Székely István (Garamolaszka, Zólyom vármegye, 1863. május 24. – Budapest, Ferencváros, 1925. december 18.)Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 4282/1925. folyószáma alatt. bölcseleti doktor, klasszika-filológus, főgimnáziumi tanár.
Élete
Székely Ármin Titusz és Stemmer Róza fiaként született. Középiskolai tanulmányait a besztercebányai királyi katolikus főgimnáziumban 1881-ben végezte. 1881-85-ben a budapesti egyetemen klasszika-filológiát hallgatott; ugyanott nyert 1886 decemberében középiskolai tanári képesítést, míg doktori oklevelét a kolozsvári egyetemen nyerte. 1883-84-ben a László-féle főgimnáziumban működött. 1885. október 1-jén a kegyes tanítórendi nagybecskereki főgimnáziumnál alkalmazták helyettes tanárnak. 1886. szeptember 10-én a vallás és közoktatási minisztérium ugyanazon minőségben a szolnoki főgimnáziumhoz, 1890. április 3-án pedig rendes tanárnak a nagyszebenihez nevezte ki. 1903-tól a budapesti VIII. kerületi Tavaszmező utcai állami főgimnáziumban tanított egészen haláláig. Az Országos Közöktatási Tanács tagja, a Pázmány Péter Tudományegyetem meghívott előadója volt. 1924. december 15-én már özvegyként Budapesten házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb, egri születésű Hubert Ilonával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 808/1924. folyószáma alatt. Halálát tüdőlob okozta.
Nyelvismerete: magyar, latin, német, olasz, angol, francia, szlovák és értett románul.
Cikke a nagyszebeni állami főgimnázium Értesítőjében (1894. Egy ifjúsági tanulmányút). A Csengeri János egyetemi tanár által készített latin stílusgyakorlatokban Cicerót dolgozta fel; Scherr «Geschichte der Weltliteratur» c. munkájában kidolgozta a magyar irodalomra vonatkozó részt, a Petz Vilmos által szerk. Ókori Lexikonban írta a D. betűtől kezdve a római birodalom földrajzát.
Művei
De Suetonio C. Taciti imitatore. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1887 Greinz «Das Gymnasium» című munkájának magyar fordítása. Nagyszeben, 1895 A magyar és német társalgó nyelv legújabb kézikönyve. Nagyszeben, 1896. (Boros Gáborral) A magyar és német beszélgetések legújabb zsebkönyve. Nagyszeben, 1896. (Boros Gáborral) Az erdélyrészi szász parasztház és lakói. Írta Schuller Gusztáv, ford. Képekkel. Nagyszeben, 1896 Suetonius, Császárok életrajzai. (Latinul és magyarul). Ford. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. Bpest, 1897 (Kiadja a m. tudom. Akadémia. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1898) Női életpályák. Uo. 1898. (Bod Péterrel) Modern latin beszélgetések. Nagyszeben, 1898 Latin olvasókönyv Cornelius Nepos- és Phaedrusból. A gymnasium III. oszt. számára. Ford. Uo. 1900 Cornelius Nepos. Híres férfiakról. Ford. és bev. ellátta. Bpest, 1901. (Magyar Könyvtár 201.) Latin olvasókönyv Caesar, Curtius és Ovidius műveiből. A gymnasium IV. oszt. számára. Uo. 1901 (Szentimrey Istvánnal). I. Petronius Arbiter, Trimalchio lakomája. Ford. Győr, év n. (Egyetemes Könyvtár 114.) Latin olvasókönyv a gymnasium III. oszt. számára. Szénássy-Elischer után átdolg. VI. kiadás. Bpest, 1903 Kalauz Nagyszebenben és vidékén. Ford. Nagyszeben, 1904 A renaissance. Történeti jelenetek. Irta Gobineau gróf, ford. előszóval és jegyzetekkel ellátta. Bpest, 1904 Középiskolai oktatásunk az egyetem és a gyakorlati élet szempontjából; Egyetemi Ny., Bp., 1909 Liber Sexti. Latin nyelvkönyv, 1-2.; szerk. Fodor Gyula, Székely István; Szent István Társulat, Bp., 1909-1911
Jegyzetek
Források On-line elérés Magyar zsidó lexikon Pesti Hírlap, 1925. december 20. / 288. szám.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar klasszika-filológusok Kategória:Garamolaszkaiak Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1925-ben elhunyt személyek