A gencsapáti Széchenyi-kastély a Vas vármegyei település egyik műemléki védelem alatt álló kastélya, mely a Gyöngyösapáti nevű falurészben található. A kastély mai felépítése több családnak köszönhető: alaprajzi tagoltsága is azt bizonyítja, hogy több família által lett (át)építve, bővítve, mivel a területnek sem csak egy birtokosa volt az idő folyamán. A kastély természetvédelmi terület alatt álló parkja korábban a megye legrégebbi és legértékesebb faállományával büszkélkedhetett, ma már az egész terület erősen leromlott, elhanyagolt állapotban van.
Története 16-18. század balra|bélyegkép|412x412px|Az 1898-as felvétel a hátsó bejáratról, az oromfalon a híres jelmondattal: "Si Deus pro nobis, quis contra nos?" azaz "Ha Isten velünk, ki ellenünk?" Róm 8,31 A kastély mai alapjait a 16. század második felében építtetett a csömötei és nemesládonyi Chemethey család erődített nemesi rezidencia formájában, amit 1610-es források is említenek. A család kúriája volt, Chemethey István vasi alispán is lakott benne. Az épület 1720-as összeírása szerint a Bertha család építtetett a településen egy malmot és egy molnárházat, melyek közül a molnárház két szobából, konyhából, kamrából. istállóból és egy szekérszínből állt, a malom alatt pedig egy szűrt kalló volt, melyeket a molnár 1500 Ft-ért bérelt.Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, 2019/1, Vas megyei levéltár, HU – ISSN 1219-2783, mnl.gov.hu A kastélyt fal vette körül, 12 szoba, 2 konyha, 2 kamra és 2 pince volt benne. Később sok család, többek között a Széchy, Kéry, Esterházy, Inkey és Styrum família kezén is megfordultak a település birtokai, így a kastély is, mielőtt 1763-ban a Bertha családé lett volna. Ekkor ugyanis Styrum Lipót lányának, Amáliának özvegyen maradt férje, Trach Károly eladta 21.420 Ft-ért az apáti uradalmat Bertha János (1719–1782) törvényszéki bírónak. Az uradalom központja a kastély volt, innét irányították Apátit és a környező területeket, így Nagykölkedet és Nárait is. 1776-ban Trach után Bertha szintén engedélyt kapott Csődy Pál egyházmegyei püspöktől a kastélyban működő magánkápolna fenntartására. Bertha János 1782-es halálakor az akkor huszonegy éves lánya, Bertha Mária Terézia (1761–1830) kapta meg az épületet, amit a század végén klasszicizáló késő barokk stílusban átépíttetett a rezidencia egy részének felhasználásával. Abban az évben összeírást készíttetett a kastélyban és a hozzátartozó épületekben lévő ingóságokról. Innét lehet tudni, hogy milyen helyiségek voltak benne: a hölgy külső és belső szobája, a néhai uraság szobája, ebédlő, öreg palota, nagyobb vendégszoba, fa palota, kápolna, kis vendégszoba, barát szoba, konyha, valamint egy nagy és egy kis pince. Sibrik Antal (1737–1797), Bertha János másik lányának, Klárának (1748–1772) a férje is itt lakhatott egy ideig, mert külön szobája volt. 1783-ban Mária összeházasodott Gencsapátiban a kevésbé tehetős, de rangos és tekintélyes péchújfalusi Péchy Pállal (1756–?), így a kastély a péchújfalusi Péchy családé is lett, akik a Bertháékkal együtt javíttatták is az épületet.Apponyi kastély (Apáti) - GencsapátiÉrtéktára.hu, 2023.03.30.
19. század Bertha Mária és Péchy Pál viszonya később megromlott és 1805. december 5-én elváltak, ami anyagilag nehéz helyzetbe hozta Máriát, így kénytelen volt eladni a birtokot: 1810. március 11-én Apátival együtt eladta a bessenyei, a seregélyházi és a csömötei földjeit 63.000 bankócéduláért nagyszentmiklósi Nákó Sándornak. Az adás-vételt 1829-ben fia, Péchy Pál (1795–?) megtámadta azzal az okkal, hogy zár alatt volt a birtok, de végül 1812. augusztus 17-én gróf Széchényi Ferenc megvásárolta Nákótól a területet, így az épületeket is.Tilcsik György: Kunits Mihály 1820-ban készült leírása, Hungaricana.hu Egyes források szerint Széchényi a Péchy és a Nákó családtól vette meg 162.600 forintért,Előadások Vas megye történetéről, Hungaricana.hu más források szerint Péchy Máriától 68.000 Ft-ért.Gencsapáti község bemutatása, gencsapati.hu 1814. augusztus 15-én Széchényi Ferenc az általa alapított három hitbizományi birtokát három fiának adta: Lajosnak a sopronhorpácsit, Pálnak a gyöngyösapátit, Istvánnak pedig a nagycenki uradalmat, így az apáti kastély is gróf Széchényi Pál (1789–1871) császári és királyi kamarásé lett, több más birtokkal egyetemben, aki az 1820-as években klasszicista stílusban átépítette,Széchenyi-kastély, kastélyok.com hogy a két feleségétől származó tizenhárom gyermekkel kényelmesebben elférjen. Pált sokszor meglátogatta a rezidencián István öccse, 1831-ben még a napóleoni háborúk hadvezére, Marmont marshall is látogatást tett náluk. A családi birtokmegosztás során Pál idősebb fia, gróf Széchényi Kálmán (1824–1914) valóságos belső titkos tanácsos kapta meg a gyöngyösapáti, az iváni és az újkéri birtokokat, majd 1868-ban újból elkerült a település tulajdonjoga, mégpedig Pál ötödik fiára, gróf Széchényi Jenő (1836–1911) nagybirtokosra. Jenő gyermekei közül többen is a rezidencián születtek (1878-ban Marietta, 1880-ban Pál). 1876-ban Lipp Vilmos bölcseleti doktor volt a kúria látogatója, aki a Vasmegyei Lapokban azt írta a beszámolójában, hogy a kastély régebbi része egy 16. században épült zárdaépület, olasz ízlésű loggiás belső udvarral. Két évvel rá tűzvész pusztított az épület kerti melegházában, amely során mintegy 28.000 forintos kár keletkezett. Az 1880-as évek elején Széchényi Jenő anyagilag nehéz helyzetbe került, mivel dr. Pottyondy nevű ügyvédje jelentős összeget elsikkasztott a vagyonából, ezért a kastélyt és a hozzá tartozó 400 katasztrális holdas uradalmat eladta felesége, monyorókeréki és monoszlói Erdődy Franciska (1841–1906) öccsének, gróf Erdődy Gyula (1845–1917) politikusnak 250.000 Ft-ért (Széchényiék ekkor a szentlőrinci kastélyukba költöztek át). 1892-ben az Erdődy család aztán továbbadta az épületet az osztrák származású gróf Schönfeld György (1865-1943) császári és királyi főhadnagy és Grimmer Erzsébet (1861-1944) feleségének 280 000 forintért,Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi és városai: Gyöngyös-Apáti, Arcanum.com akik Bakófáról költöztek el, s kinek harmadik gyermekük, Miksa, 1894-ben a kastélyban született. Az 1898-as Borovszky Samu által írt Vas vármegye című könyvében megjelent fényképen még látható volt a Széchenyi (és a Rákóczi) család által is használt jelmondat az épület középrizalitjának oromzatán: "Si Deus pro nobis, quis contra nos?" azaz "Ha Isten velünk, ki ellenünk?" Róm 8,31. Az 1890-es évek után eklektikus stílusban átalakították a kastélyt.Apponyi-kastély, cultiris.comGyöngyösapáti (Gencsapáti), Széchenyi kastély (EK), darabanth.com
20. század balra|bélyegkép|380x380px|A kastély déli főhomlokzata az 1930-as években, mikor gróf Apponyi Alberté volt1901-ben Széchényi Jenő korábbi tulajdonos bátyja, gróf Széchényi Ferenc (1835–1908) főrend visszavásárolta Scönfeldtől 285 000 forintért, melyhez akkor 326 katasztrális hold tartozott. Ferenc még akkor odaadta a birtokát fiának, gróf Széchényi Rezső (született Rudolf, 1862–1928) császári és királyi kamarásnak, akinek apósa, gróf Herberstein Zsigmond (1831–1907) 70 000 forintos kölcsönt adott a birtok visszavásárlásához. Rezső és családja korábban a boldogasszonyfai és a kőszegi kúriában élt, utóbbit Schönfeld gróf vette meg tőle. 1902 februárjában gróf Széchényi Miklós győri megyéspüspök felszentelte a kastély Rezső által művészien berendezett házi kápolnáját. Az 1920-as évek közepén a magyar állam megvásárolta Rezsőtől a kastélyt, a gróf pedig Szarvaskenden vett új rezidenciát és birtokot. Az állam aztán 1925 előtt gróf nagyapponyi Apponyi Albert miniszternek ajándékozta az apáti kastélyt és a már csak 135 katasztrális holdas területet kártérítés gyanánt, mert a Pozsony vármegyei Éberhárdon lévő kastélya a trianoni békeszerződés során Csehszlovákiához került. Apponyi a kúriát csak pihenőhelyként használta,Tóth József: A Gencsapáti Apponyi kastélypark, Hungaricana.hu az 1928-as sajtó szerint itt fogadta például Harold Harmsworth brit politikus Esmond Cecil Harmsworth (1898–1978) fiát is. Végrendeletében az államra hagyta, így 1933-ban bekövetkezett halálakor újra visszakerült az államhoz, a Magyar Királyi Honvédelmi Alap kezelésébe, mely 1935-ig honvédtiszti üdülőként működtette.
A második világháború végén a szovjet hadsereg költözött be a harminckét szobába, akik még 1946 elején is ott voltak. 1945 és 1948 között volt deportáltak lakták, a háború végéig pedig lengyel menekülteket szállásoltak el benne,Gencsapáti Kastély: Ne hagyjuk veszni, gencsapati.mlap.hu majd ezután visszakerült újból a katonasághoz: a felszabadulás után a Honvédelmi Minisztérium vette át az épületet üdülő céljára, elvégezve az épületen néhány belső átalakítást és a kastély mellé négy helyiségből álló gyermekfoglalkoztatót építettek. 1946-47-ben a JOINT nevű, zsidók segítésére létrejött szervezet gyermekeket üdültetett a kastélyban. 1957-ben kialakították a Gencsapáti Általános Iskola és Nevelőotthont általános iskolás korúak számára, melynek feladata akkor a 6-10 éves gyermekek nevelése volt négy csoportban, ami összesen 120 főt jelentett. Egy évvel rá, 1958-ban műemléki védelmet kapott. 1978-ban új épületeket húztak fel kb. 50 millió forintos költségvetéssel a kastély parkjában a gyermekotthon számára: nézeteltérés lett az építkezésből, mert a kivitelezőt, a Vas megyei Tervező Irodát az a vád érte, hogy szakszerűtlenül és gondatlanul kezeli a megye legrégibb és állományilag legértékesebb faállományát az építkezés során, ami végül is bekövetkezett: több értékes fa került kivágásra. Végül Petőfi Sándor Nevelőotthon néven kapott helyett egy 80 fős óvoda és szálláshely. 1982-ben ide helyezték át a kemenessömjéni óvodás otthont is, ahol 1984-ben összesen 200 gyermekről gondoskodtak. A kastély első felújítása, átalakítása 1984-ben kezdődött el Andor Ottó (1943-2021), a nevelőotthon igazgatósága alatt (1975-1991), a kivitelező a szombathelyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, valamint a kőszegi Univerzal Gazdasági Munkaközösség volt, amit 1985-ben fejeztek be 110 millió forintos kiadással. A felújítást követően nyolc tanulószoba, egy tornaterem, egy klubterem, olvasótermes szabadpolcos könyvtár, továbbá iroda és nevelői szoba kapott benne helyett, ügyelve arra, hogy a kastély megőrizze műemléki jellegét. Az 1990-es években a György Júlia Nevelőotthont viselte az intézmény, György Júlia gyermek- és ideggyógyász szakorvosról kapva a nevét. 1997-ben a kastély és a park is a Vas megyei önkormányzat tulajdonában volt, a kastélyban Vas Megyei Csecsemő- és Gyermekotthon néven működött tovább a gyermekintézet, mely a park fenntartásáért is felelt.
21. század bélyegkép|A kastély főbejárata 2023-ban