Gustavo A. Madero Mexikóváros legészakibb kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta az 1 185 000 főt.

Földrajz Fekvése A Mexikóváros északi részén fekvő kerület nagy része a tenger szintje felett körülbelül 2250 méterrel fekvő síkság, ám középső és északi részén is néhány hegy emelkedik. Közepén a híres Tepeyac-domb található, ettől északra a 2400 métert is meghaladó Cerro el Guerrero és Cerro Zacatenco helyezkedik el, a kerület északi nyúlványa pedig jóval magasabb hegyek oldalába kapaszkodik fel, és legmagasabb részén a 2900 métert is megközelíti. Innen folyik lefelé a Xochitla nevű vízfolyás, ami a Tlalnepantla folyóba ömlik. A kerület egy részét kettévágja, más részén határát alkotja a csővezetékben haladó Río de los Remedios, keleti részén pedig átvezet a Gran Canal del Desagüe nevű csatorna is. A kerület délkeleti vidékén található a San Juan de Aragón-tó.

Éghajlat A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 29 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 39 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 12,9 és a májusi–júniusi 19,2 fok között váltakoznak, fagy több hónapban is előfordul. Az évi átlagosan 599 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.

Népesség A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan csökkent: ÉvLakosság19901 268 06819951 256 91320001 235 54220051 193 16120101 185 772

Története Nevét Gustavo Adolfo Maderóról kapta, akit a mexikói forradalom idején, 1913-ban, az úgynevezett tragikus tíz nap során gyilkoltak meg a kormányellenes puccsisták.

A Tepeaca néven ismert település a spanyolok megérkezésével a Tepeaquilla nevet kapta, majd 1563. december 3-ától kezdve Guadalupe lett. Ekkor nem lakták többen mint 300-an, és két fő részből állt: az egyikben az indiánok, a másikban az európai származásúak és a meszticek éltek. Az indián település csak pueblo (falu) volt, míg a másik 1733-ban villa rangra emelkedett, a következő évszázadok során pedig számos közigazgatási változáson esett át. A függetlenségi háború után nevét Guadalupe Hidalgóra változtatták, majd 1931-ben vette fel mai nevét.

Turizmus, látnivalók jobbra|bélyegkép|A Guadalupe-bazilika régi és új épületei A kerület legjelentősebb, világszerte ismert turisztikai célpontja a Tepeyac-dombon található Guadalupe-bazilika és a hozzá tartozó épületegyüttes, amelyet egy-egy év során mintegy 20 millió látogató keres fel, ezzel pedig a világ harmadik leglátogatottabb vallási emlékhelye. Az első templom helyén épülő új épület alapkövét 1695-ben áldották meg. Ma több múzeum is tartozik hozzá.

A kerület egyéb látnivalói közé tartozik a La Villa nevű vasútállomáson (ez Mexikóváros legrégebbi állomása) elhelyezkedő vasútmúzeum, valamint az úgynevezett „Zöld Indiánok emlékmű” (Monumento a los Indios Verdes), ami nem más, mint két, a patinától zöldre színeződött bronzszobor, amelyek Ahuízotl és Itzcóatl azték utalkodókat ábrázolják. Emellett a San Juan de Aragón-tónál egy állatkert is található.

Részben a kerületben található a 18. század közepén épült guadalupei vízvezeték, amely mára erősen leromlott állapotba került.

Jegyzetek