgimnáziumi rendes tanár, író, irodalomtörténész, a Kemény Zsigmond- és Dugonics Társaság rendes tagja.

Élete

Tóth János és Leopoldberger Barbara fiaként született. Szülővárosában tanult, majd a budapesti egyetemen tanulmányait 1876-ban befejezve a selmecbányai katolikus főgimnáziumba ment helyettes tanárnak. 1877-ben tett tanári vizsgát a magyarból, latinból és görögből; és 1878-ban bölcseleti doktor lett. Főgimnáziumi tanár volt 1879-től Nagyszebenben, 1883. augusztus 19-től 1893. augusztus 7-ig Pozsonyban, 1893 nyarán részt vett állami költségen egy görögországi tanulmányúton. 1893-94-ben mint helyettes igazgató a szentgotthárdi állami gimnáziumot szervezte; 1894. augusztus 6-tól a makói állami főgimnázium igazgatója volt. 1902. november 18-án az eperjesi katolikus főgimnáziumhoz nevezték ki szintén igazgatónak, itt 1919-ig, az intézmény csehszlovák kisajátításáig működött. Halálát agyvérzés okozta. Felesége Kreybig Adél volt.

Írásai

Cikkei, versei, rajzok, elbeszélések, pedagógiai cikkek sat. a hírlapokban és folyóiratokban: Győri Közlöny 1880-ig, Figyelő 1875., Regélő 1877., Magyarország és a Nagyvilág 1874., 1883., Havi Szemle 1881., Fővárosi Lapok 1878., 1881., 100., 1882-1885., 1893., nagy-szebeni áll. főgymn. Értesítő 1881.; 1882.: Budapesti Hirlap, Közoktatás, Erdélyi Értesítő, Figyelő (Marosvásárhely 1882., 1884.), Regényvilág, Kolozsvári Közlöny és 1883., Ország-Világ 1883. Koszorú 1883-84., Kisfaludy-Társaság Évlapjai XVII., Magyar Ifjak Lapja 1884., Magyar Ifjúság 1885., Paedagógiai Plutarch (1886. I. Wiedermann Károly főigazgató életrajza), eperjesi kath. főgymnasium Értesítője (1903. Petőfi költészete), az eperjesi Széchenyi-kör Évkönyve (1895. Kossuth, 1906. Jókai Mór, 1907. Greguss Ágost, 1904. Az oltár körül) sat.

Munkái

A lirai álláspont és Arany János. Eszthetikai tanulmány. Bpest, 1878. Museus Grammaticus Hero és Leander-e. Görögből ford. és bevezette. Selmeczbánya, 1878. Symbolum és allegoria. Bölcselettudori értekezés. Uo. 1878. A magyar irodalom története. Nagy-Szeben 1881. (2. átdolg. kiadás. Bpest, 1884., 3. telj. átdolg. k. szemelvényekkel. Uo. 1899-1900. Két kötet). A jó erdélyiek. Elbeszélések, rajzok. Bpest, 1883. (Ism. Egyetértés 83., Nemzet 82.). Báró Kemény Zsigmond életrajza. Pozsony, 1884. (M. Helikon 38.). Madách Imre életrajza. Uo. 1884. (M. Helikon 38.). Olvasókönyv a Magyar-irodalom történetéhez. Bpest, 1884. A ki senkié sem. Regény. Uo. 1884. (Ism. P. Napló 322., Egyetértés 323., Főv. Lapok 289. sz.). A prózai irásművek elmélete. Uo. 1885. (2. telj. átdolg. kiadás. Uo. 1887.). Olvasókönyv a prózai irásművek elméletéhez. Uo. 1886. Távol, közel. Ujabb elbeszélések. Pozsony, 1888. Az utolsó kurucz. Krónikai történetek II. Rákóczy Ferencz korából az ifjúság számára. Pataky László 19 rajzával. Szent-Gotthard, 1895. és Bpest, 1904. (Ism. P. Napló 1896. 457., 460. sz.). Kurucz-világ. Regényes történet II. Rákóczy Ferencz korából. Kimnach László és Mannheimer Ágost rajzaival. Bpest, év n. Kurucz krónikák II. Rákóczy Ferencz korából. Az ifjúság számára. Pataky László 19 rajzával. Uo. 1896. Hellas ege alatt. Művelődéstörténeti elbeszélések és rajzok Perikles korából. Számos képpel. Uo. 1897. (Ism. M. Kritika 11. sz., Vasárnapi Ujság 52. sz.). A kurucz király. Krónikás történetek a Thököly-korból. Pataky László 19 rajzával. Uo. 1898. (Ism. M. Kritika 12. sz.). Erdély nagyasszonya. Krónikás történetek magyar leányok számára. Pataky László 29 rajzával. Uo. 1899. Szöcske kisasszony. Regény 10-15 éves magyar leányok számára. Képekkel. Uo. 1904. A legnagyobb magyar. Regényes korrajz a magyar ifjúság és nagy közönség számára. Pataky László rajzaival. Uo. 1904. (Ism. Tanáregylet Közlönye 1905. Eperjesi Lapok 4. sz.). Gyászos idők. Hősi tettek. Uo. 1904. A magyar szabadságharcz atyja. Regényes korrajz a magyar ifjúság és a nagy közönség számára. Pataky László rajzaival. Uo. 1909. Sáros vármegye összes nemesi családjai. Bp., 1909. Sáros vármegye monografiája. Előszó Berzeviczy Albert 1-2. köt. Bp., 1909–1910. Az eperjesi királyi katolikus főgimnázium 1910/11–1917/18. ért. Közzéteszi. (8 füzet) Eperjes, 1911/18.

Álnevei

Tivadar (a Győri Közlönyben 1871-72.); Széphalmi (a Magyarország és a Nagyvilágban 1872.), Győri Ede (a Közoktatásban 1882.)

Jegyzetek

Források

További információk

Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941 Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999 Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965 Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994

Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Győriek Kategória:1854-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek