Cuajimalpa de Morelos Mexikóváros legnyugatibb kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta a 186 000 főt.
Földrajz Fekvése A kerület a Szövetségi Körzet nyugati felén található, alakja keskeny, északkelet–délnyugat irányban elnyúló. Területe északkeletről délnyugat felé folyamatosan emelkedik, az alacsonyabb részek sűrűn beépítettek, míg a magasabb, ahol a 3800 m-t is megközelítő hegyek emelkednek, erdővel borított. A domborzatnak megfelelően vízfolyásai is (melyek közül legfontosabbak az Arroyo Borracho, a Río Santo Desiero, a Río La Magdalena és a Río Salazar) a lakott területek felé, északkeletre folynak.
Éghajlat A kerület éghajlata viszonylag meleg, de hűvösebb, mint Mexikóváros legnagyobb részén, és nyáron–ősz elején igen csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 22 °C-os meleget, de a 30 °C feletti értékek ritkák. Az átlagos hőmérsékletek a decemberi 11,1 és a májusi 15,6 fok között váltakoznak, gyenge fagyok időnként előfordulnak. Az évi átlagosan 1183 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 80%-a.
Népesség A kerület népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett: ÉvLakosság1990119 6691995136 8732000151 2222005173 6252010186 391
Települései A kerülethez 19 külső település is tartozik, lakosságuk 2010-ben a következőképpen alakult: TelepülésLakosság (2010)San Lorenzo Acopilco23 037Cruz Blanca581La Venta531Santa Rosa518Puerto las Cruces (Monte las Cruces)444Punta Galicia387Santiago Yacuitlalpan75Punta Ahuatenco65Rancho Santa Laura61Paraje Río Borracho51El Boji (San Jacinto)51Rancho los Campesinos22Prolongación Constitución18La Bolsa (El Encinal)17Teopazulco12Paraje Cerro de los Padres11névtelen lakott hely11La Troje5La Papa3
Története A kerület neve két szóból áll: a Morelos utótagot José María Morelos függetlenségi hős tiszteletére kapta, a Cuajimalpa pedig a navatl nyelvből származik: a cuauhximalpan szó a cuauh („fa”) és a xima („fát megmunkál”) részekből, valamint egy helynévképzőből áll.
A mai kerület területén 1342-ben jött létre az első, tepanékok által alapított település, amely közigazgatásilag Azcapotzalcóhoz tartozott. 1427-ben azonban a Mexikói-völgy lakói fellázadtak, megalapították a hármas szövetséget, és vereséget mértek az azcapotzalcóiakra, 1437-ben pedig, Izcóatl tlatoani kormánya idején hódították meg véglegesen a területet.
Amikor a 16. század elején Hernán Cortés elfoglalta a Mexikói-völgyet, ezt a területet is hozzácsatolta a völgyi birodalomhoz, és több falut is alapított itt, amellett, hogy a már meglevőknek, így Cuauhximalpannak is, növelte a jelentőségét. 1534-ben a falunak földeket adott (nevét pedig San Pedro Cuauhximalpára változtatta), de a következő időkben így is kis település maradt, lakói főként családi gazdálkodással és fafeldolgozással foglalkoztak.
1628 és 1755 között épült fel a helyi parókia, melynek épületét azóta még több alkalommal átépítették és megnagyobbították, 1785-ben és 1925-ben például egy-egy toronnyal bővítették (az északi épült régebben).
A kerületben emelkedő hegy, a Monte de las Cruces („keresztek hegye”) onnan kapta nevét, hogy számos emlékkereszt található rajta, főként olyanok emlékére, akiket banditák gyilkoltak meg a helyszínen, illetve ott, ahol a hatóságok banditákat végeztek ki. Található itt egy kis emlékmű is, ami az 1810 októberének végén lezajlott Monte de las Cruces-i csata helyszínét jelzi: ebben a csatában a Miguel Hidalgo vezette, Mexikó függetlenségéért küzdő hadak vereséget mértek a spanyolokra.
Cuajimalpa 1928-ig község volt, de ekkor Mexikóvárost kerületekre osztották, így innentől kezdve ezek egyikévé vált. Mai nevét 1970-ben kapta.
Turizmus, látnivalók A kerület főterén áll az 1818-ban épített Szent Péter apostol-parókia, a kultúrházban pedig egy nagyméretű falfestmény ábrázolja a mexikói függetlenségi háború közelben lejátszódott csatáját, a Monte de las Cruces-i csatát. A központ egyik kedvelt pihenőhelye az 1907-ben létesített Jardín de Hidalgo nevű park, a külső településeken pedig több régi templom is látható.
2000-ben hozták létre abban a házban, ahol a Monte de las Cruces-i csata előtt Miguel Hidalgo y Costilla megszállt, a Miguel Hidalgo Múzeumot, valamint a Desierto de los Leones egykori kolostorában is múzeum működik.
Érdekességet jelent a kerület szélén felépült Complejo Santa Fe nevű modern városrész, amely az egész térség egyik leggyorsabban fejlődő területe.
Jegyzetek
Kategória:Mexikóváros kerületei