A követő jog (franciául droit de suite) a képzőművészeket, iparművészeket, fotóművészeket megillető jog arra, hogy valamennyi eredeti műalkotásuk műkereskedő általi értékesítéséből (az első értékesítést követően) részesüljenek. Ez a jog nem terjed ki az első értékesítésre, azaz, amikor a művész a művét a műkereskedőnek eladja – viszont a további összes eladásra vonatkozik. A követő jog lényegét tekintve a szerzői díjfizetési kötelezettség származékos formája. E terület a szerzői jognak olyan speciális része, amely a fontos jogi vonatkozásai mellett egyre nagyobb gazdasági relevanciával bír.Tomasovszky Edit:A követő jog alapproblémái, szabályozási kérdései. 1. old.
Elsőként Franciaország vezette be 1920-ban droit de suite néven, eredeti célja szerint anyagi támaszt nyújtott az első világháborúban elesett művészek családtagjainak. Az érintettek ekkor a követői díjra a művész halálát követően fél évszázadon keresztül tarthattak igényt. A későbbi törvénymódosítások eredményeként a követői díj ma már élő művészeknek is jár, a követő jogot elismerő országokban.
A jogintézmény története Elsőként a francia jogban vezették be 1920-ban a követő jog intézményét, ebben minden bizonnyal közrejátszott, hogy ebben az időszakban már számos szervezet képviselte a szerzők jogait és érdekeit Franciaországban.Az ötlet akkor merült fel elsőként, amikor a szegénységében meghalt Francois Milletfestőművész örökösei vagyoni igényt támasztottak annak érdekében, hogy részesedhessenek az elhunyt művész képeinek az eredeti eladási árat a későbbi értékesítések sokszorosan meghaladó vételáraiból. A vonatkozó törvényt már 1914-ben elfogadták, de az csak 1920-ban lépett hatályba. Belgium már 1921-ben, Csehszlovákia 1926-ban követte a példát. Olaszországban 1941-ben vezették be. A Német Szövetségi Köztársaságban csak 1965-ben, Portugáliában 1966-ban vezették be. 1948-ban a Berni Uniós Egyezmény 14tereredetileg, 1971-ig, a 14bis cikke emelte nemzetközi szintre a követő jog szabályozását. Az Egyezményben hangsúlyt kapott a mű eredetiségének követelménye, valamint a követő jog mint szerzői vagyoni jogosítvány elidegeníthetetlensége. A BUE ugyanakkor csupán fakultatív módon vezette be a követő jog szabályait, azaz a követő jog alkalmazása az államok közötti viszonossági gyakorlat függvénye, továbbá az egyes államok által saját állampolgáraik számára biztosított jogok is alakítják a követő jog tartalmát. Európa több országa bevezette a követő jogot a szerzői jogába, és az Európai Közösség is foglalkozott a kérdéssel. Az Európai Parlament 1974-ben ajánlást fogadott el a kulturális örökség védelme tárgykörében, melynek fontos része volt a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó harmonizációs igény. Az Európai Bizottság által 1976-ra elkészített munkaanyagban a szomszédos jogok között helyezték el a követő jogot. A Bizottság jelentése szerint az Európai Közösség területén nagyfokú egyensúlytalanság figyelhető meg, ugyanis egyes tagállamokban nem is szabályozzák ezt az intézményt, míg a többi tagállamban meglehetősen eltérő feltételeket írnak elő.Tomasovszky Edit: A követő jog alapproblémái, szabályozási kérdései Az Európai Unióban a kérdés szabályozása kettős: elsősorban a tagállamok nemzeti jogalkotási hatáskörébe tartozik, viszont egyes kérdéseket (pl. a díj kulcsa) egységesen szabályoznak. Előrelépést jelentett az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.Az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról Az irányelv 2001. október 13 án lépett hatályba, a tagállamoknak bizonyos kivételekkela 8. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott bizonyos lehetséges átmeneti eltérések esetében 2010. január 1-jéig, illetve 2012. január 1-jéig 2006. január 1- jével kellett hatályba léptetniük azon rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. volt olyan állam, amelyik ezt a határidőt lekéste. Spanyolországot az Európai Bíróság 2008. január 31. napján hozott ítéletével elmarasztalta, A Bíróság (ötödik tanács) 2008. január 31-i ítélete. Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság. Tagállami kötelezettségszegés - 2001/84/EK irányelv - Szerzői jogok - Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jog. C-32/07. sz. ügy. Az ítélete teljes szövege spanyolul és franciául mivel Spanyolországot, mivel az nem ültette át nemzeti jogába a 2001/84/EK irányelv szerinti követő jogot az előírt 2005. december 31-i határidőben. A keresetet a Bizottság 2007. január 29-én nyújtotta be. Az angolszász jogrendszerű országokban sokáig idegenkedés kísérte a szerzőknek biztosított ezen jogosultságot. Az USA Szabadalmi Hivatal 1972-ben publikált összefoglalójában ugyan elismeri bizonyos előnyeit, ám az Amerikai Egyesült Államokban való bevezetését nem javasolta. Maga a követő jog kifejezést angol szövegek is gyakran franciául említik és magyarázó fordítást adnak hozzá.Pl. „right to follow”
A magyar szabályozás Magyarországon már az 1920-as években felmerült a francia szabályozáshoz hasonló követő jog bevezetése,1921-ben Szalai Emil publikált tanulmányt A „droit de suite” címen a Kereskedelmi jog c. szaklapban azonban erre sem akkor, sem az 1960-as évek végén, a szerzői jog törvényi újraszabályozása folyamán nem került sor.v.ö. A szerzői jog kézikönyve 291 – 292. old. Törvényi szinten először A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a korábbi Szjt.) 1994-ben újraszabályozott 46/A. §-a rendelkezett először a követési jogról. T./135. számú törvényjavaslat a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény módosításáról. Előadó: dr.Vastagh Pál. Budapest, 1994. október 6. Az 1994-es törvénymódosítást megelőzően az Alkotmánybíróság a 14/1994. (III.10.) AB határozatában megállapította, hogy a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a korábbi Szjt.) végrehajtásáról rendelkező 9/1969. (XII.29.) MM rendelet (Vhr.) 13/A. §-a alkotmányellenes, mert a szerzői műhöz fűződő jogok és kötelezettségek körében a jogalkotásról szóló akkor hatályos törvény vonatkozó rendelkezésea jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 5. §-ának f) pontja értelmében törvényi szintre tartozó kérdést szabályozott. Az elégtelen jogforrási szint miatt alkotmányossági szempontból alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A hatályos szabályozás A követő jogról szóló hatályos magyar szabályozást a többször módosított a szerzői jogi törvény1999. évi LXXVI. törvényrövidítése: Szjt. tartalmazza. Bár nem a követő jogról szól, de kapcsolódik hozzá az Szjt. 100. §-ában szabályozott járulékfizetési kötelezettség, amely a szerzői jogi védelmi idő letelte után fizetendő.Szjt. 100. § (1) és köv. bek. Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás tulajdonjogának első - a szerző részéről történő - átruházását követően kell alkalmazni. E díjazásról nem lehet lemondani.Szjt. 70. § (1) bek. A 70. § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs, festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit, kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző készítette, vagy olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha korlátozott számban a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A sorszámmal, a szerző kézjegyével ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által megjelölt műpéldányt ilyen másolatnak kell tekinteni. .Szjt. 70. § (2) bek. A 70. § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. .Szjt. 70. § (3) bek. A szerzői díj mértéke a műalkotás - adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó - pénzben kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának) .Szjt. 70. § (4) bek. a) 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó részében; b) 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében; c) 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében; d) 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében; e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében. A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget. .Szjt. 70. § (5) bek. A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a 70. § (1) bekezdésében szabályozott átruházásra, ha az adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg az 5000 forintot. .Szjt. 70. § (6) bek. A forintösszeg számításánál a Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti naptári negyedév első napján érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.Szjt. 70. § (7) bek. Ha muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti műalkotás tulajdonjogát, az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem kell megfizetni, feltéve, hogy a muzeális intézmény működése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. .Szjt. 70. § (8) bek. A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. Ilyen esetben egymás között a kötelezettség a műkereskedők közül - ha eltérően nem állapodnak meg - az eladót terheli. Ha az ügyletben közreműködő műkereskedők közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő megállapodás hiányában a kötelezettség közülük a vevőt terheli. .Szjt. 70. § (9) bek. A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött szerződések után a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. A szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem bizonyul lehetetlennek, valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj összegét. A közös jogkezelő szervezet a hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.Szjt. 70. § (10) bek. A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben meghatározott átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig követelheti mindazoknak az adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek.Szjt. 70. § (11) bek. A 70. § (1)-(11) bekezdéseinek rendelkezéseit alkalmazni kell: a) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának állampolgára, továbbá b) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a szerző, illetve jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő jogot az illető országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és jogutódjaik számára, vagy c) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség egyik tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.Szjt. 70. § (12) bek. A 70. § (12) bekezdésének b) pontja tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó műalkotás esetében az igazságügyért felelős miniszter az Európai Bizottság által közzétett lista figyelembevételével adja ki a nyilatkozatot. .Szjt. 70. § (13) bek.
Az USA-ban