A a koreai -korban (918–1392) született koreai nyelvű költemények. Két reprezentatív típusuk különíthető el: a és a . Összesen 33 dal szövege maradt fenn, további 39-nek a címe ismert.
Története thumb|250px|Az (악학궤범, „Zenei kánon”) két oldala A dalok feltárása nehézségekbe ütközik, a dalok túlnyomó többsége ugyanis szájról-szájra adva maradt fenn, nagyon keveset jegyeztek csak le, jóval később, a 16. században. A kínai írás és kínai művészetek elterjedése, majd később a Mongol Birodalomnak való alávetettség nem segítettek az anyanyelvi költemények fennmaradásának. A -korban ugyan megpróbálták összegyűjteni és lejegyezni az előző királyság költeményeit, azonban az akkori történészek valószínűleg szigorúan cenzúrázták a műveket. A konfucianista elvárásoknak a szabadosabb, szerelemről nyíltabban beszélő dalok nem feleltek meg, túlságosan vulgárisnak, obszcénnek minősítették őket. Összesen 33 olyan dal maradt fenn így, amelynek szövege ismert, jó részük a (고려사, „ története”), az (악학궤범, „Zenei kánon”), az (악장가사, „Dalszövegek zenére”) valamint a (시용향악보, „Koreai dalok jegyzéke”) című -kori gyűjteményekből származik. További 39 dalnak csupán a címe ismert. Fennmaradásuk annak köszönhető, hogy megőrizték a zenét, amire énekelték őket. A hangjegyírást már évszázadokkal korábban használták a koreaiak. Az új dinasztia alapítására írt dalokat a meglévő dalok dallamára énekelték.
Jellemzői Két reprezentatív típusuk különíthető el: a és a . A esetében minden versszak végén egy refrén ismétlődik, mely jelentés nélküli hangutánzó szavakból áll. A dalok többnyire különálló tartalmú versszakokból állnak, ezeket köti össze a refrén. A esetében a (경기 어떠하니잇고) kifejezés ismétlődik minden versszak negyedik és hatodik sorában. Jegyzetek
Források
Kategória:Költői műfajok Kategória:Koreai irodalom Kategória:Korjo