Prkos falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Škabrnjához tartozik.
Fekvése Zárától légvonalban 16 km-re, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén fekszik.
Története Neve a hagyomány szerint a horvát „pri kosini” (lejtő előtt) kifejezésből származik, mivel a Ravni kotar síkságának közepén fekvő kis magaslat előtt fekszik. A másik, kevéssé valószínű magyarázat szerint a török hódítás idején lakói dacoltak („prkositi” = dacolni) a hódítókkal, akik így nevezték el a települést.Skabrnja.com:Povijesni pregled Területe a középkorban a horvát Gusić család, majd a biogradi Szent János kolostor birtoka volt. A 12. századtól a zárai Szent Krševan bencés kolostorhoz tartozott.Opcina-skrabnja.hr:Povijest A 13. és 14. században a Subićok voltak az urai. 1573-tól a 17. század közepéig török uralom alatt állt. A régi időkben Prkos volt a mai község legjelentősebb települése és emiatt az írásos dokumentumok (beleértve az egyházlátogatásokat is) nem Škabrnját, hanem Prkost említik. Itt volt plébános 1646-ban a török elleni harcok egyik vezetője Stipan Sorić atya. A török uralom idején Prkos lakói jórészt Škabrnjára települtek át, mely ezáltal átvette az elsőséget és 1686-ban plébánia központjává vált. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 120, 1910-ben 122 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után horvát csapatok vonultak be a településre, amely ezzel visszatért Horvátországhoz. A településnek 2011-ben 363 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak, de sokan dolgoztak a közeli Zárában is.
Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 120 0 87 109 190 122 240 224 240 310 367 375 379 397 348 363
További információk Škabrnja község hivatalos oldala Škabrnja község információs oldala
Jegyzetek
Kategória:Zára megye települései