Események Január január 1. A csehszlovák ellenzék képviselői közzéteszik a Charta ’77 elnevezésű dokumentumot, melyben kinyilvánítják, hogy céljuk az emberi jogok védelme. (A Charta '77 első szóvivői: Václav Havel, Jiří Hájek és Jan Patočka.) Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros” útlevél. Megalakul a 93. Vegyes Repülőszázad. január 3. – Nagy-Britannia kölcsönt vesz fel a Nemzetközi Valutaalaptól. január 7. – Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta '77, aláírói közül többet letartóztatnak. január 9. – Harmincnégy magyar értelmiségi Pavel Kohuthoz, a Charta '77 egyik szóvivőjéhez írt levelében szolidaritásáról biztosítja a mozgalmat. január 10. A Nyiragongo kitörésében legalább 70-en vesztik életüket. Pénzreform Angolában. január 17. – Portugáliában a NATO ellenőrzése alá helyezik a szárazföldi erőket. január 18. Újabb jelentős kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Bank. Nyugat-európai bankok 150 millió dollárt utalnak át Magyarországnak. Szarajevó térségében lezuhan a Dzsemal Bijedics jugoszláv miniszterelnököt és kíséretét szállító repülőgép; a kormányfővel együtt 8-an veszítik életüket. január 20. – Elfoglalja hivatalát az 53 éves Jimmy Carter, az Amerikai Egyesült Államok 39., demokratapárti elnöke. A külügyminiszter Cyrus Vance. január 21. – Jimmy Carter amerikai elnök kegyelemben részesíti azokat, akik a vietnámi háború során megtagadták a katonai szolgálatot vagy külföldre szöktek a sorozás elől. január 24. – Az atochai mészárlás Madridban, másnap a mészárlást a szélsőjobboldali Apostoli Antikommunista Szövetség magára vállalta. január 28. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) vezetősége művészek és értelmiségiek részvételével „antichartista” tüntetést rendez a prágai Nemzeti Színházban.
Február február 3. – Tafari Benti etióp vezetőt puccsal távolítják el a hatalomból. február 7. – Budapesten felavatják a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 24 emeletes Nagyvárad téri Elméleti Tömbjét a Nagyvárad téren. február 11. Megnyílik Budapesten az Ady-emlékmúzeum. Mengisztu Hailé Mariam az etiópiai vezető. február 14. – Új alkotmányt fogadnak el Afganisztánban. február 16. – Solton felavatják az Solti rádióadót , amely a Kossuth Rádió adásait sugározza. február 20. – Választásokat tartanak Salvadorban. Az elkövetett visszaélések miatt a következő napokban heves tömegmegmozdulások törnek ki, melyre a hatóságok kíméletlen terrorral válaszolnak.
Március bélyegkép|200px|jobbra|Földrengés Romániában (március 4.) március 2–3. – Az olasz, a francia és a spanyol kommunista párt vezetőinek tanácskozása Madridban. Közös nyilatkozatban fogalmazzák meg az eurokommunizmus alapelveit. március 4. – A Richter-skála szerinti 7,2 erősségű földrengés hatalmas pusztítást visz végbe Románia délkeleti részén. A természeti csapás mintegy 1500 emberéletet követel, 35 ezer család fedél nélkül marad. március 6. – Kairóban egyiptomi-amerikai gazdasági, kereskedelmi és hitelegyezményt írnak alá. március 7. – A Zulfikar Ali Bhutto kormányfő vezette néppárt nyeri a parlamenti választásokat Pakisztánban. március 7–9. – 40 fekete-afrikai és 20 arab ország képviselői, az Arab Liga, az Afrikai Egységszervezet és a PFSZ képviselői három napos tárgyalása Kairóban. március 9–10. – James Callaghan brit kormányfő tárgyalásai Jimmy Carter amerikai elnökkel. március 16. – Indira Gandhi súlyos veresége az indiai választásokon. március 17. – Teng Hsziao-pinget (Deng Xiaoping) visszahelyezik valamennyi tisztségébe. március 18. – Kongóban halálosan megsebesítik Marien Ngouabi köztársasági elnököt, majd egy 11 tagú katonai bizottság veszi át a hatalmat. március 22. – Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba. Aláírják az új, 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. március 24. – Indira Gandhit Morárdzsi Deszái váltja fel a kormányfői poszton Indiában. március 25. Nyilvános kivégzések Kínában. VI. Pál pápa a München-Freisingi főegyházmegye érsekkévé nevezi ki Joseph Alois Ratzingert. (A pápa még ugyanezen év június 27-én bíborossá nevezte ki.)XVI. Benedek pápa életrajza URL hozzáférés – 2009. december 25. március 27. - Két Boeing 747 típusú repülőgép összeütközik Tenerife Los Rodeos repülőterén. A katasztrófában 583 ember hal meg. március 26–31. – Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Moszkvában tárgyal a SALT–2-ről. március 28. – Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat. március 30. – Raymond Barre francia kormányfő megalakítja második kabinetjét.
Április április 1. – Spanyolországban feloszlatják a francoista pártot. április 9. – A madridi kormányzat engedélyezi a kommunista párt hivatalos működését. április 7. – Terroristák meggyilkolják az NSZK főállamügyészét (Siegfried Buback). április 13–14. – Az MSZMP Központi Bizottsága új, hosszú távú lakásépítési programról határoz. április 14. – VI. Pál pápa fogadja a magyar katolikus püspöki kar tagjait. április 17. – Az Egyesült Államokban, az először rendezett West Coast Computer Faire-en (Nyugati Parti Számítógép Vásár) Steve Jobs és Steve Wozniak bemutatták az Apple II számítógépet.Today in Apple history: Apple II brings color computing to the masses https://www.cultofmac.com/476751/today-apple-history-apple-ii-debut/ West Coast Computer Faire április 18. – Carter amerikai elnök energiatakarékossági programot jelent be. április 28. – Stuttgartban életfogytiglani fegyházra ítélik Andreas Baader, Gudrun Esslin és Jan-Carl Raspe terroristákat, a Vörös Hadsereg Frakció vezetőit. április 30. – Az Olasz Kommunista Párt és a Kereszténydemokrata Párt vezetőinek első hivatalos megbeszélései.
Május május 2. – Az USA nem ellenzi Vietnám felvételét az ENSZ-be. május 4–6. – Az Akadémia közgyűlése Szentágothai Jánost – mint az első párton kívülit – választja az MTA elnökévé. május 7–8. – Londonban tartják csúcstalálkozójukat a legfejlettebb gazdaságú országok (G7) állam- és kormányfői. (Az Európai Bizottság elnöke első alkalommal vesz részt a tanácskozáson.) május 10–11. – A NATO állam- és kormányfői Londonban megvitatják a hosszú távú védelmi programot. május 13. – Dolores Ibárruri spanyol kommunista politikus 38 éves szovjet száműzetéséből visszatér Madridba. május 14. – Don Juan – a legitim spanyol király – lemond dinasztikus jogairól fia, János Károly javára.Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, , 136. oldal május 16. – Franciaországban új gaulle-ista párt alakul. május 17. – Az izraeli előrehozott parlamenti választásokon megerősödik a jobboldali Likud blokk, háttérbe szorítva az 1948 óta folyamatosan kormányzó szocialistákat. Az új miniszterelnök Menahem Begin. május 18. – Genfben 33 ország – köztük az USA és a Szovjetunió – képviselői aláírják a környezeti hadviselés tilalmáról szóló egyezményt. május 28. – Szélsőbaloldali puccskísérlet Angolában.
Június június 1. – Magyarországon bevezetik a magánkereskedői igazolványt, amit szakképesítéshez kötnek. június 2. – Kádár János megkapja a Nemzetközi Lenin-békedíjat. június 3. – Az USA és Kuba között megállapodás jön létre, miszerint 16 évnyi szünet után újra felveszik a diplomáciai kapcsolatot. június 9. – VI. Pál pápa a Vatikánban fogadja Kádár Jánost. június 11. – A lengyel kormány leállítja a helyi beruházásokat. június 13. – A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának (JKSZ KB) elnöksége elfogadja Edvard Kardelj előterjesztését az egypártrendszerből az „önigazgatói politikai pluralizmusba” való átmenetről. június 14. – Moszkva visszahívja katonai tanácsadóit Szomáliából. június 15. – 41 év után Spanyolországban újra szabad választásokat tartanak. (Adolfo Suárez miniszterelnök Demokratikus Centrum Szövetség pártja győzedelmeskedik; a szocialisták a második legnagyobb párt.) június 15–16. – Kádár és Ceaușescu Debrecenben és Nagyváradon folytatnak tárgyalásokat. (Közleményben rögzítik a nemzetiségek „híd-szerepét”, konkrét eredményeket azonban nem sikerül elérni a magyar kisebbség ügyében.) június 16. – Leonyid Brezsnyev az SZKP főtitkára a leköszönt Nyikolaj Podgornij utódaként a Szovjetunió új államfője. június 20–21. – Leonyid Brezsnyev látogatása Franciaországban. június 24. – Karakas Lászlót Trethon Ferenc váltja fel a munkaügyi miniszteri székben. június 27. – Függetlenné válik Dzsibuti, az utolsó francia gyarmat Afrikában. június 30. – A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete (SEATO) hivatalosan feloszlatja magát.
Július július 1. – Megszűnik a vámhatár az EGK és az EFTA országok között. július 4–7. – Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal az NSZK-ban. július 5. – Mohammad Ziaul Hakk tábornok államcsínye Pakisztánban. Zulfikar Ali Bhutto miniszterelnök házi őrizetbe kerül. július 7. – Az Egyesült Államokban kipróbálták a megnövelt sugárzású atomfegyvert, a neutronbombát. július 14. – New Yorkban megismétlődik az 1965-ös teljes áramkimaradás, fosztogatásokra kerül sor. július 16–21. – A KKP KB ülésén Teng Hsziao-ping vonala érvényesül. július 19. – Az Egyesült Államokban rehabilitálják az 1927-ben kivégzett Saccot és Vanzettit. július 21. – A Szabadság Párt veresége a Srí Lanka-i választásokon. július 21–24. – Egyiptomi-líbiai fegyveres összeütközés.
július 23. – Atomenergia ellenes tüntetés Bostonban, az Egyesült Államokban. július 23. – Szomáli csapatok megtámadják az etiópiai Ogadent. július 25. – Neelam Sanjiva Reddy lesz India 6. elnöke. július 30. – A német Dresdner Bank elnökét, Jürgen Pontót a RAF tagjai agyonlövik.
Augusztus augusztus 1. – Romániában elkezdődik az Zsil-völgyi bányászsztrájk. augusztus 1–11. – Cyrus Vance amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja. augusztus 4. – Franciaország bekapcsolódik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó egyezmény kidolgozásába. augusztus 11. – Az Egyesült Államok és Panama megállapodik abban, hogy 2000-ben Panama átveszi a Panama-csatornát. augusztus 12–18. – A Kínai Kommunista Párt XI. Kongresszusa: befejeződik a kulturális forradalom. augusztus 15. – Megszökik a római börtönkórházból Herbert Kappler náci háborús bűnös, egykori SS-ezredes, Róma Gestapo-főnöke. augusztus 16. – Graceland-i (Memphis, Tennessee) otthonában éri a halál Elvis Presley-t. augusztus 17. A szovjet Arktyika atomjégtörő a tengerhajózás történetében először töri át az Északi-sarki medence jégpáncélját és jut el a sarkra. Budapesten – a Népligetben – átadják a Planetáriumot. augusztus 20. – Az Amerikai Egyesült Államok elindítja csillagközi útjára a Voyager–2 űrszondát. augusztus 21. – Mozgósítás Etiópiában. augusztus 22–26. – Cyrus Vance amerikai külügyminiszter Kínában tárgyal.
Szeptember szeptember 1. – Az Egyesült Államok és Kuba 16 évi szünet után újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. szeptember 3. – Pakisztánban letartóztatják Zulfikar Ali Khan Bhuttot. szeptember 5. Kölnben a RAF elrabolja Hanns Martin Schleyert, a Német Munkaadók Szövetségének elnökét. Az Amerikai Egyesült Államok elindítja csillagközi útjára a Voyager–1 űrszondát. szeptember 7. – Etiópia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Szomáliával. szeptember 10. – Utoljára hajtanak végre halálos ítéletet nyaktilóval Franciaországban. szeptember 14–16. – Budapesten aláírják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítéséről szóló csehszlovák-magyar kormányközi egyezményt. szeptember 14–23. – A francia baloldali pártok tanácskozásán megbomlik a baloldal egysége. szeptember 15. – A magyar és a csehszlovák kormányfő szerződést ír alá a gabcikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszerről. szeptember 21. – A Malév 203-as járata, az Isztambul-Bukarest-Budapest között menetrend szerint közlekedő TU-134-es Bukaresttől 55 km-nyire kényszerleszállás közben lezuhan. A nyolctagú személyzet és 21 utas életét veszti, 23 magyar és egy török állampolgár túléli a szerencsétlenséget. szeptember 22–24. – Kádár János Jugoszláviában Titóval tárgyal.