Crno () falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zárához tartozik.
Fekvése Zára központjától 5 km-re keletre, a város északi és keleti szomszédságában fekszik.
Története A települést 1296–ban és 1387-ben említi írásos dokumentum.Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Crno (Crno története és egyházi emlékei) Plébániatemplomát a 14. században építették. Miután Velence 1409-ben elfoglalta Zárát ez a terület is fennhatósága alá került. Plébániáját 1500-ban alapították. A 16. században a török többször is lerombolta és kirabolta. Egy 1560-as dokumentum szerint a falut újjáépítették és Novo Selo Crnonak nevezték el. Plébániáját 1446-ban, majd később 1700-ban is említik. Ezt követően Dračevac plébániájához tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 146, 1910-ben 347 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1977-ben visszaállították önálló plébániáját. Lakói hagyományosan földműveléssel foglalkoztak és a közeli városban dolgoztak. 2011-ben 537 lakosa volt.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 146 0 212 232 241 347 596 0 604 631 602 584 742 662 420 537
Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1330. a 14. században épült. A templomot többször is átépítették. Az olasz megszállás idején bővítették, harangtornyát 1932-ben építették. A honvédő háborúban szerb csapatok felgyújtották. 1995-ben középkori formájában építették újjá. 1995. december 6-án szentelte fel Marijan Oblak akkori zárai érsek. Berendezési tárgyai közül említésre méltó Szent Miklós fából faragott szobra és egy kis méretű fából faragott Szűz Mária szobor. Musapstan nevű határrészén egy ismeretlen titulusú középkori templom maradványai találhatók. A templom egyhajós, félköríves apszissal. A templom körülbelül 15 m hosszú és körülbelül 6 m széles, míg a fennmaradt falak magassága 0,50 m és 0,80 m között változik. A templom körül régen sírok voltak.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4011.
További információk Zára város hivatalos oldala A zárai érsekség honlapja
Jegyzetek
Kategória:Zára megye települései