Eduard Erkes (olasz, születési nevén: Agostino Edoardo Erkes Genova, 1891. július 23. – Lipcse, 1958. április 2.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Hé Kěsī; magyar népszerű: Ho Ko-sze; kínaiul: 何可思) német sinológus, etnográfus.
Élete és munkássága thumb|250px|Eduard Erkes sírja Lipcsében, a südfriedhofi temetőben Eduard Erkes német származású, de Olaszországban élő család gyermeke volt, ő maga még Genovában született. Apja, Heinrich Erkes (1864–1932) kereskedő, később Izland-kutató, könyvtáros és szociáldemokrata képviselő, aki családjával 1906-ban tért vissza Németországba.
Egyetemi tanulmányait a Bonni és Lipcsei Egyetemen folytatta, ez utóbbi város egyetemén 1913-ban szerzett doktori fokozatot. Ezt követően a Lipcsei Néprajzi Múzeumban helyezkedett el, de miután 1917-ben habilitált, kinevezték a Lipcsei Egyetem magándocensévé. A kínai tanszék vezetője ekkor apósa, August Conrady volt, akinek 1925-ben bekövetkezett halálakor megpályázta a státuszát, amelyet ekkor még elutasítottak. A kinevezését majd 1928-ban kapta meg. A Lipcsei Egyetemen kívül, a Humboldt Egyetemen is rendszeresen előadásokat tartott.
A Lipcsei Egyetemen működő Kelet-Ázsiai Szemináriumból 1951. május 7-én lett a Kelet-Ázsiai Intézet.
Főbb művei Gelber Fluß und Große Mauer. Reise durch Chinas Vergangenheit und Gegenwart. Leipzig, Brockhaus, 1958 Geschichte Chinas von den Anfängen bis zum Eindringen des ausländischen Kapitals. Berlin, Akademie-Verlag, 1956, ²1957 Neue Beiträge zur Geschichte des Choukönigs Yu. Berlin, Akademie-Verlag, 1954 Die Entwicklung der chinesischen Gesellschaft von der Urzeit bis zur Gegenwart. Berlin, Akademie-Verlag, 1953 Das Problem der Sklaverei in China. Berlin, Akademie-Verlag, 1952 Der schamanistische Ursprung des chinesischen Ahnenkults. Sinologica 2, 1950 Die Geschichte Chinas. Berlin, Volk und Wissen, 1948 China und Europa. Kontrast und Ausgleich zweier Weltkulturen. Leipzig, Volk und Buch, 1947 Gestaltwandel der Götter in China. Forschungen und Fortschritte 21–23, 1947 Mystik und Schamanismus, Artibus Asiae 8, 1945 Das Schwein im alten China. Monumenta Serica 1, Henri Vetch, 1942 The God of Death in Ancient China. T’oung Pao 25, 1939 Zur Sage von Shun, T’oung Pao 34, 1939 Arthur Waley’s Laotse-übersetzung. Hadl, 1935 Zur ältesten Geschichte des Siegels in China. Gutenberg, 1934 Spuren chinesischer Wertschöpfungsmythen. T’oung Pao 28, 1931 Die Götterwelt des alten China. Der Weltkreis 5/6, 1930 Der Totemismus bei den Chinesen und ihren Stammverwandten. Weule Festschrift, Leipzig 1929 Chinesisch-Amerikanische Mythen Parallelen. T’oung Pao 24, 1926 Wie Gott erschaffen wurde. Jena, Urania-Verlags-Gesellschaft, 1925 Buch und Buchdruck in China. Gutenberg-Festschrift, 1925 Chinesische Literatur. Breslau, Ferdinand Hirt, 1922 Chinesen. Leipzig, Dürr & Weber, 1920 China. Gotha, F. A. Perthes, 1919 Das Weltbild des Huai-nan-tze. Berlin, Oesterheld, 1918 Japan und die Japaner. Leipzig, Veit, 1915 Altchinesische Beschwörungsgedichte. Das "Zurückrufen der Seele" (Chao-Hun) des Sung Yüh. Leipzig, 1914
Megjegyzések
Jegyzetek
Irodalom Ronald Lambrecht: Politische Entlassungen in der NS-Zeit. Vierundvierzig biographische Skizzen von Hochschullehrern der Universität Leipzig, Leipzig, 2006, S. 64-67.
Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1958-ban elhunyt személyek Kategória:Német sinológusok