Nogáll János (Győr, 1820. június 24. – Nagyvárad, 1899. július 19.) bölcseleti és teológiai doktor, nagyprépost, hittanár, fölszentelt püspök, tankönyvíró. Nogáll Károly testvéröccse.

Életútja Középiskoláit szülővárosában kiváló eredménnyel végezte. Költői tehetségének korai termését ünnepélyeken szavalták. Az esztergomi főegyházmegye növendékpapjaként a bölcseleti tudományokat Nagyszombatban, a hittaniakat Pesten a központi papneveldében hallgatta. Közben a hazai és külföldi irodalmat is tanulmányozta és a pesti magyar novíciusok iskolájának tagja, az utolsó tanévben elnöke volt. 1843. július 15-én áldozópappá szentelték, majd azonnal felvételt nyert a Religio és Nevelés vallási folyóirat szerkesztőségébe. 1845-ben a pesti papnevelő lelki igazgatójává nevezték ki.

1849-től 1852-ig a pesti egyetemen az egyházi hitszónoki és bölcseletkar hittanára volt. A Szent István Társulat működésének kezdetén, abban is buzgón részt vett. Fő tevékenységi köre a központi papnevelőben a hazai fiatal papság szellemi és egyházi nevelése, és a főváros vallási életének felélesztése volt. 1853-ban a bécsi Augustineum lelki igazgatója és a császár udvari káplánja lett. 1857-ben nagyváradi kanonok és ugyanott a papnevelő rektora, 1858-ban egyházmegyei tanfelügyelő, 1863-ban címzetes apát, 1873-ban főesperes és a Osztrák Császári Lipót-rend lovagja, 1878-ban pápai prelátus lett. 1880-ban püspökké szentelték. Több ízben káptalani helynök, 1884-ben a középiskolai hittanárokat vizsgáztató bizottság és 1888-ban a helyi zsinati vizsgabizottság elnöke, 1892-től váradi nagyprépost volt. Ugyanebben az évben ünnepelték 50 éves írói jubileumát. Aranymiséjét 1893-ban celebrálta.

Aszkétaéletet élt, tekintélyes jövedelmeit szétosztotta a szegények között, sőt sürgős esetben személyesen vitte el a segélyt, amiért nagyon népszerű volt. Ő alapította a váradi Szent Vince Intézetet, amelyben többnyire szegény árva leányok és kisebb fiúgyermekek százai kaptak ellátást. A Budapesti Philologiai Társaság és a Szigligeti Társaságnak dísztagja és Nagyvárad díszpolgára volt.

Kőnyomatos arcképét Barabás Miklós rajzolta meg, 1854-ben J. Rauch Bécsben nyomatta ki.

Írásai Cikkei a Religio és Nevelésben (1844. Szózat a franczia irodalomból a kereszténység és polgárosodás iránt, 1845. Bellarmin és Möhler); a Literaturai Lapokban (könyvismertetések); a Családi Lapokban (1858. A keresztény hitélet mivolta, 1859. Gondolatok az imádságról, Isten országa); az Irodalmi Értesítőben (1875. Káté-ügy); a Religióban (1876. Egyik legújabb pályamunkánk, Kateketikai különlegességek).

Munkái Die Mutter der Barmherzigkeit zu Rimini. Nach authentischen Quellen erörtert und herausgegeben von einem kath. Priester. Pest, 1850 (2. kiadás) Jézus az én üdvösségem az Oltári-Szentségben. Függelékül minden kath. imádságos könyvhez. Pest, 1850 Szent-kilenczed a bold. Szűz szeplőtelen szivéről. Pest, év n. (2. kiadás. Pest, 1851) Szentek tudománya. Kalauzul az egyházi rend növendékeinek és paptársainak emlényül… Pest, 1851, három kötet Einige Gebiete an die göttliche Fürsehung für andächtige Christen. Pest, 1851 Lelkiismeret tüköre, az Isten és anyaszentegyháza parancsolatainak világánál. Pest, 1850. A szent gyónás felőli tanulságokkal bőv. 2. kiadás. Pest, 1851. és Nagyvárad, 1862. (Németül. Pest, 1851) Kalauz a keresztény hitélet és istenességre. Függelékül minden kath. imádságos könyvhez. 16 képpel. 1851, Jó és olcsó könyvkiadó társulat, Pest Sacerdotis secundum Cor Jesu Meditationes per cyclum unius mensis dispositae. Cum selectis ad St. Altaris Sacramentum orationibus. Pest, 1851 A keresztény vitézek paizsa. Tábori imádságoskönyv magyar hadi vitézek számára. Ujból átdolgozott és bőv. 2. kiad. Pest, 1852 (3. k. Pest, 1856) Tavaszirány. Imádságos-könyv a ker. ifjúság számára, különös tekintettel sz. Alajos tiszteletére. Buda, 1852 Pilgerreise nach Heilsburg. Reisebilder aus dem Gebiete des inneren Lebens, nach einer spanischen Urkunde in neuer Form ausgearbeitet von Jakob Koller. Pest, 1852 Kirchliche Glaubensleuchte. Beleuchtung der gottesdienstlichen Gebräuche und Feste der kath. Kirche… von Josef Messner Volkslehrer. Pest, 1852 Észrevételek a lelkipásztorságról, jelesül a falusi népet tekintőleg. Buda, 1852 (Jaisz Egyed után szabad átdolgozással) Magyar nagy Officium, avagy Isten imádására, Nagyasszonyunk és minden szentek tiszteletére szánt különféle ájtatosságok gyakorlatai. Újólag átnézett és megbővített kiadás. Buda, 1853 Swäty Dewiatník o neposskwrnenom srdci bl. panny Marie. Buda, 1854 Vademecum sacerdotale. Meditationes ante et post sacrum Missae sacrificium per cyclum unius mensis. Viennae, 1854 (2. kiadás. Nagyvárad, 1862. Ujabb kiadása. Nagyvárad, 1893. Ism. M. Állam 252. sz.). Magyar nyelvtan három tanfolyamban, született magyarok számára. Vezérül tanodai használatra. Nagyvárad, 1861 (3. újra átdolg. kiadás. Nagyvárad, 1862) Az egyház történelme dióhéjban (Kéziratul 3. átdolg. k. Gyula, 1871, Nagyvárad, 1861) Egyházi szertartások magyarázatja. Nagyvárad, 1861 (2. k. Nagyvárad, év n. 3. k. Pest, 4. k. Pest, 1863, 5. k. Eger, 1864) Magyar nyelvtan dióhéjban született magyarok számára. Nagy-Várad, 1861 (4. kiadás. Nagy-Várad, 1862) Pócsi Nefelejts. Nagy-Várad, 1862 Boldogasszony gyöngykoszorúja. Nagy-Várad, 1862 (2. kiadás) Keresztény hitélet csarnoka. Nagy-Várad, 1862 Magyarország történelme dióhéjban. Nagyvárad, 1862 (7. k. Eger, 1868) Hitszózatok. Az Úr igéi a pap szivéhez. Olaszból. Pest, 1863 Keresztény vezérczikkek. Pest, 1863. (2. kiadás. Nagy-Várad, 1892. Lelki-élet Könyvtára 1.) Kempis Tamás négy könyve Krisztus követéséről. Magyarrá tette. Pest, 1864 (2. k. Eger, 1881, 3. k. Bécs, 1884. Ism. Kath. Szemle 1892, M. Nyelvőr, 1892) Szent ereklyéink. (A magyar nemzet missiója). Egyházi beszéd szent István ünnepén. Buda, 1864 Adalékok a Közép-katekizmushoz (Kéziratúl) Eger, 1865, két füzet Kegyelet kötelékei. Egyházi elmélkedés Nagy-Boldogasszony ünnepére az esztergomi székesegyházban 1865-ben. Pest, 1865 Szent halmok. Elmélkedések az Olajfák hegyén, Táborhegyen és Golgothán. Pest, 1865 Magyar nyelvtan szemléltetőleg. Pest, 1865 Liguari sz. Alfonz három könyve az Oltári szentségről. Pest, 1866 (Több kiadást ért) Boldogasszony követéséről. Négy könyv. Pest, 1867 Szent kilenczed szent Terézia tiszteletére. Eger, 1869 Liliomszálak a b. Szűz tiszteletére. Eger, 1871 Az életkérdés. Elmélkedés 1872. Szilveszter estéjén. Eger, 1873 Katechetikai különlegességek és Járulékok a «Katechetikai különlegességek»-hez, melyek a Religio 1873. évf. megjelentek. Bpest, 1874 (Különnyomat) Elemi-, kis, közép és nagy káték. I-VI. tanfolyam. Nagyvárad, 1875 (Sok kiadást ért) Egyházi szertartások magyarázata. Nagyvárad, 1875 (Különnyomat a közép Kátéból) Egyházi történelem rövid foglalatja. Nagyvárad, 1875 (Különnyomat a nagy Kátéból) A keresztény hitrendszer. Tankönyvül gymnasiumok és reáltanodák négy alsó osztályára. Nagyvárad, 1875–76. Négy rész (I. A keresztény hitről viszonyban az emberiség Megváltójának tanítói-hivatalával az ő egyházában. II. A keresztény reményről… III. A keresztény szeretetről, 1875. IV. A keresztény hitrendszer az egyház történelmében, 1876) Emlények a magyar nyelvtanból. Született magyarok számára. Négy tanfolyamban. Nagyvárad, 1876 (7. kiadás, 8. k. Nagyvárad, 1878) Emlények a földrajzból. Kétféle tanfolyamban. B.-Gyula, 1876 (4. kiadás) Az áldozás áldozatja. Ifjabb gróf Zichy Ferencz első szent miséje alkalmából, Boldogasszony szent olvasója napján. Nagyvárad, 1876 Beati Petri Canisii «Summa Doctrinae Christinaea» consona cum Cathechismo Romano redactione usibus scholaribus et praesentis aevi indigentiis accomodata. 1876 (Előszava közölve Religio 1876. II. 32. sz.) Káté az egyházi-történelem rövid foglalatjával. Katholikus népiskolák számára. Nagyvárad, 1876. Hat tanfolyam. (I. II. Képes-Káté, III. IV. Közép-Káté, V. VI. Nagy-Káté. Ugyanez. B.-Gyula, 1877, 2. kiadás. Nagyvárad, 1885) Tükördarabok Nogall Kátéjából szemben Deharbe «magyar kátéjával». Riesz Gáspártól. Bpest, 1876 Napraforgók. Elmélkedések a szeplőtelen szent Szűz és Jézus szentséges szivérül… (Kéziratúl) Boldogasszony követése. Pest, 1865. (2. kiadás. Esztergom, 1881., 3. k. Bécs, 1884) Tiszt. Skupuli Lőrincz Lelki harcza. Eger, 1880 Az Úr angyala. Nagyvárad, 1882. (31 elmélkedés B. Sz. Máriáról. 2. kiadás. Nagyvárad, 1892, Lelki-élet Könyvtára II.) Liliomszálak. «In laudem gloriae gratiae Dei». Békés-Gyula, 1882 Szerafhangok szent Teréziától, Budapest, 1882. (Pazarúl kiállítva szent Teréz háromszázados jubileumára készült és az 1882. spanyolországi nemzetközi versenyen a második díjat nyerte, a Lelki Kincstár V. kötetében is megjelent. Nagy-Várad, 1882) A keresztény vallás tankönyve. Felső osztályok számára. Békés-Gyula, 1885 (2-ik kiadás) Boldogasszony követése. Békés-Gyula,1887.(Lelki kincstár az épületes irodalom remekeiből."A fordítás tulajdonjoga fenntartva s örökül a nagyváradi Szent-Vincze-intézetre átruházva"(Bécs.Holzhausen Adolf betűivel.)) Szerkesztette a Der katholische Christ című lapot 1851. január 1-től 1852. március 4-ig (Kiadta Krotky József budavári káplánnal együtt)

Jegyzetek

Források Online elérés Magyar katolikus lexikon

Kategória:1820-ban született személyek Kategória:1899-ben elhunyt személyek Kategória:Győriek Kategória:Magyar írók Kategória:Váradi kanonokok