Jean Joseph Marie Amiot (Toulon, 1718. február 8. – Peking, 1793. október 8.) jezsuita szerzetes, csillagász, történész, zenetudós, zeneszerző, a francia kínai misszió tagja. (Kínai neve pinjin átírásban: Qián Démíng; magyar népszerű: Csien Tö-ming; hagyományos kínai: 錢德明; egyszerűsített kínai: 钱德明.)
Élete és munkássága thumb|260px|Amiot Art militaire des Chinois, ou, Recueil d'anciens traités sur la guerre: composés avant l'ere chrétienne, par différents généraux chinois címen megjelent, a kínai hadtudományos irodalom klasszikusaiból válogatott művének egyik illusztrált oldala (1772) Jean Joseph Marie Amiot 1737-ben Avignonban csatlakozott novíciusként a Jézus Társasága rendbe. Tíz éven át tanított a jezsuita kollégiumokban, majd 1746. december 21-én felszentelték Lyonban. 1750. július 27-én érkezett Makaóba, hogy a francia jezsuita misszió tagjaként hittérítő tevékenységet folytasson Kínában. 1751. augusztus 22-én a fővárosba, Pekingbe érkezett. Itt élt és dolgozott egészen az 1793-ban bekövetkezett haláláig.
Amiot megtanult és kiválóan tudott kínaiul, valamint a uralkodóház nyelvén, mandzsuul is. császár (1711–1799) hivatalos fordítója lett. Nevéhez fűződik egy mandzsu nyelvtan és szótár összeállítása. Szenvedélyesen kutatta, tanulmányozta a kínai szokásokat, a kínai nyelvet, annak dialektusait, a történelmet és a zenét.
Amiot tekintélyes hagyatéka a monográfiákból, fordításokból és szótárakból álló munkái, tudományos levelezései valamint értekezései a kínai zenéről. Amiot fordította le először nyugati nyelvre a 17. századi századi kínai zeneesztétikai művet, a (《古樂經傳》). A kínai zenével kapcsolatos főműve a „Mémoire sur la musique des Chinois”. Több fontos kézirata kiadatlan maradt, köztük egy tanulmányt a kortárs kínai zenei gyakorlatról, valamint egy jegyzetet, amelyben ötvennégy kínai dallamot jegyzett le. Zenetörténeti, zene esztétikai munkáira gyakran hivatkoztak a 19. században, és kellő körültekintéssel még ma is páratlan forrásnak tekinthető a 18. századi kínai műzene és népzene kutatói számára.
Zeneszerzői munkássága sem elhanyagolható, amely a nem európai barokk és rokokó zene szempontjából jelentős. Amiot egyházi zenéje szövegét és gondolatiságát tekintve európai jellegű, de dallamvilága, harmonizációja és hangszerelése egyedülálló módon a kínai zenétől inspirált (Ave Maria, Pater, Salve Regina). Éppen ezért Amiot az orientális barokk-rokokó zene egyik legjelentősebb képviselője.
Munkásságának másik, sokat emlegetett jelentős része Szun-ce A háború művészete címen ismert ókori katonai kézikönyv francia nyelvre (Art militaire des Chinois d'après L'Art de la guerre de Sun Tzu) történő átültetése 1772-ben, amely a mű legelső nyugati nyelvű fordítása.
Munkái Éloge de la ville de Moukden, 1770 Art militaire des Chinois d'après L'Art de la guerre de Sun Tzu, 1772 Mémoires concernant l’histoire, les sciences, les arts, les mœurs et les usages des Chinois. Párizs, 1776–1789 Mémoire de la Musique des Chinois tant anciens que modernes. 1776 Divertissements ou concerts de musique chinoise, en deux fois trois cahiers, accompagnés d’un cahier de musique sacrée Vie de Confucius Dictionnaire tatar–mandchou–français (2 kötet), Párizs, 1789 Grammaire de la langue tatare-mantchoue
Jegyzetek
Források Camille de Rochemonteix: Joseph Amiot et les derniers survivants de la mission française de Pékin, Picard, 1915 További információk Jean Joseph Marie Amiot az Encyclopaedia Britannicában Jean Joseph Marie Amiot a Catholic Encyclopediában Jean Joseph Marie Amiot: Divertissements ou concerts de musique chinoise 1. – YouTube Jean Joseph Marie Amiot: Divertissements ou concerts de musique chinoise 2. – YouTube
Fordítás
Kategória:Francia jezsuita szerzetesek Kategória:Francia csillagászok Kategória:Francia sinológusok Kategória:Francia zeneszerzők Kategória:Zeneesztéták Kategória:Római katolikus hittérítők Kínában Kategória:1718-ban született személyek Kategória:1793-ban elhunyt személyek Kategória:Touloniak Kategória:Francia történészek Kategória:Keresztény zene Kategória:Francia hittérítők