A dürrakhioni csatát 1081. október 18-án vívták az I. Alexiosz Komnénosz vezette bizánci erők a dél-itáliai normann grófság Robert Guiscard által parancsnokolt csapataival. A Bizánchoz tartozó Illíria székhelye, Dürrakhion (ma Durrës) városa melletti ütközet normann győzelemmel végződött.
Miután a normannok meghódították Dél-Itáliát, VII. Mikhaél bizánci császár (ur. 1071–1078) fia eljegyezte Robert Guiscard lányát. Amikor Mikhaélt elűzték a trónról, Robert ezt ürügyül használta fel Bizánc balkáni birtokainak meghódítására. 1081-ben csapatai ostrom alá vették Dürrakhiont, bár flottája vereséget szenvedett a velencei hajóhadtól. A néhány hónappal korábban hatalomra jutott Alexiosz Komnénosz október 18-án rátámadt az ostromlókra. A csata kezdetén a varég zsoldosokból álló bizánci jobbszárny megfutamította a vele szemben állókat, ám amikor üldözni kezdték a normannokat, elszakadtak a főerőktől, és egyre nagyobb veszteségeket szenvedtek. A támadásuk kifulladt, és végül megsemmisítették őket. Ezután a normann derékhadnak is sikerült legyőznie és megfutamítania a bizánci főerőket.
A győzelem után Robert Guiscard 1082 februárjában elfoglalta Dürrakhiont, majd a szárazföld belseje felé vonulva megszállta Makedónia és Thesszália nagy részét. Ezután azonban el kellett hagynia a Balkánt, mert szövetségesét, VII. Gergely pápát megtámadta IV. Henrik német-római császár. Robert a fiát, Tarantói Bohemundot tette meg görögországi seregének vezérévé. Eleinte sikereket értek el a bizánciak ellen, de Alexiosz végül Larissza mellett döntő vereséget mért rájuk, így hódításaikat feladva vissza kellett vonulniuk Itáliába.
Előzmények A franciaországi Normandiából először 1015-ben érkeztek normannok Dél-Itáliába, a bizánciak ellen küzdő lombard urak zsoldosaiként.. A földbirtokokat szerző normannok 1054-ben már a pápa seregeit is legyőzték a civitatei csatában, és rákényszerítették, hogy elismerje dél-itáliai fennhatóságukat.; ; . 1059-ben a pápa a Hauteville családból származó Robert Guiscard-t Apulia, Calabria és Szicília hercegévé nevezte ki, bár az előbbi két régió nagy része bizánci, Szicília pedig szaracén kézen volt..
1071-re Robert és öccse, Roger elfoglalta Barit is, az utolsó bizánci birtokot Itáliában. A következő évben megdöntötték a Szicíliai Emirátust és meghódították egész Szicíliát. 1073-ban VII. Mikhaél bizánci császár követséget küldött hozzá, és fia, Konsztantinosz számára feleségül kérte Robert Guiscard lányát, Helenát.; Anna Comnena. The Alexiad, 1.12. Helena el is utazott Konstantinápolyba, ám 1078-ban Niképhorosz Botaneiatész megdöntötte Mikhaél hatalmát, így a normann hercegnő elveszítette esélyét a császárnéi koronára.; Anna Comnena. The Alexiad, 1.12. Robert ezután azzal az ürüggyel, hogy rosszul bántak lányával, megtámadta a Bizánci Birodalmat, de az inváziót egy itáliai felkelés miatt el kellett halasztania.; .
1081 elejére Robert összegyűjtötte minden fegyverfogható emberét, akiket megfelelően felszerelt.. Eközben követet is küldött Konstaninápolyba, hogy megfelelő elbánást követeljen lányának, és megnyerje ügyének a bizánci főparancsnokot (domesztikosz tón szkholón), Alexiosz Komnénoszt.Anna Comnena. The Alexiad, 1.15. A követ összebarátkozott Alexiosszal, aki hamarosan megbuktatta Niképhoroszt, és maga ült a császári trónra.
Amikor a követ visszatért Itáliába, biztosította Robert-t Alexiosz békés szándékairól, a herceg azonban nem akart békét. Fiát, Bohemundot előreküldte az előőrssel, hogy szálljanak partra a mai Albániában, majd rövidesen maga is követte őt a derékhaddal.; ; ; Anna Comnena. The Alexiad, 1.15.
A háború kezdete
A normann hadsereg 1081 májusának végén 150 hajóval (közte 60 lószállítóval) kelt át a tengeren. A sereg 20 ezer katonából, közte 1300 normann lovagból állt.; ; Anna Comnena, The Alexiad, 1.17. A hajóhad Avalonában érte el a bizánci területet; itt a bizánciakkal ellenséges viszonyban lévő raguzai hajók csatlakoztak hozzájuk.
Robert elhagyta Avalonát és Korfura hajózott, ahol a kis létszámú helyőrség megadta magát. Miután megfelelő hídfőre tett szert, ahová az itáliai erősítések biztonságban megérkezhettek, egyenesen Illíria legnagyobb városa és székhelye, Dürrakhion felé indult.. A jól megerősített város egy hosszú és keskeny félszigeten feküdt, melyet a szárazföldtől mocsár választott el. Guiscard a félszigetre vonult, és tábort ütött a város falai előtt.. A Dürrakhionba igyekvő normann flotta azonban viharba került, és néhány hajó elsüllyedt.
A normann invázió hírére Alexiosz császár követeket küldött Domenico Selvo velencei dózséhoz, hogy kereskedelmi jogokért cserébe segítségét kérje.. A velenceiek, akik egyáltalán nem tartották kívánatosnak, hogy az Otrantói-szoros teljes egészében normann ellenőrzés alá kerüljön, flottájukkal délre hajóztak, és sikerült meglepniük a Bohemund irányítása alatt lévő hajóhadat. A normannok vitézül küzdöttek, de tengeri csatákban járatlanok voltak, és a tapasztalt velencei hajósok a „tengeri kikötő” alakzat és görögtűz alkalmazásával szétszórták hajóikat. A velenceiek ezután behajóztak a dürrakhioni kikötőbe.; .
Dürrakhion ostroma 175px|bélyegkép|Robert Guiscard pénze Robert-nek nem szegte kedvét a flotta balszerencséje, és nekikezdett Dürrakhion ostromának. A városi helyőrség kapitánya a tapasztalt Georgiosz Palaiologosz volt, akinek a császár megparancsolta, hogy mindenképpen tartson ki, míg összegyűjti az ellentámadáshoz és a város felmentéséhez szükséges erőket.
Időközben megérkezett a bizánci flotta, és csatlakozva a velenceiekhez, ismét megfutamította a normannok hajóit. Robert katapultjai, ballisztái és egyéb ostromeszközei ellenére Dürrakhion egész nyáron át kitartott. A bizánci katonák több alkalommal kitörtek a városból, egyszer Palaiologosz egész nap egy nyílheggyel a koponyájában harcolt, egy másik alkalommal pedig sikerült lerombolniuk a normannok ostromtornyát..
A normann táborban járvány tört ki, Anna Komnéné szerint tízezer katona halt meg, köztük 500 lovas.Anna Comnena. The Alexiad, 4.3. Ennek ellenére az ostromlottak helyzete – főleg a normannok ostromgépei miatt – egyre romlott. Üzenetük Alexioszt Szalonikiben érte, ahol összegyűjtötte csapatait. A császárnak kb. húszezer katona állt rendelkezésére. Mintegy ötezer főt a makedóniai és trákiai tagmák tettek ki, ehhez jött még körülbelül 1000 fős elit excubitor és vestiaritai egység, 2800 manicheus, thesszáliai lovasok, balkáni sorozott katonák, örmény gyalogosok; ezenkívül 2000 szeldzsuk és 1000 frank zsoldos, a varég testőrség 1000 katonája és a szeldzsuk szultán által küldött 7000 török segéderő. Alexiosz kivonta katonáit a keleti határról, veszélyeztetve a birodalom biztonságát egy esetleges török támadás esetén.; ; Anna Comnena. The Alexiad, 4.4.
A csata jobbra|upright|bélyegkép|Alexiosz Komnénosz A bizánci hadsereg Szalonikiből Dürrakhion felé indult, és október 15-én a városközeli Kharzanész folyónál táborozott le.; Anna Comnena. The Alexiad, 4.5. A császár haditanácsán részt vett Georgiosz Palaiologosz is, akinek sikerült kiszöknie az ostromlott városból. A főtisztek többsége, köztük a városparancsnok, az óvatosság mellett érvelt, rámutatva, hogy az idő a császárnak dolgozik. Alexiosz azonban abban bízott, hogy sikerül hátulról meglepnie az ostromló normannokat, azért a Dürrakhionnal szembeni dombra vezényelte csapatait, és felkészült a másnapi csatára.; Anna Comnena. The Alexiad, 4.5.
Robert Guiscard-t felderítői időben értesítették a császár megérkezéséről, és október 17-én este átvitte katonáit a félszigetről a szárazföldre. Látva, hogy a meglepetés nem sikerült, Alexiosz megváltoztatta tervét. Hadseregét három részre osztotta, a balszárnyat Gregoriosz Pakourianoszra, a jobbszárnyat Niképhorosz Melisszenoszra bízta, a derékhadat pedig megtartotta magának. A normannok jobbszárnyát Giovinazzo grófja, balszárnyát Bohemund parancsnokolta, míg középen maga Robert harcolt.
A bizánci gyalogság előtt a varégok fedezete alatt egy erős íjászcsapat lőtte az ellenséget,. míg a két hadsereg közel nem ért egymáshoz.; Anna Comnena. The Alexiad, 4.6. Robert ekkor egy lovascsapatot küldött, hogy támadást imitálva összezavarják a varégok sorait, de őket az íjászok megfutamították. A normannok jobbszárnya váratlanul rárontott arra a pontra, ahol a bizánci balszárny és közép találkozott és ahol a varégok balszárnya állott. A varégok állták a támadást, míg a bizánci balszárny – köztük a császár elit egységei – rátámadtak a normannokra, akik rövid időn belül menekülésre fogták, és csak a tengerparton gyűjtötte őket egybe Rober Guiscard felesége, a páncélba öltözött Salernói Sikelgaita.; ; Anna Comnena. The Alexiad, 4.6.
bélyegkép|A varég testőrség Eközben a derékhadak és a másik szárny kisebb csatározásokkal és kitörésekkel próbálgatták az ellenséget. A normann jobbszárny összeomlása után a varégok – többnyire súlyos csatabárdokkal felfegyverzett angolszászok, akik a normann hódítás után elhagyták Angliát – üldözőbe vették a lovon menekülő normann lovagokat, ám hamarosan elszakadtak a főerőktől és teljesen kifulladtak. Robert lándzsás és számszeríjas egységeket küldött rájuk, súlyos veszteségeket okozva nekik. A megmaradt varégok Mihály arkangyal templomába menekültek, amit rájuk gyújtottak, és valamennyien ott vesztek.; ; ; Anna Comnena. The Alexiad, 4.6.
Georgiosz Palaiologosz kitört az ostromlott Dürrakhionból, de tényleges segítséget nem tudott nyújtani a bajba került bizánci hadseregnek. A helyzet fordultát látva a császár vazallusa, Konstantin Bodin dukljai király és a szeldzsuk segédcsapatok megfutamodtak. A normann nehézlovasság ekkor rohamozta meg a balszárny nélkül maradt bizánci derékhadat, előbb megfutamítva könnyűgyalogosait, majd kisebb csapatokra oszolva betört a bizánci hadrendbe, amely erre menekülni kezdett. Az őrizetlenül hagyott bizánci tábor a normannok kezére került.; Anna Comnena. The Alexiad, 4.7.
Alexiosz és testőrsége addig védekezett, amíg a túlerő menekülésre nem kényszerítette őket. A testőreitől elszakadt császár megsebesült a homlokán, és sok vért vesztett, de végül sikerült eljutnia Ohridba, ahol összegyűjtötte serege maradékát.; ; Anna Comnena. The Alexiad, 4.7.
A modern történészek elemzése szerint bár Alexiosz jó stratéga volt, katonái fegyelmezetlenül a megfutamodó ellenség után eredtek, ami a bizánci katonai előírás durva megsértése volt. A császár a páncélos nehézlovasság rohama ellen sem talált megfelelő megoldást, amely szinte ellenállás nélkül ütötte át a bizánci vonalakat.Haldon: The Byzantine Wars, 136–137.
Következmények Alexiosz részéről az ütközet súlyos vereséggel zárult, a történész Jonathan Harris szerint „minden szempontból olyan súlyossal, mint a manzikerti csata”.. Mintegy ötezer katonát vesztett, köztük a varég testőrség többségét. A normann veszteségek nem ismertek, de azok sem lehettek alacsonyak, mert mindkét szárnyuk megfutamodott.. A csatát részükről az akkor még újdonságnak számító kopjás nehézlovas roham döntötte el..
Georgosz Palaiologosz a csata után nem tudott visszatérni a városba, és csatlakozott a császár főerőihez. A dürrakhioni fellegvár védelmét a velenceiek, a városét pedig az albán Komiszkortész vette át.Anna Comnena. The Alexiad, 4.8.
1082 februárjában Dürrakhion elesett, miután egy velencei (vagy amalfi) polgár megnyitotta a kapukat a normannok előtt.Anna Comnena. The Alexiad, 5.1. A normannok ezután szinte egész Észak-Görögországot jóformán ellenállás nélkül meghódították. Kasztoriában Robert üzenetet kapott, hogy Dél-Itália fellázadt, valamint IV. Henrik német-római császár Rómában ostromolja a normannok szövetségesét, a pápát.; . Alexiosz 360 ezer aranyat fizetett Henriknek, aki bevonult Itáliába, és ostrom alá vette Rómát. Robert Guiscard Itáliába sietett, balkáni hadseregét Bohemundra bízva.; ; ; Anna Comnena, The Alexiad, 5.3.