A Másfélmillió lépés Magyarországon Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozatának első része. A stáb kétéves előkészítő munka után 1979. július 31-én indult el az Országos Kéktúra akkori keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milictől, s összesen 1124 kilométer megtétele után, október 15-én érte el annak nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben, az Írott-kő alatti Szent Vid-hegyen.A túra voltaképpeni végpontja, az Írott-kő megközelítése hazai oldalról civilek számára 1989-ig határsávengedéllyel sem volt lehetséges, így a stáb ekkor nem juthatott oda. Hét évvel később azonban osztrák oldalról fölmentek a kilátóba, és onnan készítették az …és még egymillió lépés indítóképeit. (A Kéktúra útvonalát a határsáv 1989-es megszűnése után hosszabbították meg az Írott-kő kilátóig.) A forgatás után csaknem másfél éves utómunka következett, majd 1981. május 12-én mutatták be a sorozatot.

A film azzal a céllal készült, hogy kedvet csináljon a közönségnek a túrázáshoz, az ország megismeréséhez. A tájak szépségeinek, természeti, néprajzi, kulturális és emberi értékeinek bemutatása mellett azonban nem hallgatja el azt a sok rossz tapasztalatot sem, amelyet a stáb a hónapokig tartó vándorlás során szerzett (turisztikai infrastruktúra elhanyagoltsága ill. hiánya, a környezet állapota, demográfiai helyzet). A panaszok gyakori emlegetése, a negatívumok hangsúlyozása eleve megkérdőjelezte a film küldetéstudatát és mozgósító célkitűzésétCzirják Pál - Másfélmillió lépés Magyarországon (Filmvilág folyóirat, 2014) – dokumentumértékéből azonban semmit nem von le.

A sorozatban előforduló települések, helyek, műemlékek és egyéb érdekességek történetét, nevezetességeit a helyieken túl több alkalmi és állandó szakértő ismertette, utóbbiak közül Dercsényi Balázs a műemlékeket, Juhász Árpád a geológiai értékeket, dr. Pócs Tamás a növényeket.

A filmsorozatot három részben adták ki, eredetileg (1989-ben) VHS-kazettákon, majd 2006–2007-ben DVD-n. A VHS-re többszörösen megvágott kópia került, de a színek jobbak rajta, mint a digitálisan felújított változaton.

2018–19-ben Gyenes Károly szerkesztő a sorozat 40. évfordulója alkalmából retrospektív emlékfilmet készített, Ércnél maradandóbb… címmel.Ércnél maradandóbb - Turista MagazinA film 80 perces bővített változata.

Története Előzményének tekinthető az Országjáró úttörők című televíziós „tájfilmsorozat”tv-műsorok 1960–64 között a https://adtplus.arcanum.hu adatbázisában – valójában a honismeret és természetjárás ürügyén az úttörőmozgalmat népszerűsítő ifjúsági propaganda –, mely ugyancsak Rockenbauer alkotása. 1960-ban forgatták, az ötvenes években hasonló címmel készült tematikus oktatófilmek folytatásaként.a 40–50 perces epizódokból álló sorozatot 1964 óta nem tűzték műsorra

A Másfélmillió lépés ötlete Rockenbauer szerint„Magam igazságának bizonygatására (hiszen az ötlet tőlem származik)…” In: Rockenbauer Pál: Másfél millió lépés Magyarországon. Végig az országos kék-túra vonalán. Föld és Ég 1980/11, 342. o. tőle, más forrás szerinthttp://www.turistamagazin.hu/allami-kituntetest-kaptak-a-masfelmillio-lepes-magyarorszagon-c-film-alkotoi.html Peták Istvántól származott, mindenesetre a film tervezetén együtt kezdtek dolgozni. A sorozatról az Magyar Televízió vezetése 1977-ben még hallani sem akart, hivatkozással annak óriási nyersanyagigényére (16 ezer méter színes film!)http://comment.blog.hu/2008/11/16/sorozatklasszikusok_masfelmillio_lepes_magyarorszagon és egyéb várható költségeire. Egy évvel később mégis zöld utat kapott a szerkesztőség.

A filmet alapos terepbejárás előzte meg, amelyről fénykép-dokumentáció is készült, ezekből csak a Cserép-tói őrházról készült fénykép került be a sorozatba: 1978 augusztus 25. és október 29. közöttFilm-Színház Muzsika 1979 Rockenbauer és Sáfrány József a teljes útvonalat végigjárták, megismerkedve a majdani forgatási helyszínekkel és a szereplőkkel.

A zempléni riportokat az indulást megelőző napokban vették fel. A forgatás első napján a Magyar Távirati Iroda fotóriportere is jelen volt. Kozák Albert ekkor készült stáb- és standfotóit az MTVA archívuma őrzi.https://archivum.mtva.hu

1980 tavaszán a Bükk és Mátra több helyszínén újra kellett forgatni, mert a vezérkamera sérülése miatt az eredeti anyag részben fényt kapott és tönkrement. A Szarvaskő és Sirok közötti szakaszról nem maradt fenn filmfelvétel.

A stáb

Faludi Sándor (hangmérnök) Heincz László (világosító) Peták István (szerkesztő) Petres Pál (munkatárs) Rockenbauer Pál (rendező) Sáfrány József (rendezőasszisztens) Stenszky Gyula (operatőr) Szabados Tamás (operatőr) Tolnai Ferenc (munkatárs, kerékfelelős) Tubay László (kameraman)

Sinkó László, aki a film narrátori szerepében kísérte végig a stábot, személyesen csak néhány forgatási napon tudott jelen lenni. Az eredeti tervek szerint családjával együtt vett volna részt a túrán.

Péterfai Attila gyártásvezető volt a stáb „beszállítója” és mindenese, aki az MTV Volgáján a filmlaborba vitte a leforgatott nyersanyagot és hozta az új celluloidtekercseket, pótfelszerelésről, kiegészítő munícióról, olykor ivóvízről is gondoskodott, amellett fuvarozta a meghívott szakértőket és Sinkó Lászlót.

Egyes szakaszokon a szakértők, továbbá egyéni és szervezett turisták, kirándulók, diákcsoportok, alkalmanként helybeliek is csatlakoztak a stábhoz.

Technikai felszerelés A két operatőr és a kameraman Arriflex felvevőgéppel és egy kisebb japán segédkamerával dolgozott (szinkronforgatáskor az utóbbi teljes értékű kameraként működött). A hangmérnök 13 kilós Nagra magnetofont, Pioneer SE-50 fejhallgatót és gémmikrofont cipelt. A kép- és hangrögzítés technikai arzenálját tükörreflexes fényképezőgépek egészítették ki, többféle objektívvel – Sáfrány József és Rockenbauer Pál elmaradhatatlan kellékei.

Címdal A főcímben felhangzó dallam és szöveg az Indulj el (egy úton) című népdal némileg módosított szövegű változata, amelyet a Muzsikás együttes adott elő.https://www.youtube.com/watch?v=AjnwZX38lJ4

Epizódok 1. Az északi hegyek útjain Zempléni hegyek között A Hernádtól a Sajóig Keresztül a Bükkön A Mátra gerincén

2. A főváros közelében Cserháti tájakon Barangolás a Börzsönyben A Pilisi Parkerdőben Gerecse, a vörösmárvány hazája A Vértes erdeiben

3. A Bakonytól az Alpokaljáig Bodajktól Zircig a Bakonyban Zirctől Nagyvázsonyig A BalatonfelvidékenA kópián így szerepel. A helyesírás aktuális és korabeli szabályai szerint azonban kötőjellel írandó („A Balaton-felvidéken”). Sümegtől az Alpokaljáig Ősz az Alpokalján

Az eredeti televíziós sugárzással egyidőben (1981. május–augusztus) az Új Tükör 13 részes, szöveges fotósorozatban közölte az egyes epizódok előzetesét, melyet ugyancsak Rockenbauer állított össze a terepbejárás és a forgatás során készített fényképeiből, ezzel a bevezetővel: „S mert a tévéadást a nézők nagy része alighanem fekete-fehérben látja, nézzenek meg itt mindegyik filmből-tájegységből egy kis ízelítőt ‒ színesben…”az 1‒2. epizódot összevont ismertető mutatta be

A filmben bejárt települések

1. Az északi hegyek útjain: Füzér, Füzérkomlós, Bózsva, Kishuta, Nagyhuta, Sátoraljaújhely, Makkoshotyka, Regéc, Mogyoróska, Arka, Boldogkőváralja, Boldogkőújfalu, Baktakék, Szanticska, Abaújlak, Felsővadász, Rakacaszend, Tornabarakony, Bódvarákó, Bódvaszilas, Derenk, Jósvafő, Aggtelek, Zádorfalva, Gömörszőlős, Kelemér, Putnok, Dédestapolcsány, Tardona, Szentlélek, Mályinka, Bánkút, Szilvásvárad, Bélapátfalva, Szarvaskő, Sirok, Mátraháza, Galyatető, Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Mátraverebély

2. A főváros közelében: Sámsonháza, Alsótold, Hollókő, Nógrádsipek, Cserhátsurány, Romhány, Ősagárd, Magyarkút, Nógrád, Nagybörzsöny, Kóspallag, Nagymaros, Visegrád, Pilisszentlászló, Dobogókő, Pilisszentkereszt, Csobánka, Budapest, Solymár, Nagykovácsi,A neve nincs említve, de a 7. részben a Zsíros-hegyi Turistaház mellett lévő üdülőtelep Nagykovácsinak a része, ami akkoriban valóban hétvégi házakból álló része volt a településnek, ma viszont a hétvégi házak helyét négy évszakos házak váltották fel, állandó lakókkal. Piliscsaba, Kesztölc, Klastrompuszta, Dorog, Tokod, Péliföldszentkereszt, Mogyorósbánya, Pusztamarót, Tardosbánya, Nagyegyháza, Várgesztes, Kőhányáspuszta, Majkpuszta, Vérteskozma, Oroszlány, Mindszentpuszta, Kápolnapuszta

3. A Bakonytól az Alpokaljáig: Bodajk, Balinka, Isztimér, Tés, Bakonynána, Nagyesztergár, Zirc, Borzavár, Bakonybél, Városlőd, Úrkút, Nagyvázsony, Badacsonytomaj-Rizapuszta, Káptalantóti, Szigliget, Tapolca, Lesencetomaj, Lesencefalu, Vállus, Keszthely, Hévíz, Egregy, Rezi, Zalaszántó, Hidegkútpuszta, Sümeg, Kisvásárhely, Hosszúpereszteg, Káld, Sitke, Sárvár, Bögöt, Szeleste, Tömörd, Kőszeg, Velem, Cák

A filmben megszólaló személyek

Zempléni hegyek között Rockenbauer Pál és Sinkó László bevezetője, Nagy-Milic Ács Istvánneve a Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva 1. részében említve plébános, Füzér Rockenbauer Pál tudományos előadása a füzérkomlósi riolitbányában Kolozsvári Grandpierre Miklósné Reményi Katalin ötvösművész, Füzérkomlós környéke Sinkó László debreceni színészbarátai (köztük Gerbár Tibor), Kishuta Jatkovics Miklós,1903–1989 az utolsó drótostót,az 1980-as évekre ő maradt az utolsó drótostót nemcsak Magyarországon, de az egész világon (forrás: https://nemzetisegek.hu/repertorium/1994/07/05.pdf) Nagyhuta (Sinkó L. riportja) Repka József üveges, vándorablakos, Nagyhuta (Sinkó L. és Rockenbauer P. riportja) Rockenbauer Pál kommentárja a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos turistaházban helyi lakosok a stábbal, Cirkálótanya (Rockenbauer P. riportja) Nagy György vadász, főerdész, Makkoshotyka Magyar József erdész, Regéc (Rockenbauer P. riportja) N. Szűcs JánosPetercsák Tivadar: Az erdő szerepe a Zempléni-hegyvidék népének életében. In: Szabadfalvi József (szerk.): Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 10. Miskolc, 1965Rákóczi nyomában. Pest Megyei Hírlap, 1976. április 18. (különkiadás) helyi lakos, szénégető, Mogyoróska Koseczky JózsefRockenbauer szerint „Kossetzki” (Föld és Ég 1980/11: Másfél millió lépés Magyarországon. Végig az országos kék-túra vonalán); a riportot kivágták méhész, Mogyoróska özv. Veréb Pálné,a riportot kivágták a „legszebb porta” lakója, Arka

A Hernádtól a Sajóig szalaszendi tsz-asszonyok (ének és beszéd), Méra környéke Prosch László, a Hajdúsági Iparművek üb.-titkára, túraszakosztály-vezető, Baktakék idős házaspár,ugyanez a házaspár, itt is név nélkül: (1:14:10—17:00; 1:20:46—21:08) Szanticska (Rockenbauer P. riportja)a faluban több riport is készült, ezeket kivágták, egy asszony csak tátog Kohán János idős helyi lakos Angyal Bandi balladáját énekli, Abaújlak (Rockenbauer P. és Faludi S. riportja) Nádasi István, volt falusi tanító, Abaújlak görögkeleti mise Kaulics Lászlóneve a Kerekek és lépések 13. részében, a Szent István Vándorlás – Az Országos Kéktúra mentén 6. részében, illetve a Másfélmillió lépés Magyarországon – 32 év múlva 2. részében említve tiszteletessel, Tornabarakony Varga József tsz-juhász, Bódvaszilas (Faludi S. riportja) Czipó Ferenc barlangász, Rákóczi-barlang (Esztramos) kéktúrázók, Bódvaszilas–Derenk barlangi túravezető, Jósvafő–Aggtelek Rockenbauer Pál kommentárja az aggteleki Baradla-kempingben É. Kovács László1923–2022; a gömörszőlősi temetőben pihen néprajzkutató, festőművész, a keleméri Tompa Mihály Emlékbizottság és Emlékmúzeum létrehozója, Gömörszőlős Zólyomi Bálint botanikus professzor, keleméri Mohos-tavak – Putnoki-hg.: Szörnyű-völgy

Keresztül a Bükkön Zólyomi Bálint botanikus professzor, Upponyi-rög Kiss Miklós állatorvos, a népi fazekasság emlékeinek gyűjtője, Dédestapolcsány (Rockenbauer P. riportja) Pogány Lajosné Kiss Matildneve a Szent István Vándorlás – Az Országos Kéktúra mentén 10. részében említve szövőasszony és családja, Tardona Pócs Tamás botanikus, Nagyfennsík