Címvédő Kihívó center|Mihail Botvinnik|140px center|Mihail Tal|140px Mihail Botvinnik Mihail Tal 8½ 12½

Az 1958-as sakkvilágbajnokság győztese Az 1959-es világbajnokjelölti verseny győztese Élő pontszáma: 2736(világranglista 6. helyezett) Élő pontszáma: 2789(világranglista 1. helyezett)

Az 1960-as sakkvilágbajnokság a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett 24 játszmás párosmérkőzés, amelyre a címvédő szovjet Mihail Botvinnik és a kihívó szovjet Mihail Tal között a Szovjetunióban, Moszkvában került sor 1960. március 15. – május 7. között.

A mérkőzés Mihail Tal 12½–8½ arányú győzelmével ért véget, ezzel elhódította a világbajnoki címet, és ő lett a sakkozás nyolcadik hivatalos világbajnoka.

Előzmények Alekszandr Aljechin sakkvilágbajnok 1946-ban bekövetkezett halála miatt a Nemzetközi Sakkszövetség a világ akkor legerősebbnek számító sakkozói részvételével 1948-ban ötfordulós körmérkőzéses versenyt rendezett, amelynek győztese, Mihail Botvinnik lett jogosult a sakkvilágbajnoki cím viselésére.

A FIDE 1946-ban Hágában meghatározta az egyéni világbajnokság további menetének szabályait. Eszerint háromévenként kell világbajnoki párosmérkőzést rendezni, amelyet meg kell előznie a világbajnokjelölt személyét kiválasztó versenysorozatnak, amely zónaversenyekből, egy zónaközi versenyből és egy világbajnokjelölti tornából áll. A versenysorozat győztese játszhat 24 játszmás párosmérkőzést a regnáló világbajnokkal. A FIDE döntött arról is, hogy a párosmérkőzés döntetlen eredménye esetén a világbajnok megtartja címét.

1951-ben David Bronstejn és 1954-ben Vaszilij Szmiszlov is 12–12–es döntetlent játszott a regnáló világbajnokkal, így Botvinnik mindkét esetben megvédte címét.

Az 1957-es sakkvilágbajnokságon Vaszilij Szmiszlovnak második próbálkozásra sikerült elhódítania a világbajnoki címet, miután 12,5–9,5 arányú győzelmet aratott, azonban Botvinnik élve a szabályok biztosította visszavágó lehetőségével 1958-ban 12,5–10,5 arányú győzelmével visszahódította azt.

Zónaversenyek Az 1957–1960-as világbajnoki ciklusban kilenc zónaversenyre került sor, ezúttal első ízben hivatalosan is megrendezésre került az ázsiai zóna versenye.

Dublin (Írország) Az 1957. májusban Dublinban rendezett egyik „Európai zóna” versenyt a csehszlovák Pachman nyerte a jugoszláv Gligorić és a magyar Benkő Pál előtt.

Szófia (Bulgária) A második európai zóna versenyén 1957. májusban Szófiában az első három helyezett kvalifikálta magát a zónaközi versenyre. Az első helyet a csehszlovák Filip szerezte meg, a 2–4. helyen holtverseny alakult ki a lengyel Sliwa, a bolgár Neikirch és a jugoszláv Matanović között. Közülük a rájátszás eredménye alapján Matanović és Neukirch jutott tovább a zónaközi versenyre.

Wageningen (Hollandia) A harmadik európai zóna versenyén 1957. októberben a hollandiai Wageningenben az első három helyezett kvalifikálta magát a zónaközi versenyre. Az első helyet a magyar Szabó László szerezte meg, a második helyezett izlandi Olafsson előtt, a 3–4. helyen holtversenyben végzett a dán Bent Larsen és a holland Donner. Közülük a rájátszás eredménye alapján Larsen jutott tovább a zónaközi versenyre.

Moszkva, szovjet bajnokság Az 1958. január–februárban rendezett 25. szovjet sakkbajnokság egyben zónaversenynek is számított. Ebből a zónából négy versenyző juthatott tovább a zónaközi versenyre a közvetlenül a világbajnokjelölti versenyen indulásra jogosult Paul Keres és Vaszilij Szmiszlov mellett. Az első helyet Mihail Tal szerezte meg Tigran Petroszján előtt, a harmadik David Bronstejn a 4. helyen Jurij Averbah végzett.

New York, Amerika bajnoksága Az 1957. decemberben rendezett 10. amerikai bajnokság egyúttal a világbajnokság zónaversenyének számított. A győzelmet az ekkor még csak 14 éves Bobby Fischer szerezte meg Reshevsky előtt. Ők ketten kvalifikálták magukat a zónaközi versenyre. Reshevsky visszalépett az indulástól, ezért helyette a versenyen harmadik helyezett Sherwin indulhatott.

Vancouver, Kanada bajnoksága Az 1957. augusztusban rendezett 54. Kanada bajnokság egyben a világbajnokság zónaversenyének számított. A versenyről az első helyezett juthatott tovább. A győzelmet Vaitonis szerezte meg a magyar származású, Kanadában élő Füstér Géza előtt. Vaitonis később visszalépett az indulástól, ezért a zónaközi versenyen Füstér indulhatott.

Caracas (Venezuela) A közép-amerikai zóna versenyére 1957. októberben Caracasban került sor, amelyről egy versenyző kvalifikálhatta magát a zónaközi versenyre. Az első helyet a kolumbiai Boris de Greiff szerezte meg.

Rio de Janeiro (Brazília) Az 1957. augusztusban rendezett dél-amerikai zónaversenyről három versenyző juthatott tovább. Az első helyet Oscar Panno szerezte meg Rossetto és Sanguinetti előtt.

Baguio City (Fülöp-szigetek) Az első alkalommal megrendezett ázsiai zóna versenyén, amelyre 1957. december – 1958. január között került sor, az első helyet Rodolfo Cardos (Fülöp-szigetek) szerezte meg, ezzel biztosította helyét a zónaközi versenyen való részvételre.

Zónaközi verseny A zónaversenyek eredményei alapján kialakult mezőny részvételével 1958. augusztus–szeptemberben a jugoszláviai Portorožban zajlott a világbajnokság zónaközi döntője. A kiírás szerint az első hat helyezett juthatott tovább a világbajnokjelöltek versenyére.

A versenyt Tal nyerte Gligoric előtt, a harmadik a későbbi világbajnok Tigran Petroszján lett. A továbbjutók között volt a versenysorozatot magyar színekben kezdő, de időközben disszidált és a versenyjegyzőkönyvben hontalanként jegyzett Benkő Pál, valamint az izlandi Olafsson és az ugyancsak későbbi világbajnok, az akkor még csak 15 éves Bobby Fischer.

{| class="wikitable" |+ Zónaközi verseny Portorož (1958) |- ! H. !!Versenyző!!Ország !! 1 !! 2 !! 3 !! 4 !! 5 !! 6 !! 7 !! 8 !! 9 !! 10 !! 11 !! 12 !! 13 !! 14 !! 15 !! 16 !! 17 !! 18 !! 19 !! 20 !! 21 !! Pont !! S–BA holtversenyt eldöntő Sonneborn–Berger-számítás eredménye |- style="background:#ccffcc;" | 1 || align=left|Mihail Tal|| || x || ½ || ½ || 1 || ½ || ½ || ½ || ½ || 0 || 1 || ½ || 1 || 1 || ½ || ½ || 1 || ½ || 1 || ½ || 1 || 1 || 13½ || |- style="background:#ccffcc;" | 2 || align=left|Svetozar Gligorić|| || ½ || x || ½ || ½ || 0 || ½ || ½ || ½ || ½ || ½ || 1 || 1 || ½ || ½ || 1 || 1 || 0 || 1 || 1 || 1 || 1 || 13 || |- style="background:#ccffcc;" | 3 || align=left|Tigran Petroszján|| || ½ || ½ || x || ½ || ½ || ½ || ½ || ½ || 1 || ½ || 1 || ½ || ½ || ½ || ½ || 0 || 1 || 1 || 1 || ½ || 1 || 12½ || 117.25 |- style="background:#ccffcc;" | 4 || Benkő Pál|| (hontalan) || 0 || ½ || ½ || x || ½ || 1 || ½ || 1 || 1 || ½ || ½ || 0 || ½ || 1 || ½ || ½ || ½ || ½ || 1 || 1 || 1 || 12½ || 115.25 |- style="background:#ccffcc;" | 5 || align=left|Friðrik Ólafsson|| ||½ ||1 ||½ ||½ ||x ||1 ||0 ||1 ||½ ||1 ||½ ||½ ||½ ||½ ||0 ||1 ||0 ||0 ||1 ||1 ||1 || 12 || 115.75 |- style="background:#ccffcc;" | 6 || align=left|Bobby Fischer|| || ½ || ½ || ½ || 0 || 0 || x || ½ || ½ || ½ || ½ || ½ || ½ || ½ || 1 || ½ || 1 || 1 || ½ || 1 || 1 || 1 || 12 || 106.00 |- | 7 || align=left|David Bronstejn|| || ½ || ½ || ½ || ½ || 1 || ½ || x || ½ || ½ || ½ || 1 || ½ || ½ || ½ || ½ || ½ || 1 || ½ || 0 || ½ || 1 || 11½ || 112.75 |- | 8 || align=left|Jurij Averbah|| ||½ ||½ ||½ ||0 ||0 ||½ || ½ || x ||1 ||0 ||½ ||½ ||½ ||1 ||1 ||1 ||½ ||1 ||½ ||½ ||1 ||11½ || 105.50 |- | 9 || align=left|Aleksandar Matanović|| ||1 ||½ ||0 ||0 ||½ ||½ ||½ ||0 ||x ||1 ||½ ||½ ||½ ||½ ||½ ||1 ||1 ||½ ||1 ||½ ||1 ||11½ || 105.50 |- | 10 || align=left|Szabó László|| ||0 ||½ ||½ ||½ ||0 ||½ ||½ ||1 ||0 ||x ||½ ||½ ||1 ||½ ||0 ||½ ||1 ||1 ||1 ||1 ||1 ||11½ || 100.75 |- | 11 || align=left|Ludek Pachman|| ||½ ||0 ||0 ||½ ||½ ||½ ||0 ||½ ||½ ||½ ||x ||½ ||½ ||½ ||1 ||1 ||1 ||½ ||1 ||1 ||1 ||11½ || 99.75 |- | 12 || align=left| Oscar Panno|| ||0 ||0 ||½ ||1 ||½ ||½ ||½ ||½ ||½ ||½ ||½ ||x ||½ ||1 ||½ ||½ ||1 ||½ ||1 ||½ ||½ ||11 || 104.25 |- | 13 || align=left|Miroslav Filip|| ||0 ||½ ||½ ||½ ||½ ||½ ||½ ||½ ||½ ||0 ||½ ||½ ||x ||½ ||1 ||½ ||½ ||½ ||1 ||1 ||1 ||11 || 98.00 |- | 14 || align=left| Raúl Sanguineti|| ||½ ||½ ||½ ||0 ||½ ||0 ||½ ||0 ||½ ||½ ||½ ||0 ||½ ||x ||1 ||½ ||1 ||1 ||½ ||1 ||½ ||10 || |- | 15 || align=left| Oleg Neikirch|| ||½ ||0 ||½ ||½ ||1 ||½ ||½ ||0 ||½ ||1 ||0 ||½ ||0 ||0 ||x ||0 ||½ ||1 ||1 ||½ ||1 ||9½ || |- | 16 || align=left| Bent Larsen|| ||0 ||0 ||1 ||½ ||0 ||0 ||½ ||0 ||0 ||½ ||0 ||½ ||½ ||½ ||1 ||x ||1 ||1 ||½ ||0 ||1 ||8½ || |- | 17 || align=left| James Sherwin|| ||½ ||1 ||0 ||½ ||1 ||0 ||0 ||½ ||0 ||0 ||0 ||0 ||½ ||0 ||½ ||0 ||x ||1 ||0 ||1 ||1 ||7½ || |- | 18 || align=left| Héctor Rossetto|| ||0 ||0 ||0 ||½ ||1 ||½ ||½ ||0 ||½ ||0 ||½ ||½ ||½ ||0 ||0 ||0 ||0 ||x ||1 ||½ ||1 ||7 || |- | 19 || align=left| Rodolfo Cardoso|| ||½ ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||1 ||½ ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||½ ||0 ||½ ||1 ||0 ||x ||1 ||1 ||6 || |- | 20 || align=left| Boris de Greiff|| ||0 ||0 ||½ ||0 ||0 ||0 ||½ ||½ ||½ ||0 ||0 ||½ ||0 ||0 ||½ ||1 ||0 ||½ ||0 ||x ||0 ||4½ || |- | 21 || align=left| Füstér Géza|| ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||½ ||0 ||½ ||0 ||0 ||0 ||0 ||0 ||1 ||x ||2 ||

A világbajnokjelöltek versenye Az 1960-as sakkvilágbajnokság világbajnokjelöltjeinek versenyét 1959. szeptember 7. – október 29. között a jugoszláviai Bledben (1–14. forduló), Zágrábban (15–21. forduló) és Belgrádban (22–28. forduló) rendezték négyfordulós körmérkőzés formájában. A versenyen a zónaközi versenyről továbbjutott hat versenyzőhöz csatlakozott Paul Keres és Vaszilij Szmiszlov.

A versenyt Mihail Tal nyerte, és megszerezte a regnáló világbajnok Mihail Botvinnik kihívásának jogát.

{|class="wikitable" style="text-align: center" |+ Világbajnokjelöltek versenye (1959) |- ! H.!!Versenyző!!Ország !! 1 !! 2 !! 3 !! 4 !! 5 !! 6 !! 7 !! 8 !! Pont !! S–B |- style="background:#ccffcc;" | 1 || align=left|Mihail Tal|| || xxxx || 0 0 1 0 || ½ ½ ½ ½ || 0 1 ½ 1 || 1 ½ 1 1 || 1 1 1 1 || 1 1 1 ½ || 1 1 1 ½ || 20 || |- | 2 || align=left|Paul Keres|| || 1 1 0 1 || xxxx || 0 ½ ½ ½ || 1 ½ ½ 0 || ½ ½ 1 1 || 0 1 0 1 || 1 1 1 0 || 1 1 1 1 || 18½ || |- | 3 || align=left|Tigran Petroszján|| || ½ ½ ½ ½ || 1 ½ ½ ½ || xxxx || ½ ½ 0 ½ || 0 ½ ½ 1 || 1 1 ½ ½ || 1 0 0 ½ || ½ 1 1 ½ || 15½ || |- | 4 || align=left|Vaszilij Szmiszlov|| || 1 0 ½ 0 || 0 ½ ½ 1 || ½ ½ 1 ½ || xxxx || 0 ½ 1 0 || ½ ½ 1 0 || ½ 1 ½ 1 || ½ 0 1 1 || 15 || |- | 5 || align=left|Svetozar Gligorić|| || 0 ½ 0 0 || ½ ½ 0 0 || 1 ½ ½ 0 || 1 ½ 0 1 || xxxx || 0 1 ½ ½ || ½ ½ 1 0 || ½ 1 ½ ½ || 12½ || 162.00 |- | 6 || align=left|Bobby Fischer|| || 0 0 0 0 || 1 0 1 0 || 0 0 ½ ½ || ½ ½ 0 1 || 1 0 ½ ½ || xxxx || 0 1 ½ 1 || ½ 1 ½ 1 || 12½ || 156.50 |- | 7 || align=left|Friðrik Ólafsson|| || 0 0 0 ½ || 0 0 0 1 || 0 1 1 ½ || ½ 0 ½ 0 || ½ ½ 0 1 || 1 0 ½ 0 || xxxx || 0 0 ½ 1 || 10 || |- | 8 || align=left|Benkő Pál|| (hontalan) || 0 0 0 ½ || 0 0 0 0 || ½ 0 0 ½ || ½ 1 0 0 || ½ 0 ½ ½ || ½ 0 ½ 0 || 1 1 ½ 0 || xxxx || 8 ||

A világbajnoki döntő Az 1957-es világbajnokság döntőjére a világbajnokjelöltek versenyét megnyerő Mihail Tal és a világbajnoki címet 1 év megszakítással1957–1958-ban Vaszilij Szmiszlov volt a világbajnok. 1948 óta védő Mihail Botvinnik között került sor Moszkvában 1960. március 15. – május 7. között.

A világbajnoki mérkőzés előtt még egyetlen versenyjátszmát sem váltottak egymással.

Mihail Tal 1958. októberben vette át a vezetést a világranglistán, és a világbajnoki döntő kezdetén, 1960. márciusban is ő állt az élen. Botvinnik 1958. októberben még a 3. helyen állt, de a mérkőzés kezdetén már csak a 6. volt. Tal mellett Keres, Petroszján, Szniszlov és Szpasszkij is megelőzte.

A mérkőzés szabályait a FIDE 1949. márciusban Párizsban tartott kongresszusa határozta meg. A győztes az, aki először éri el a 12,5 pontot legfeljebb 24 játszmából. 12–12 esetén a világbajnok megtartja címét. 2,5 óra állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd óránként 16 lépést kellett tenni. Ötórányi játék után a játszma függőben maradt, amelyet másnap folytattak.