Észak-Alföld (németül: Nördliche Große Tiefebene) a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéket foglalja magába. A régió szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja Debrecen.
A régió A régió első megjelenési formája Prinz Gyula közlekedésföldrajzra alapozott munkájában jelent meg először, hasonlóan a többi mai régióhoz. Az általa Debrecen központtal elképzelt régió a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye keleti és Békés vármegye északi felét foglalta magában. Az 1923-ban kialakított új közigazgatási beosztás végül azonban nem erre épült, az itt megjelenő statisztikai régiók egyike sem esett egybe közelítőleg sem a mai Észak-Alföld régióval. Jász-Nagykun-Szolnok a központi, míg a másik (mai) két megye a keleti statisztikai régióba tagozódott be. A két háború közötti időszakban ez a politikai légkörnek köszönhetően így is maradt.
A második világháború után átfogó területi reformtervek jelentek meg, melyek közül az egyik variáció, az országot 9 részre osztó nagymegyés rendszerben az Észak-alföldi felelt meg leginkább mai önmagának, a szolnoki járást, és a Jászságot leszámítva szinte teljesen a ma érvényes határok közé lett felvázolva. A politikai változások azonban elsodorták a sokak által támogatott lehetőséget, szovjet típusú közigazgatást vezettek be az ország területén. Ennek ellenére már az 1950-es években folytatódtak a viták politikai és szakmai szinten is a megyerendszer megváltoztathatóságáért. Általánosságban elmondható, hogy a szocializmus évtizedeiben született régiók kialakítására törekvő közigazgatási javaslatok leginstabilabb eleme Jász-Nagykun-Szolnok megye volt, ami hol teljesen, hol osztva a központi, sőt a Dél-alföldi régióhoz tartozott.
Az 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció teljesen a mai határok között állapította meg a már akkor is statisztikai régióként kezelt Észak-Alföld határát, a pár évvel korábban, 1963-ban elfogadott gazdasági körzetek határaira alapozva.
A rendszerváltás után kialakított köztársasági megbízott rendszerben Jász-Nagykun-Szolnok azonban ismét a központi régióhoz tartozott, az Európai Unióhoz, egyúttal a NUTS rendszerhez való csatlakozás azonban egyre több vitát gerjesztett, a régiók megértek a valós átgondolásra. A különböző felosztási javaslatok azonban mind szakmai, mind politikai téren erős, gyakran a megyerendszerre történelmi szerepére hivatkozó érzelmeket váltott ki, a megyehatárok lényegében megbolygathatatlannak voltak tekinthetők.
A tervezési-statisztikai régió mai kialakítása az Országos területfejlesztési koncepció elfogadásának keretén belül történt meg végül, 1998-ban.
A régió határainak, s egyúttal Magyarország közigazgatásának jövője ma még bizonytalan. Az Észak-alföldi régió határainak módosítására való igény talán itt jelentkezik leggyakrabban a 7 tervezési-statisztikai régió közül, ami leginkább Jász-Nagykun-Szolnok bizonyos részeinek más régióhoz való csatolásában merül fel, azok közlekedési és gazdasági orientálódása miatt.
Közigazgatás Az Észak-Alföld régió járásai:
Hajdú-Bihar vármegye
Balmazújvárosi járás Berettyóújfalui járás Debreceni járás Derecskei járás Hajdúböszörményi járás Hajdúhadházi járás Hajdúnánási járás Hajdúszoboszlói járás Nyíradonyi járás Püspökladányi járás
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Jászapáti járás Jászberényi járás Karcagi járás Kunhegyesi járás Kunszentmártoni járás Mezőtúri járás Szolnoki járás Tiszafüredi járás Törökszentmiklósi járás
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Baktalórántházai járás Csengeri járás Fehérgyarmati járás Ibrányi járás Kemecsei járás Kisvárdai járás Mátészalkai járás Nagykállói járás Nyírbátori járás Nyíregyházi járás Tiszavasvári járás Vásárosnaményi járás Záhonyi járás
Legnépesebb települések Város Lélekszám Debrecen Nyíregyháza Szolnok Hajdúböszörmény Jászberény Hajdúszoboszló Törökszentmiklós Karcag
Demográfia
Lakónépesség: 1 390 406 fő (2025) 0-14 éves korig terjedő lakosság: 17% 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68% 65-X éves korig terjedő lakosság: 15% A KSH adatai alapján.
Turizmus thumb|250px|A hortobágyi kilenclyukú híd
Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északkeleti területe és Hajdú-Bihar vármegye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik.
Hajdú-Bihar vármegye
A megye fő vonzerejét Debrecen történelmi műemlékei és a Hortobágy természeti értékei, néprajzi emlékei és pásztorhagyományai adják, amelyek a világörökség részét képezik. Érdekes látnivalót jelentenek Monostorpályiban a tubusmagtárak, Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádon a református templom, Püspökladányban a Szent Ágota híd, valamint a megyeszerte megtalálható kunhalmok és Árpád-kori templomromok (Herpály, Zelemér, Gút). Számos turistát vonzanak a gazdag termál- és gyógyvízkincsre települt strandok és gyógyfürdők is, a vármegye kedvező természeti adottságai pedig bőséges kínálatot nyújtanak a zöldturizmus, lovaglás, horgászat és kerékpározás kedvelőinek. Kiemelkedő látnivalót jelentenek az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovasnapok és a hídivásár, valamint a debreceni virágkarnevál.
Lásd még: Hajdú-Bihar vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelenti a Tisza-tó, valamint a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A vármegye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.
Lásd még: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
A megye bővelkedik műemlékekben. Nyíregyháza és Nyírbátor hangulatos történelmi belvárosa mellett különleges látnivalót jelentenek a megyeszerte megtalálható jellegzetes, fából épült haranglábak, a 13. századi csarodai templom és a kazettás mennyezetű tákosi református templom. Nyíregyháza és környéke érdekességei közé tartozik a sóstói skanzen és vadaspark, valamint a Nyírvidéki Kisvasút.
Lásd még: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Jegyzetek
További információk Az Észak-alföldi Régió honlapja Az Észak-alföldi Régió hírportálja
Kategória:Magyarország régiói