Tary Gizella (Szolnok, 1884. november 19. – Budapest, 1960. február 8.) magyar színésznő, tőrvívó, olimpikon, a női vívás hazai úttörője és népszerűsítője, írónő. Az első magyar tőrbajnoknő és az első magyar vívómesternő.Horváth Géza: Ide veled régi kardunk. 2014, 50. old.Syposs Zoltán: Villanó pengék. Budapest, 1975, 16-26. o.
Életútja Tízgyermekes kisiparos-asztalos családban született, tizenegy éves korában már apja műhelyében dolgozott. Húszévesen beiratkozott Rákosi Szidi magán színészképző iskolájába, amit három év múlva el is végzett, jeles eredménnyel. A színiiskolában Lovass Gyula vívómestertől sajátította el a vívás alapjait, a „kottázott” fegyverforgatás elemeit. Később beiratkozott Fodor Károly híres vívóintézetébe (Fodor Testnevelő és Vívó Intézet). Annak ellenére, hogy akkor már több kiváló magyar vívómester oktatott hazánkban, a többség nem szívesen foglalkozott női tanítványokkal, sőt olyan is akadt, aki egyáltalán nem vállalta nők oktatását. Csak Italo Santelli, Gerentsér László és Fodor István, a Fodor Károly-féle sportiskola fiatal vezetője foglalkoztak női vívókkal.Elek Ilona, Elek Margit: Így vívtunk mi. Budapest, 1968.
A Rákoskeresztúri köztemetőben (Budapest) van eltemetve.Parcella, szakasz, sor, sír: 70, N/A, 22, 11; Védett: MK 2005/163. Nemzeti sírkert
Sportpályafutása 1909-ben megnyerte a Pozsonyban megrendezett első magyar női tőrvívóbajnokságot. A pozsonyi siker után másfél évtizedig nem versenyzett. Néhány hónappal a párizsi olimpia előtt elkezdte a felkészülést Italo Santelli segítségével.Elek Ilona és Margit szerint Gerentsér László volt az edzője. Mivel nem talált megfelelő női ellenfeleket, többnyire férfiakkal edzett. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok tőrvívás egyéni számában 6. helyezést ért el, ezzel Tary Gizella lett az első magyar női pontszerző olimpikon. Női tőrvívásban 9 nemzet 25 sportolója indult: 4 dán, 4 francia, 4 brit, 3 holland, 3 svéd, 3 svájci, 2 amerikai, 1 magyar és 1 lengyel. Azon az olimpián tíz – kilenc férfi és egy nő – vívó képviselte Magyarországot. A magyar vívók összesen egy első, egy második, két harmadik, egy negyedik és egy hatodik helyezést értek el, és ezzel huszonnégy olimpiai pontot szereztek.
Színpadi szerepe Kemény Egon–Bródy István–Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre, rendező: Szabolcs Ernő, díszlet: Gara Zoltán, ruhatervező: Váradi Tihamér, a táncokat betanította: Rott Ferenc, karmester: Ábrahám Pál.
Jegyzetek
Források Elek Ilona–Elek Margit: Így vívtunk mi. Budapest, 1968 Syposs Zoltán: Három rozoga tőrrel – Párizsban (Villanó pengék. Budapest, Sport, 1975)
Kapcsolódó szócikkek Gerentsér László
Kategória:Magyar női vívók Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1960-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar olimpikonok Kategória:Szolnokiak Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek