A Kelet-afrikai Közösség (EAC) egy államközi szervezet, amelynek jelenleg öt tagja van Kelet-Afrikából: Burundi, Kenya, Ruanda, Tanzánia és Uganda.Joint Communiqué of the eighth Summit of EAC Heads of State A közösség jelenlegi elnöke Jakaya Kikwete, aki a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke is egyben. A szervezetet 1967-ben alapították, 10 év múlva, 1977-ben összeomlott, de 2000. július 7-én újraalapították. Az intézmény és benne az összes tagállam tagja az Afrikai Gazdasági Közösségnek.

A Kelet-afrikai Közösség az előfutára egy Kelet-afrikai Szövetségnek, melynek lényege, hogy az öt tagállam egy új államba tömörül. 2010-ben az EAC azt kezdeményezte, hogy közös legyen a tőke, a munkaerő, a pénznem és a teljes politikai szövetség.

2013-ban az öt ország elnökei aláírtak egy egyezményt, amely szerint 10 éven belül komoly lépéseket tesznek a monetáris unió felé.

Története Kenyának, Tanzániának és Ugandának hasonló történelme van. A három ország sokszor működött együtt a 20. századtól kezdődően. Kenya és Uganda közt vámunió jött létre 1917-ben, amelyhez a mai Tanzánia egyik elődje, Tanganyika is csatlakozott 10 évvel később, 1927-ben. E három ország gazdasági együttműködésével jött létre a Kelet-afrikai Bizottság (1948 - 1961), amelyet később átneveztek Kelet-afrikai Egységes Szolgáltatások Szervezetének (1961 - 1967). A három országot összetartó szervezet 1967-ben kapta meg a mai nevét. Burundi és Ruanda 2009. július 6-án lépett be a közösségbe.

A Kenyai Kolónia, az Ugandai Protektorátus és a Tanganyika Territórium nevű brit gyarmatok közti együttműködés először - hivatalosan - 1948-ban kezdődött meg a Kelet-afrikai Bizottság létrejöttével. Ez a szervezet biztosította a vámuniót, a közös külső vámot, és a szolgáltatásokat közlekedés és kommunikáció, valamint a kutatás és oktatás terén is. A függetlenség elnyerése után az országok folytatták közös együttműködésüket, azonban a szervezet nevét megváltoztatták. Ezt követően már az egységszervezet neve Kelet-afrikai Egységes Szolgáltatások Szervezet volt. Már akkor is sok megfigyelő gondolta úgy, hogy a három ország politikai szövetsége föderációs államot fog létrehozni. Az új közösség nehézségekbe ütközött, mert a közös tervek akadályokba ütköztek, mert az akkori Kenya gazdasága túlsúlyban volt a másik két országhoz képest. 1967-ben újbóli névváltoztatás történt. Akkor kapta meg a Kelet-afrikai Közösség nevet az intézmény. Ennek a szervnek szintén az volt a célja, mint elődeinek: erősítse a kapcsolatokat a tagországok között, a közös piac és vámtarifa megteremtése. Ennek eredményeképpen mindhárom tagországban kiegyensúlyozott gazdasági növekedés következett be. balra|thumb|210px|A Kelet-afrikai Közösség vezetői 2006-ban Arushában. Balról jobbra Yoweri Museveni ugandai, Mwai Kibaki kenyai és Jakaya Kikwete tanzániai elnök 1977-ben, tíz év működés után a közösség összeomlott. Az összeomlásnak több oka is volt: Kenya több jogot kért Tanzániánál és Ugandánál a döntéshozó szervek gyűlésében. Ellentétek alakultak ki Idi Amin Dada, ugandai diktátor uralma miatt, aki azt követelte, hogy amíg Tanzánia egy tagállam, ne avatkozzon bele más országok belügyeibe. Harmadik oka pedig az eltérő gazdasági rendszerek: Kenyában kapitalizmus, Tanzániában szocializmus, Ugandában autokrácia volt jelen.East African trade zone off to creaky start, Christian Science Monitor, 2006 Ezzel megszűnt a hatvanéves együttműködés, bár a kenyai kormány néhány tagja pezsgővel ünnepelte az összeomlást.We Celebrated at EAC Collapse, Says Njonjo.

Később, 1993. november 30-án Daniel arap Moi Kenya, Yoweri Museveni Uganda és Ali Hassan Mwinyi Tanzánia elnöke aláírt egy szerződést a kelet-afrikai együttműködésről Arushában. Ennek következtében újra megkezdődött az integráció. A három ország újra kezdett együttműködni politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren, valamint a kutatási, technológiai, védelmi és igazságügyi dolgokban.

A Kelet-afrikai Közösség hivatalosan 1999. november 30-án jött létre újra, mikor az államfők aláírták az újraalapítási szerződést. Így huszonhárom év után ismét komoly együttműködések kezdődtek meg. A vámunióról szóló megállapodást 2004-ben írták alá, amely 2005. január 1-től lett hivatalos.

2023 januárjában a Kelet-Afrikai Közösség (EAC) közös valuta kibocsátását tervezi a következő négy éven belül. A Kelet-Afrikai Monetáris Intézet elhelyezéséről és a közös valuta kibocsátásának ütemtervének kialakításáról a szervezet Minisztertanácsának kell döntenie..

Földrajz A Kelet-afrikai Közösség területe a tagországok területét összeadva 1 820 664 km². Ez azt jelenti, hogy körülbelül akkora területet foglal magába, amely egy kicsit kisebb Mexikónál és egy picit nagyobb Alaszkánál. Ha egy országnak vesszük, a 17. legnagyobb állam lenne a világon. Bár Uganda, Ruanda és Burundi tengerparttal nem rendelkező ország, területükön sokkal több erdőség található.

Vízrajz A Nagy-tavak környékén nagyon sok magashegység található. Ilyen például a Kilimandzsáró (Tanzánia), a Mount Kenya (Kenya), a Stanley-hegy (Uganda/Kongói DK). A Kilimandzsáró Afrika legmagasabb csúcsa is egyben.

Itt található még a Turkana-tó (Kenya) is, amely a világ legnagyobb állandó sivatagi állóvize, és a legnagyobb lúgos vizű tó is. Víztérfogat szempontjából a világ negyedik legnagyobb sós vizű tava. A Viktória-tó a második legnagyobb édesvizű tó, amelyen Uganda, Tanzánia és Kenya osztozik. A Tanganyika-tó (Tanzánia/Kongói DK/Burundi/Zambia) a második legmélyebb tó a Földön.

Állatvilág 151px|jobbra|thumb|Szürkenyakú koronásdaru A Kelet-afrikai Közösség mind az öt tagállamában megtalálhatók a térség (azaz a szavanna) jelképes állatai: az oroszlán, a leopárd, az elefánt, a bivaly és az orrszarvú. A gnúk migrációját világviszonylatban a hetedik legnagyobb természeti csodaként tartják számon. A tanzániai Serengeti Nemzeti Parkon és a kenyai Masai Mara Rezervátumon szinte folyamatos az állatok vándorlása. Tanzániának van a legszélesebb az állatvilág spektruma: elefántok, oroszlánok, zebrák számos faja megtalálható itt. Azonban vannak csak egy tagállamon belül megtalálható állatok, mint például Uganda esetében a szürkenyakú koronásdaru, amely az ország zászló- és címerállata is egyben. Kenyának van még a címerében állatmotívum, ez az oroszlán.

A Nagy-tavak élővilágának sokszínűsége világhírnevet hozott, különösen az emlősök tekintetében. Az emlősökön nagy számban fordulnak itt elő a világon ritka és védett fajok, mint például a flamingók vagy a strucc.

Növényvilág Az EAC otthont ad néhány igen ritka növénynek. Az éghajlati különbségek miatt országokon belül is változhat a természetes növénytakaró (ennek következtében természetesen a növényvilág is színesebb). Például Ugandában és Kenyában az északi, Tanzániában a középső területek igen szárazak, a növénytakaró a füves szavanna. Ezzel szemben a többi részen pedig többet esik eső, így ott erdők találhatók. A hegyekben magassággal változik a növénytakaró. A tengerpartokon pedig a mangrove növényeivel találkozhatunk.

Politika A Kelet-afrikai Közösség legfőbb gazdasági vezérországai: Uganda, Kenya és Tanzánia. Céljuk az országok közti föderáció létrejötte Kelet-afrikai Föderáció néven. Kenya a többlet tőkéjét külföldre viszi, Uganda munkahelyteremtéssel és felvevőpiacának bővítésével foglalkozik, Tanzánia szeretné megvalósítani a pánafrikanizmust.David Booth, Diana Cammack, Thomas Kibua and Josaphat Kwek (2007) East African integration: How can it contribute to East African development Overseas Development Institute Sokan a nemzeti elitrétegből még éltek akkor, amikor az EAC elődje létezett. Ez az elitréteg örömmel gondol vissza társaival arra, hogyan oszlott fel az első Kelet-afrikai Közösség. Sokan azt állítják, hogy ez a történelmi ambíció lehetőséget ad arra az államfőknek, hogy a térség magasabb rendű képviselőinek tűnjenek fel. Ráadásul az EAC jövőbeli intézményei új jogköröket biztosítanának az államfők követőinek. thumb|280px|jobbra|Az EAC kongresszusa Sok a kérdés azzal kapcsolatban, hogy a politikai unió mértéke mennyire legyen komoly. Az elitréteg igen megosztott ebben a kérdésben. Egyesek azzal érvelnek az unió ellen, hogy a fiatalok nem tájékozottak az egyesülés folyamataival kapcsolatosan, míg mások úgy vélekednek az egyesülés mellett, hogy a mai világban elengedhetetlen a kelet-afrikai személyazonosság. A támogatottság a társadalomban az EAC létrejöttével kapcsolatban alacsony, a rossz távközlés (ennek következtében a rossz informáltság) miatt.

Az egyesülés menetének felgyorsításáról először 2004-ben voltak tárgyalások, ahol mind a három tagország elnöke konszenzusra jutott. Ezért létrehoztak egy bizottságot, melynek élén Kenya állt, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy felgyorsítsák az integrációs folyamatokat, és hamarabb elérjék a politikai szövetséget, mint ahogy az korábban tervbe volt véve. Azonban aggályok merültek fel a tervvel kapcsolatban: a korábbi egyesülés lehetővé tenné a reakciós (visszahúzó) politika térnyerését. Azaz nem csak hogy a felgyorsított egyesülés folyamata bukna meg, hanem kérdésessé válna az egész EAC.

Továbbra is jelentős politikai különbségek vannak a tagországok között. Yoweri Museveni 2011-es választási győzelmével az ötödik elnöki ciklusát kezdte meg, ezzel kétséget ébresztve a többi ország népességében. A domináns pártrendszer, amely Ugandában és Tanzániában van, nem tetszik Kenyának, Tanzániának pedig Kenya etnikai-politikája nem tetszik. Ruandában a politikai vezetés elkötelezett abban, hogy a tuszik maradjanak hatalmon a hutukkal szemben. Burundiban pedig teljesen az ellentéte van jelen, a ruandai helyzetnek; a hutuk nem akarják, hogy a kisebbségben lévő tuszik hatalomra kerüljenek.

Afrikában tucatnyi kis közösség működik, ezek közül vannak olyanok, amelyek célja az országok közti kereskedelem erősítése, de vannak olyanok is, amelyek hasonlóan működnek, mint az EAC, politikai uniós céllal. A helyzetet továbbnehezítik a külső tényezők is. Tanzánia 2000-ben kilépett a Kelet- és Dél-afrikai Közös Piac nevű gazdasági szervezetből (amelyben addig mind az öt EAC-tag képviseltette magát), és helyette belépett a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségbe (amelyben addig egyetlen EAC-tagországnak sem volt képviselete).

Míg a legtöbb tagország jobban járni gazdaságilag a társulással, nem hivatalos közvélemény-kutatások azt állítják, hogy a tanzániaiak 80%-a rosszabbul járna a változással.allAfrica.com: Tanzania: Fast-Tracking Political Federation A tagországok közül Tanzániának van a legnagyobb területe, és a lakosok félnek, hogyha megtörténik az egyesülés, a föld nem lesz úgy felhasználva, mint most.EAC federation fears justified? Tanzania's Daily News on Saturday; 2007Kenya: Tears for Mt Elgon as Schools Re-OpenSabiny Demand Land as Karamajong Raid Reduce

Vezetők

Tagfelvétel Leginkább Tanzánia támogatja a Kelet-afrikai Közösség bővítését. 2010-ben Tanzánia hivatalosan is felkérte Malawit, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát, hogy csatlakozzanak az EAC-hoz. Azonban Zambia és Kongó nem jelzett vissza, Malawi külügyminisztere, Etta Elizabeth Banda, pedig azt mondta, hogy tárgyalás nélkül semmiképpen sem csatlakoznak.

Dél-Szudán Kenya és Ruanda elnöke meghívták a dél-szudáni államfőt, Salva Kiir Mayarditot Dárfúrba, hogy aláírják a tagsági kérelmet. 2011. július közepétől Dél-Szudán hivatalosan is tagjelölt ország. Elemzők szerint Dél-Szudán korai erőfeszítései az infrastruktúra integrálására (beleértve a vasúti fejlesztések, és a kőolajvezetékek kiépítése Uganda és Kenya közreműködésével) 221px|thumb|jobbra|Dél-Szudán zászlaja csökkentheti a Szudántól való függést, és megnövelheti az esélyét annak, hogy Dél-Szudánt felvegyék az EAC-ba. A Reuters úgy véli, hogy rövid távon Dél-Szudánnak van a legnagyobb esélye csatlakozni.