Poznań

Poznań (, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-lengyelországi vajdaság fővárosa. Poznań Lengyelország ötödik legnagyobb városa, lakossága 2023-ban 540 146 fő, míg a Poznań megyét és számos más települést magába foglaló Poznańi metropolisztérségben (Metropolia Poznań) több mint 1,029 millióan élnek. Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kázmér, Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. Neve valószínűleg a Poznan személynévből származik, és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.

Éghajlat

Városrészek A mai Poznań 1793–1800 között Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, amelyek tovább oszlanak szomszédságokra.

Története bélyeg|bal|Poznań 1617 I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója itt építette fel egyik várát. A poznańi Szent Péter és Pál-székesegyház, az első lengyel templom a 10. század második felében épült. A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a Lengyel Királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam „bölcsője” lett, itt temették el I. Mieszkót és I. Bolesławot. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.

A 17. század második felében és a 18. század nagy részében Poznańt súlyosan érintette a háborúk, az ezzel járó katonai megszállások, fosztogatások és pusztítások sorozata: az északi és a nagy északi háború, a lengyel örökösödési háború, a hétéves háború és a Bari konföderáció. Az özönvíz idején Poznań zsidó közösségét azzal vádolták, hogy együttműködik a betörő svéd ellenséggel, és ennek következtében pogromokat szenvedett el, amelyeket mind a város nem zsidó lakosai, mind a lengyel korona hadseregének egységei végrehajtottak.

A várost ekkoriban gyakori pestisjárványok és árvizek is sújtották, különösen az 1736-os árvíz, amely a külvárosi épületek nagy részét elpusztította. Az agglomeráció lakossága az 1600 körüli 20 000 főről 1730 körül 6000 főre csökkent, és bambergi és holland telepeseket (Bambers és Olęders) hoztak a lepusztult külvárosok újjáépítésére. 1778-ban a városban létrehozták a „Jó Rend Bizottságát” (Komisja Dobrego Porządku), amely felügyelte az újjáépítési erőfeszítéseket és átszervezte a város közigazgatását.

Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor, 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon császár törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói Hercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszuson a győztesek átszabták Európa térképét. Nagy-Lengyelországot visszaadták Poroszországnak, és a város az autonóm Poseni Nagyhercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a poznańi erődrendszert, amely ekkoriban a harmadik legnagyobb volt egész Európában.bélyeg|bal|Poznań 1929 Röviddel a Német Birodalom első világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a Nagy-lengyelországi felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor a város a poznańi vajdaság központja lett. A második világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt, és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa lett, amelynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a pokolba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az 1956-os poznańi forradalmi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai jelentős szerepet játszottak az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.

A város nevének eredete

Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni neve etimológiáját. Vannak különféle elméletek eredetével kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.

Turista látványosságok bélyeg|Óváros Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a Városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoport többi tagja ugyanilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll, s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski-sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legősibb temploma (a Szent Péter és Pál katedrális) áll, valamint a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.

Fontos látnivalók a „császári negyed” épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.

A Poznańon áthaladó turista útvonalak: a Román túra, a Piast-túra és a Kórniki-túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, amelyek a központba vezetnek.

Egyetemek és főiskolák bélyeg|Mickiewicz Adam Egyetem Állami intézetek: Uniwersytet im. Adama Mickiewicza (Mickiewicz Adam Egyetem) Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Orvosi egyetem Uniwersytet Przyrodniczy w Poznaniu – Mezőgazdasági egyetem Uniwersytet Ekonomiczny w Poznaniu – Közgazdasági egyetem Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu – Testnevelési akadémia Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu – Szépművészeti akadémia Akademia Muzyczna w Poznaniu – Poznańi zeneakadémia Politechnika Poznańska – Poznańi műszaki egyetem

Nem állami intézetek: Wyższa Szkoła Bankowa w Poznaniu – Bankfőiskola Wyższa Szkoła Nauk Humanistycznych i Dziennikarstwa – Humán tudományok és újságírás főiskolája

Állami kutatóintézetek: Instytut Zachodni im. Zygmunta Wojciechowskiego – Nyugati intézet

Múzeumok bélyeg|A Poznańi nemzeti múzeum bélyeg|A Raczyńsky könyvtár Muzeum Narodowe w Poznaniu – A Poznańi nemzeti múzeum, részlegei: Néprajzi múzeum Poznań várostörténeti múzeuma Hangszermúzeum Festmény- és szoborgaléria Iparművészeti múzeum Katonai múzeum Wielkopolskie Muzeum Walk Niepodległościowych w Poznaniu – Függetlenségi harcok múzeuma Biblioteka Raczyńskich – részlegek: Kazimiera Iłłakowiczówna lakása és dolgozószobája Henryk Sienkiewicz múzeum Józef Kraszewski lakása és dolgozószobája Régészeti múzeum (Pałac Górków) Érsekségi múzeum Orvosi akadémia múzeuma Páncélos fegyvernem múzeuma Gyógyszerészeti múzeum Motorizáció múzeuma Környezetvédelmi múzeum Vasút mentési múzeum Panoptikum Régi Poznań makettje

Színházak bélyeg|A Moniuszko Stanisław Nagyszínház bélyeg|A Lengyel Színház Teatr Wielki im. Stanisława Moniuszki w Poznaniu (Moniuszko Stanisław Nagyszínház) Polski Teatr Tańca Balet Poznański Teatr Polski w Poznaniu (Lengyel Színház) Teatr Nowy im. Tadeusza Łomnickiego (Łomnicki Tadeusz Újszínház) Teatr Muzyczny w Poznaniu (Zenés színház) Ośrodek Teatralny Maski Estrada Poznańska – Scena Na Piętrze Teatr Strefa Ciszy Stowarzyszenie Teatralne Teatr Biuro Podróży Teatr Animacji Centrum Kultury Zamek Teatr Obok Teatr Ósmego Dnia O.B.O.R.A.|Platforma Artystyczna O.B.O.R.A.

Sport Lech Poznań – labdarúgás Warta Poznań – labdarúgás, gyeplabda KS Posnania – rögbi PSŻ Poznań – salakmotorozás Grunwald Poznań – gyeplabda Pocztowiec Poznań – gyeplabda Kozły Poznań – amerikai futball

Magyar vonatkozások bélyeg|Lengyel–magyar barátság tér bélyeg|Mansfeld Péter-emléktábla Poznań a lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa, ennélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye volt. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül.

Itt élt Veszprém város névadója – Bezprym herceg (986–1031) az első lengyel király, Vitéz Boleszláv magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba.

A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, amely 1956-ban Antoniewicz Zdzisław újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (1984-ig) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutazásokat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, Władysław Gomułka hatalomra kerülése után vált lehetővé.

Az alapító tagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant 1956-os poznańi forradalom harcaiban. Az 1956-os magyar forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a tátrai futárok vitték, akik 1939–1945 között a lengyel ellenállási mozgalom futárai voltak.

A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista, 61-164 Poznań, os. Piastowskie 104 (DK Na Skarpie). Elnök: mgr. Ryszard Szylberg.

A városban utca viseli Mansfeld Péter nevét.

Híres emberek Itt született Eduard Gerhard német archeológus (1795–1867). Itt született 1931-ben Helena Zoll-Adamikowa lengyel régész, egyetemi professzor.

Jegyzetek

További információk

Jaroslaw Oracijewski–Zofia Trojanowicz: Poznan, 1956; AB Független, Bp., 1983 (Kelet-Európa elnyomott munkásfelkelései) A szabadság városai. Poznań és Budapest, 1956; tan. Rafał Reczek, ford. Mihályi Zsuzsa; Instytut Pamięci Narodowej Komisja Ścigania Zbrodni przeciwko Narodowi Polskiemu–Lengyel Intézet, Poznan–Bp., 2021 Hivatalos oldal

Kategória:Lengyelország városai Kategória:Nagy-lengyelországi vajdaság települései Kategória:Magyar–lengyel kapcsolatok