bélyegkép|260px|A D02-510 pályaszámú mozdony járja körül Kis MÁV kocsijait
A Lillafüredi Állami Erdei Vasutat 1920. november 14-én adták át. A járműparkja kezdetben csak gőzmozdonyokból és teherkocsikból állt. A személyszállítás már igen hamar, 1923-ban megindult, így új személykocsik vásárlása is szükségessé vált. 1925-ben érkeztek meg az első személykocsik, melyek még ma is üzemelnek..
Az igazi áttörést a motorvonatok megérkezése jelentette. 1929-ben állt szolgálatba az Ab amot-1 és Ab amot-2 motorkocsi 5 motor-mellékkocsival. Ezek a maguk korában csúcstechnológiát képviseltek. A ma már elbontott Ab amot-1 jármű kivételével ma mindegyik jármű a Gyermekvasúton szolgál.
A gőzvontatás 1972-ben szűnt meg, ezután csak a motorvonatok, valamint dízelmozdonyok maradtak forgalomban. Az utolsó gőzmozdonyt megőrizték, ám ma sajnos nem üzemképes, így Majláthon látható kiállítva.
Fontos megjegyezni, hogy az itt feltüntetett pályaszámok az előírások miatt már nem minden esetben tükrözik a járműveken látható pályaszámokat, hiszen azokat 2019-ben nagyvasúti szabványszámokra cserélték, kocsitípus megjelöléssel (pl: nyitott kocsik: Cpu). A LÁEV eredeti számozási rendszerétől idegen pályaszámozás bár kötelező érvénnyel feltüntetésre került a járműveken, azok mellett eredeti számozásuk is megjelenik, így az itt feltüntetett számok alapján minden jármű továbbra is beazonosítható.
Az összes itt szolgáló jármű nyomtávolsága 760 mm.
Gőzmozdonyok
MÁVAG 135 szerkezet (Kv-4) bélyegkép|250px|Lilla 2014 nyarán Diósgyőr-Majláth forgalmi telepen kiállítva bélyegkép|250px|Lilla 2014 nyarán Diósgyőr-Majláth forgalmi telepen kiállítva
A 447,401-es mozdony, vagy becenevén Lilla egy D tengelyelrendezésű szerkocsis gőzmozdony, mely a maga korában a legkorszerűbb keskeny nyomtávú mozdonynak számított. Ezt a típust MÁVAG Szovjet tervek alapján 1950-től 1955-ig gyártotta főleg a Szovjetunió részére a második világháború után jóvátételként. A típusból összesen 240 db készült, ám csak 6 maradt Magyarországon, Lillafüredre egy került, melyet 1954-ben gyártottak. Gyártásától kezdve itt szolgáló mozdony 1954. október 28-a óta van állományban. Az itteni pályán 35 km/h volt a maximálisan megengedett sebessége. Főleg a fővonalon közlekedett, de néha a Mahócai szárnyvonalon is megfordult. Személy- és teherforgalomban egyaránt részt vett. 1972-ben, a gőzvontatás megszüntetésekkor ezt a mozdonyt is leállították és Diósgyőr-Majláth forgalmi telepen kiállították.
A későbbiekben felmerült a nosztalgiaüzem gondolata, így a 447,401-es mozdonyt Feketebalogba szállították kazánfelújításra. A szlovákiai településből félkész állapotban 1999-ben tért haza, a felújítását a LÁEV fejezte be. A kazánnyomása 13 barról 11 barra csökkent. 2000-ben a mozdonyt Lilla névre keresztelték, és megindult a nosztalgiaüzem. 2006-ban ezt a mozdonyt is felszerelték légfékéllel. Nosztalgiavonatokat 2008-ig továbbított, majd újból leállították. 2011. október 14-én a Bobo Kft.-hez vitték kazánfelújításra. A felújítás után azonban nem lett ismét üzemképes. Az újra üzembehehezéséhez egyedi alkatrészeket igényel, amihez az Északerdő Zrt.-nek nincs pénze, így a szükséges források megérkezéséig Diósgyőr-Majláth forgalmi telepen marad kiállítva a villamos hurokvágánya mellett, ahol egyébként 2012 óta áll. Itt a kerítésen át bárki megnézheti. A mozdonyt 2019-ben külsőleg felújították, az eredeti gyártási, illetve erdei vasúti színezését kapta vissza, a szerkocsi oldaláról eltűnt a "Lilla" felirat. Működőképessé tétele jelenleg nincs napirenden.
447,401 Dátum Hely (esemény) 1954. 10.28. – 1972. Lillafüred (üzemel) 1973.02.11 – 1996.05. Majláth fth. (kiállítva) 1996.05. – 2000 Feketebalog/Lillafüred (főjavítás) 2000–2008 Lillafüred (nosztalgiaüzem)2008-2012 elejeMajláth fűtőház letétben2012 eleje-2012. 11. 21.BoBo Kft. felújítási kísérlet 2012. 11. 21. –Majláth fth. (kiállítva)
Egykor itt szolgáló gőzmozdonyok A vasúton 11 gőzmozdony teljesített szolgálatot, a vasút megnyitása és a gőzvontatás megszűnése között, legtöbb a harmincas és negyvenes évek között. A mozdonyok elsősorban teherszállításban vettek részt, ám a korai években és később, az Abamot motorkocsik elszármaztatása idején jelentkezett vonóerőhiány időszakában a személyszállításban is gyakran megfordultak.
Ismeretlen típusú Orenstein&Koppel gőzmozdonyok
SzEV-2 A mozdony a vasút első mozdonya is volt egyben, itt két részletben teljesített szolgálatot. A C jellegű gőzmozdonyt 1917-ben gyártották Berlinben 8435/1917 számon az Orenstein&Koppel cég gyárában. Innen DHF 5 pályaszámon Rehagen-Klausdorfba került. 1920-ban SzEV 2 pályaszámon állt forgalomba Lillafüreden. A mozdony 1923.10.25-ig teljesített itt szolgálatot, miután elszállították Visegrádra. 1938-ban ismét a vasúthoz került, ahol visegrádi pályaszámát (MUKI) megtartva közlekedtették.1949-ben Felsőtárkányba szállították, többet nem tért vissza a vasúthoz. Utolsó dokumentálása (és vélhetően selejtezése is 1964. 04. 08-án történt, Süttőn.
437,407 A D jellegű, 5694/1912 gyári számú gőzmozdony 1912 júliusában kezdte meg szolgálatát Lembergben. Innen felsővisóra került 1943-ban "3" pályaszámon, ahonnan 1942.04.10-én dokumentált ceglédi kitérővel és az ott kapott CGV-3 pályaszámmal 1947-ben Lillafüredre került. Új pályaszáma 437,407 lett, amelyet a későbbiekben is megőrzött. Elszármaztatása valamikor 1955 után történt, pontos dátum nem ismert. Legközelebb Felsőtárkányban vették állományba, ahol 1966-ban selejtezték.
MÁVAG 85 szerkezet
SzEV-4 A 85-10 típusú Dn2t jellegű mozdonyt 1919-ben gyártották a Ganz gyárban, Budapesten 4724/1919 számon. Eredeti megrendelője a szászrégeni Görgényvölgyi Erdei Vasút volt, ám ide nem került leszállításra. Helyette a SzEV nyújtotta be rá igényét, így eredeti pályaszámát megtartva (GEV-4) állt forgalomba Lillafüreden 1922.04.19-én. 1929-ben az egységesedő arculat jegyében megkapta a LÁEV-1 pályaszámot. 1940. december 12-én a vasút bérbe adta a mozdonyt Marosvásárhelyre, ahonnan 1943-ban került vissza a vasúthoz, szintén LÁEV-1 pályaszámon. 1954-ben a mozdony 437,401 pályaszámot kapott, és 1958.04.16-án főjavítás céljából Debrecenbe, majd szolgálatra Felsőtárkányba szállították, többet nem tért vissza a vasúthoz. 1966-ban Felsőtárkányban selejtezték.
SzEV-5 A mozdony gyári száma 4725/1919 volt. Ezt eredetileg a Feketegaram-völgyi Erdei Vasút rendelte meg, ám az előzőhöz hasonlóan ez is Lillafüredre került. Ide 1922.03.30-án került SzEV-5 pályaszámon, de az eredeti FGV III. jelet 1929-ig megtartotta. Ebben az évben megkapta a LÁEV-2 pályaszámot. 1954.01.10-én átszámozták 437,402-re. Az átállomásításról rendelkezésre álló dátumok egymásnak ellent mondanak, Gyöngyösre feltehetőleg az ötvenes évek végén szállították át.
SzEV-1 A 4726/1919 gyári számú mozdony társaihoz hasonlóan eredeti megrenelője a Feketegaram-völgyi Erdei Vasút 1920 tavaszán Lillefüredre került. Eredeti pályaszáma FGV IV. volt, melyet a SzEV-1 szám mellett megtartott. Érdekesség, hogy a Mély-völgyi híd terhelési próbáját is ezzel a mozdonnyal hajtották végre. Visegrádra való szállításáról valótlan, téves dokumentumok állnak rendelkezésre. 1929-ben megkapta a LÁEV-4 pályaszámot, melyet 1954-ben 437,403-ra cseréltek. Későbbi sorsáról és elszállításáról pontos dátumot nem ismerünk, feltehetőleg az 50-es évek végén szállították Felsőtárkányba. Innen később Gödöllőre került, ahol selejtezték.
LÁEV-5 A 4727/1919 gyári számú mozdony 1919.07.01-jén kezdte meg szolgálatát Galgamácsá, eredetileg Liptóújvárra rendelték meg. Lillafüredre 1928-ban érkezett Lillafüredre, ahol megkapta a LÁEV-5 pályaszámot. Lillafüredről 23 év szolgálat után, 1951 szeptemberében szállították el. Gyöngyösön érkezését október 1-én jegyzőkönyvezték, ahol 437,404 pályaszámon Kékes becenévvel 1964-ig volt szolgálatban, majd selejtezték.
LÁEV-3 A 4753/1924 gyári számú mozdonyt 1924-ben gyártották és eredetileg Sárospatakra került. Itt 1929-ig teljesített szolgálatot, majd Lillafüredre vitték, ahol LÁEV-3 pályaszámot kapott, melyet 1954-ben 437, 405-re változtattak. További sorsa dokumentálatlan, valószínűleg Lillafüreden selejtezték a 60-as években.
MÁVAG 70 szerkezetű mozdonyok
SzEV-3 A mozdonyt 3163/1914 számon Budapesten gyártották 1914-ben. Típusa 70-8, jellege Dn2t volt. Szolgálatát a Marostordai HÉV-en kezdte, Lillafüredre 1920-ban érkezett. 1929-ben LÁEV 6 pályaszámot kapott, 1942-ben Tarcaközbe szállították. Többet nem tért vissza a LÁEV-hez. Idővel Beregszászra szállították, ahol 1957-től kezdve sorsa ismeretlen.
LÁEV-5 Az előzővel megegyező szerkezetű és típusú mozdonyt 5279/1942 számon Budapesten gyártották és először 1942. május 15-én állt forgalomba Felsővisón. 1944 augusztusában Lillafüredre szállították, ahol (hiánypótló jelleggel) megkapta a LÁEV 5 pályaszámot. 1950. december 01-én 467, 601 számozást kapott és itt teljesített szolgálatot egészen 1967. január 18-ig, amikor is selejtezték.
LÁEV-6 Ezt a mozdonyt 1942-ben gyártották, és Felsővisón kezdte meg szolgálatát. 1944 augusztusában került Lillafüredre LÁEV 6 pályaszámon, majd ezt 1954 januárjában 467, 602-re cserélték. A mozdonyt az 50-es évek végén itt selejtezték.
464, 601 A mozdony nagyon rövid szolgálati időt töltött a vasútnál. Pontos dátum ismeretlen, de valamikor az 50-es évek végén egy Békéscsaba és Sárospatak közti forduló keretében került a vasúthoz néhány hónapra. 1981 óta Ópusztaszeren van kiállítva, így egyike volt azon kevés gőzmozdonyoknak, amely még fennmaradt az itt szolgálatot teljesítők közül.
Motorvonatok és motor-mellékkocsik ABamot bélyegkép|250px|A Lillafüredi Palotaszálló, mely nagyban hozzájárult a turizmus beindulásában, ami szükségessé tette a motorvonatok vásárlását bélyegkép|250px|A motorvonat 1957-ben Lillafürednél bélyegkép|250px|Az Ab amot-2 motorkocsi a Gyermekvasúton napjainkban bélyegkép|250px|A Gyermekvasút a LÁEV motor-mellékkocsijait (a LÁEV-hez hasonlóan) nem csak a motorvonattal együtt közlekedtetik, hanem más mozdonyok mögé is besorozzák. A képen látható szerelvényben az első két személykocsi a motorvonat mellékkocsija A Szinvavölgyi Erdei Vasút 1923 óta foglalkozott menetrend szerinti személyszállítással. Az 1920-as évek közepétől, a Palotaszálló építésével egyidősben a turizmus is elkezdett komolyan fejlődni Lillafüred környékén. 1927-ben a Földmívelésügyi Minisztérium leadta a rendelés az Orenstein & Koppel-, valamint a Waggonkartell gyáraknak, hogy készítsenek el két motorvonatot, melyek első- és másodosztályúaknak kell lenniük, valamint igazodniuk kell a pálya sajátosságaihoz. A maximális tengelyterhelést figyelembe véve a mérnökök két forgóvázat szereltek a motorkocsikba, mindkettő két tengellyel rendelkezett. Az egyik csak hajtott, míg a másik csak szabadon futó kerekekkel lett felszerelve. Tengelyelrendezése: 2'B'
1928. szeptember 20-án további rendelést adtak le motor-mellékkocsik iránt is. Összesen öt darabot rendeltek. 1 db első osztályú pótkocsit és 1 db szalonszakaszos, poggyászfülkés első osztályú pótkocsit rendelt a Ganz és Társa, Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-től, valamint az Orenstein & Koppeltől 2 db másod osztályú, és 1 db poggyászteres harmad osztályú pótkocsit rendeltek.
A járművek 1929-ben érkeztek meg Lillafüredre. Innentől kezdve a vasút neve megváltozott Szinvavölgyi Erdei Vasútról Lillafüredi Állami Erdei Vasútra. Mindkét motorkocsi valamint mind az öt motor-mellékkocsi 1929. július 08-án vett részt először forgalomban. Ekkor a még fiatal, főként teherszállítással foglalkozó kisvasút világszínvonalú gépeivel hamar híres lett.