Gorzów Wielkopolski (, IPA: ['gɔʒuvvʲɛlkɔ'pɔlski], németül Landsberg an der Warthe) Lengyelország nyugati részén fekvő járási jogú város, a Lubusi vajdaság és a gorzówi járás székhelye.
Története A Bolesław Rogatka legnicai herceg és Magdeburg érseke közötti megállapodás alapján 1249-ben Lubusz Brandenburg kezére került. 1260-ban I. Przemysł nagylengyel herceg lánya, Konstancja hercegnő férjhez ment János brandenburgi őrgróf fiához, Konrádhoz, és hozományként a santocki vármegyét kapta, magának a várnak a kivételével. 1257-ben I. János őrgróf az aszkániai dinasztiából származó Albrecht de Luge lovagot felhatalmazta, hogy a megye és Lubusz határához közel várost alapítson Landisberch Nova (Új-Landsberg, megkülönböztetésül a Berlin melletti Ó-Landsbergtől) néven.
Landisberch gyorsan fontos kulturális és kereskedelmi központtá fejlődött Németország keleti szögletében. A városalapítással egyidejűleg gótikus plébániatemplomot is kezdtek építeni, mely 1537 után lutheránus volt, jelenleg római katolikus katedrális. 1433-ban a husziták ostromolták a várost, a 17. században néhány évtizedig svéd megszállás alatt volt, a hétéves háborúban az orosz hadsereg szállta meg, azért, mert együttműködött Napóleon seregével.
thumb|180px|A város látképethumb|180px|Katedrálisthumb|180px|Stary Rynek (Régi piactér)thumb|180px|Chrobrego utcathumb|180px|Múzeum az ul. Warszawskiejenthumb|180px|"Spichlerz" Múzeumthumb|180px|Paucksch szökőkútjathumb|180px|"Świnster"
A legkiemelkedőbb háború előtti landsbergi személyiségek közé tartozik: Max Bahr (színes jutazsákok gyárának tulajdonosa, a jelenlegi püspöki palota tulajdonosa, a városi fürdő építésének (1928) kezdeményezője), Herman Pauksch gyáros (a Stary Rynek szökőkútjának (1897) alapítója, melyet gorzówiak és korábbi német lakosok összefogása épített újjá 1997-ben), annak a villának a tulajdonosa, amely ma a Városi kultúrháznak ad otthont, Gustaw Schroeder, a kábelgyár megalapítója, annak a villának az építője, melyben jelenleg a Muzeum Sztuk Dawnych (Régi művészetek múzeuma) kap helyet. A Warta menti Landsbergben született 1929-ben Christa Wolf, a Német Demokratikus Köztársaság leghíresebb írónője, néhány író, tehetséges művész és mérnök.
A város fekvése – a Kłodawa folyónak a Wartába ömlésénél, vízi és szárazföldi utak találkozásánál fekszik – jó feltételeket biztosított az urbanizációhoz és a város fejlődéséhez, mely a kereskedők és kézművesek munkája nyomán felvirágzott. A 20. század elején Landsberg épületeinek architektúráját Közép-Európa legszebbjei és legértékesebbjei közé sorolták.
A háborúk között legtragikusabbnak a második világháború bizonyult. A Wehrmacht helyőrsége, amikor visszavonult Kostrzynba a város mindkét hídját felrobbantotta, a Vörös Hadsereg bevonuló egységei pedig 1945. január 30-án felgyújtották a Stare Miastot (Óváros). Végül 1945 márciusában Landsberg lengyel nevet kapott: Gorzów nad Wartą lett. Ezután újabb gyors fejlődés kezdődött. Már az 1960-as évek közepén ötvenezren laktak a városban, meghaladva a háború előtti népességet. A 60-as évek végére Gorzów már közepes városnak számított. 1975-től a gorzówi vajdaság központja, 1979-ben a lakosság túllépte a .
1999-től Gorzów a lubuszi vajdaság fővárosa.
Gazdasága Iparvállalatok: Stilon (vegyipar) Volkswagen Elektrosystemy (elektronika) Elektrociepłownia Gorzów (Gorzówi hőerőmű) Vetoquinol Biowet (gyógyszeripar) Bama Polska (könnyűipar) Gomad, Goma, Zremb (gépipar) Z. Marciniak SA (építőanyag ipar) „Gorzów Wagony”, „Simatra France” (fémipar) Faurecia (gépkocsigyártás) Spółdzielnia Mleczarska Rolmlecz, Przedsiębiorstwo „LAS Skwierzyna-Gorzów” (élelmiszeripar) Silwana (textilipar)
Gorzówban működik a Kostrzyn-Słubice Speciális Gazdasági Övezet egy része.
Városrészek Baczyna Chróścik Chwalęcice Górczyn Janice Karnin Małyszyn Nowy Dwór Piaski Siedlice Śródmieście Wieprzyce Zakanale Zawarcie Zieleniec
Kultúra Oktatás Főiskolák és egyetemek: Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu|AWF w Poznaniu – Zamiejscowy Wydział Kultury Fizycznej w Gorzowie Wielkopolskim Wyższa Szkoła Biznesu w Gorzowie Wielkopolskim Wyższa Informatyczna Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych w Gorzowie Wielkopolskim Akademia Medyczna im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Ośrodek Dydaktyczny w Gorzowie Wlkp. Politechnika Szczecińska – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban Uniwersytet Szczeciński – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban Uniwersytet Szczeciński – Instytut Filozoficzno-Teologiczny im. Edyty Stein w Zielonej Górze – Gorzówi képviselet Uniwersytet Zielonogórski – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi – Információs és felvételi központ Gorzówban
Sport Aeroklub Gorzowski Automobilklub Gorzowski AZS-AWF Gorzów – aikido, akrobatikus sportok, judo AZS PWSZ Gorzów Centrum Sportowo – Rehabilitacyjne "Słowianka" Stal Gorzów – Żużlowy Klub Sportowy Gorzowski Klub Piłkarski GMKS "Kadet" – strzelectwo sportowe GTPS Gorzów – sakk Miejski Klub Pływacki "Słowianka" Międzyszkolny Ośrodek Sportowy MKKS Gorzów KS Admira Ośrodek Sportu i Rekreacji ZTKKF Gorzów Gorzowski Serwis Sportowy
Testvértelepülések Cava de’ Tirreni Eberswalde Frankfurt an der Oder 1975 Hazleton Herford 1990 Jönköping Sumy Verden 1996
Jegyzetek
További információk
Gorzowa Wlkp. város hivatalos honlapja Várostérkép Műhold felvétel
Kategória:Lubusi vajdaság települései Kategória:Lengyelország városai