Korondi György (Győr, 1936. február 18. – Budapest, 2015. június 30.) Liszt Ferenc-díjas operaénekes (tenor), érdemes művész. Nagy kultúrájú énekes, aki különösen az olasz repertoárban nyújtott kitűnő alakításokat, de oratóriumszólistaként is emlékezetes fellépései voltak. Korondi Anna opera-énekesnő édesapja.
Élete Kisgyermek korától énekelt templomi, iskolai és munkahelyi kórusban. Gépipari technikumban tanult, majd vasesztergályosként dolgozott, közben szülővárosa zeneiskolájában tanult énekelni Walter Margitnál és Szabó Miklósnál. A fizikai munkát feladva, 1957-ben Budapestre került, ahol a Bartók Béla Konzervatóriumban Feleki Rezsőnél képezte tovább hangját. 1959-ben felvették a Zeneakadémiára, ahol Rősler Endre lett a mestere. Korondi is azok közé tartozott, akiket Tito Schipa kiválasztott budapesti mesterkurzusára.
Rősler rábeszélése a harmadik évben megszakította akadémiai tanulmányait és az 1962–63-as évadtól a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, ahol első jelentős feladata (immár Korondi néven) Gounod Faustjának címszerepe volt 1962. október 20-án. Az akkor aranykorát élő színházban sorra kapta a főszerepeket. 1964-től rendszeresen vendégszerepelt az Operaházban (Osváth Júlia ajánlotta a pesti vezetők figyelmébe), az 1966–67-es évadtól pedig már a fővárosi társulat tagja lett. Szerződtetett magánénekesként első szerepe Don Ottavio volt Mozart Don Juanjában 1966. szeptember 10-én. Évtizedekig a társulat vezető lírai és spinto tenorja volt, aki főként az olasz és francia romantikus repertoárban működött, de számos barokk vagy kortárs műben is színpadra lépett. Néhány hőstenor szerepet is megformált.
Operai pályájával párhuzamosan rendszeresen közreműködött oratóriumkoncerteken is, leggyakrabban Kodály Psalmus Hungaricusának zsoltárosaként. Ezt a művet Európa-szerte énekelte. Operaszínpadokon főként Közép- és Kelet-Európában vendégszerepelt. Templomi énekesként egészen idős koráig hallható volt.
Teréz lánya hegedűművész, felesége hegedű- és szolfézstanár. Második lánya Anna énekesművész és énekprofesszor a Berlini Hanns Eisler főiskolán.
Szerepei
Britten: Peter Grimes — Horace Adams Britten: Albert Herring — Mr. Upfold Britten: Szentivánéji álom — Lysander Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin — Lenszkij Donizetti: Boleyn Anna — Sir Harvey Donizetti: Lammermoori Lucia — Sir Edgard Ravenswood Donizetti: Don Pasquale — Ernesto Gounod: Faust — címszerep Händel: Rodelinda — Grimwald Kálmán Imre: A csárdáskirálynő — Edvin Kodály: Székely fonó — A legény Lehár Ferenc: A víg özvegy — Camille de Rosillon; Vicomte Cascade Mascagni: Parasztbecsület — Turiddu Monteverdi: Odüsszeusz hazatérése — Odüsszeusz; Az Emberi halandóság Monteverdi: Poppea megkoronázása — Nero Mozart: Idomeneo, Kréta királya — Idomeneo Mozart: Don Juan — Don Ottavio Mozart: A varázsfuvola — Tamino; Első őrtálló; Fiatal pap Muszorgszkij: Hovanscsina — Vaszilij Golicin herceg Offenbach: Hoffmann meséi — Hoffmann
Poldini Ede: Farsangi lakodalom — Kálmán diák Puccini: Bohémélet — Rodolphe Puccini: Pillangókisasszony — B. F. Pinkerton; Jamadori herceg Puccini: Gianni Schicchi — Rinuccio Puccini: Turandot — Pang; Altoum császár Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas — Az asztrológus Rossini: A sevillai borbély — Almaviva gróf Rossini: A török Itáliában — Don Narciso Johann Strauss d. S.: A denevér — Alfréd Richard Strauss: Salome — Második zsidó Szokolay Sándor: Vérnász — A Hold Szokolay Sándor: Ecce homo — Hadzinikolisz Verdi: La Traviata — Alfred Germont Verdi: Álarcosbál — Richard Verdi: Don Carlos — címszerep Verdi: Aida — Hírnök Verdi: Falstaff — Dr. Cajus Wagner: Tannhäuser... — Walther von der Vogelweide Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Kunz Vogelgesang Wolf-Ferrari: A négy házsártos — Filipeto
Díjai Liszt Ferenc-díj (1972) A Magyar Rádió és Televízió nívódíja (1973. november 16.) Érdemes művész (1976) A Magyar Állami Operaház örökös tagja (posztumusz, 2015)
Jegyzetek
Források Jánosi Ildikó: „Gyönyörű, gazdag pályát mondhatok magaménak” – beszélgetés Korondi Györggyel = OperaVilág 2011. május 27. Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. Ki kicsoda 2000. Főszerk.: Hermann Péter. Budapest, 1999. Greger-Biográf K. ISSN 1215-7066 A Magyar Állami Operaház évkönyvei
Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:Tenorok Kategória:Győriek Kategória:1936-ban született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek Kategória:Liszt Ferenc-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Magyar Állami Operaház örökös tagjai