Benito Juárez Mexikóváros egyik belvárosi kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 385 000 főt.
Földrajz Fekvése A Szövetségi Körzet középső részén, attól kissé északra elhelyezkedő kerület szinte teljesen sík, és egésze beépített. A délnyugati részén húzódó Mixcoac nevű vízfolyáson kívül a felszín alatti csövekben még két folyó folyik: déli részén a Churubusco, északnyugaton a La Piedad.
Éghajlat A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 27 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 35 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,9 és a júniusi 19,6 fok között váltakoznak, gyenge fagyok előfordulhatnak. Az évi átlagosan 682 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 75%-a.
Népesség A kerület népessége a közelmúltban sokáig folyamatosan csökkent, de az utóbbi években növekedett: ÉvLakosság1990407 8111995369 9562000360 4782005355 0172010385 439
Története A kerület nevét az ország egyik 19. századi elnökéről, Benito Juárezről kapta.
Régészeti leletek szerint a mai kerület területén teotihuacaniak és mexikák éltek. A spanyol hódítás után szinte azonnal elkezdett felépülni az egykori Tenochtitlan helyén a mai Mexikóváros. 1564-ben a mai kerület területén felépült az első ferences templom, 1595-ben pedig a második. A főváros gyors növekedéséhez rengeteg építőanyagra volt szükség, így a mai Benito Juárez területén nagy fejlődésnek indult a téglagyártás: a 19. század közepére már 10 téglagyár működött itt. Ekkor még számos kis település és hacienda állt a coyoacáni corregidorsághoz tartozó területen, nem összefüggő város. Nagy része Tacubaya részét képezte (ma Miguel Hidalgo kerület), a községközpont Mixcoac volt. Miután 1821-ben Mexikó kivívta függetlenségét, 1824-ben létrehozták a Szövetségi Körzetet, amit négy prefektúrára osztottak, ezek egyike volt Tacubaya, amit pedig 5 községre tagoltak, közülük az egyik lett Mixcoac. A század közepén fontos helyszíne volt a mexikói–amerikai háborúnak és a reformháborúnak is, utóbbi alatt a lakosság többsége a szabadelvűeket támogatta.
A forradalom során, amikor 1914-ben a zapatisták dél felől bevonultak a fővárosba, ezt a területet is elfoglalták. A 20. század idején a város folyamatosan nőtt, míg végül egybefüggő településsé nem vált. Amikor 1928-ban kerületekre osztották a fővárost, Benito Juárez még nem volt köztük, csak 1941-ben jött létre, de nem a mai határaival. Azok csak 1970-től kezdve alakultak ki, amikor véglegesítették a ma is létező 16 kerületet.
Turizmus, látnivalók A kerületben régi műemlékeken (például több évszázados templomokon) kívül több modern, országos vagy nemzetközi jelentőségű épület is áll. Köztük a legismertebbek a Világkereskedelmi Központ székháza, a Polyforum Cultural Siqueiros és a Torre AXA México toronyház (korábban a Mexicana de Aviación légitársaság székháza volt). Kulturális szempontból fontos a Benita Galeana múzeumház és a Juan Rulfo kultúrközpont. Kedvelt pihenő- és játszóhely a Parque de los Venados nevű park.
Sport Benito Juárez kerületben található az ország egyik legnépszerűbb labdarúgócsapatának, a Cruz Azulnak a stadionja, az Estadio Azul.
Jegyzetek
Kategória:Mexikóváros kerületei