Erdey Dezső (Istvánfölde, 1902. május 27. – Budapest, 1957. május 25.)Halálesete bejegyezve a Budapest V. ker. állami halotti akv. 304/1957. folyószáma alatt. szobrász, éremművész. Egyes forrásokban Erdei írásmóddal is előfordul a neve.
Pályafutása
Erdey Gyula és Wéber Emília fia. 1920 és 1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Radnai Béla és Szentgyörgyi István voltak a mesterei. Ezt követően mint Szentgyörgyi asszisztense dolgozott a főiskolán. 1925-ben állami ösztöndíjjal jutott ki Párizsba, majd 1929-1930-ban Rómában folytatta tanulmányait. 1943-tól 1948-ig az Iparművészeti Iskolában oktatott, ezután a Szépművészeti Múzeum restaurátoraként dolgozott 1953-ig. A zsennyei művésztelepen is alkotott, valamint tagja volt a KÉVÉ-nek.
1922-től állított ki, 1925-től műveivel minden jelentősebb hazai csoportos kiállításon is szerepelt. Művei klasszicizáló kisplasztikák, emlékművek és reneszánsz ihletésű érmék. Az 1940-es évektől porcelánnal is foglalkozott, több művét elkészítette a Herendi Porcelángyár. Az 1950-es években a kisplasztikák kerültek nála előtérbe. A Nemzeti Színház Kamaraszínpadán 1939-ben bemutatott Az ember tragédiája c. színmű szcenikai beállításán is dolgozott.
Halálát szívkoszorúér-szűkület és -elzáródás okozta. Felesége Fuchs Márta volt, akivel 1938-ban kötött házasságot Budapesten, az Erzsébetvárosban.
Díjak, elismerések
1923: Ferenczy István szobrászati-díj 1925: Állami ösztöndíj; az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Barta Károly-díja a Műcsarnok Akt kiállításán 1927: Rökk Szilárd-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán 1928: Rothermere-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán 1929-1930: a római Magyar Akadémia ösztöndíja 1940: Vaszary Kolos-díj a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán 1942: az Országos Magyar Iparművészeti Társulat elismerő oklevele a Magyar Keramikai Kiállításon 1943: az Országos Magyar Iparművészeti Társulat ezüstérme a Társulat kassai kiállításán
Egyéni kiállítások 1938 • Ernst Múzeum, Budapest (Domanovszky Endrével és Hincz Gyulával) 1961 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.) • Déri Múzeum, Debrecen 1962 • a Móra Ferenc Múzeum képtára, Szeged 1963 • Szent István Király Múzeum • Székesfehérvár • Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém 1987 • Csikász Galéria, Veszprém
Válogatott csoportos kiállítások 1925 • Akt kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1927, 1928 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1929 • A KÉVE XX. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1930 • XVII. Velencei Biennálé, Velence 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek I. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • Téli kiállításon a KÉVE jubiláris kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1934 • A Céhbeliek jubiláris kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1934-től • Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1937 • Világkiállítás, Párizs 1938 • XXI. Velencei Biennálé, Velence 1939 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Varsó, Krakkó • Világkiállítás, New York 1940-től • A Magyar Művészetért, régi Műcsarnok, Budapest 1941 • Magyar Egyházművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1942 • Országos Magyar Keramikai Kiállítás, Országos Magyar Iparművészeti Társulat 1942, 1943 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Berlin, Drezda, Bécs, Graz 1944 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Bern, Luzern, Zürich 1952-től • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár 1983, 1984 • Római iskola I., II., Keresztény Múzeum, Esztergom.
Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Köztéri művei Vízhordó fiú (bronz, 1928, Budapest, XIV. ker. Városliget) Dr. Konthy Gyula síremléke (bronz, 1929, Nyíregyháza, temető) Varkocs György kapitány szobra (bronz, terméskő, 1938, Székesfehérvár, Várkapu utca) Szt. Imre (kő, 1938, Veszprém, vár) Szűz Mária-oszlop (kő, 1942, Budapest, V. ker. Martinelli tér) Szt. Antal-kút (1944, Szeged) Liszt Ferenc-mellszobor (kő, 1952, Budapest, XIV. ker. Városliget, áthelyezve 1966, Budapest, XIII. ker. Margitsziget) Csokonai Vitéz Mihály-mellszobor (mészkő, 1953, Budapest, XIV. ker. Városliget, áthelyezve 1966, Budapest, XIII. ker., Margitsziget) Balassi Bálint-emléktábla (vörösmárvány, 1954, Budapest, V. ker. Balassi u. 1.) Vízhordó lány (alumínium, 1956, áthelyezve 1988, Várpalota) Stafétafutók (bronz, 1957, Budapest, XIV. ker. Népstadion-kert, László Péterrel) Ollós nő (bronz, 1958, Zalaegerszeg, Ruhagyár, Illés Gyula fejezte be) Bakugrók (alumínium, 1961, Tatabánya, Péch Antal Kollégium) Jókai-mellszobor (alumínium, 1964, Budapest, XII. ker. Hollós u. 5.) Bartók-mellszobor (bronz, 1965, Budapest, I. ker. Országház u. 9.) Gyertyavivő lány (bronz, 1987, Veszprém, Kölcsey Könyvesbolt előtt) síremlékek a budapesti Kerepesi úti temetőben és Bicske, Baracska, Vác, Sóskút, Kenderes hadiemlékművei.
Jegyzetek
Források
Artportal Köztérkép
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar éremművészek Kategória:1902-ben született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek