Miklósy György, olykor Miklósi vagy Miklóssy (Budapest, 1925. május 30. – Budapest, 2007. november 18.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes művész.

Élete bélyeg|262px|Miklósy György emléktáblája egykori lakhelyén, a Dohány utca 57. szám alatt Színészcsaládba született, Miklósy Aladár és Molnár Aranka fia, és Miklósy Gyula unokájaként. Nagynénje is színésznő volt, Kolozsvárott. Bár rengeteg gyerekszerepet játszott, igyekezett – mások tanácsára – távol maradni a színháztól. 15-16 éves korában az iskolai énekkar kisegítő karnagya volt, de már akkor érezte, színésznek kell lennie.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott bölcsészettudományi tanulmányait 1947-ben fejezte be, miközben 1945-től már a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1949-ben végzettSZFE hallgatói adatbázisa: Miklóssy György (hozzáférés: 2015. augusztus 11.) Gellért Endre osztályában. Tanára volt Ascher Oszkár is.

Karrierje a Szegedi Nemzeti Színházban indult, ahova épp az államosítást követően került. Az átszervezések következtében Benkő Miklós vezetése alatt csupán egy prózai tagozat maradt a színháznál, amelynek ő is tagja volt. Csillag Miklós igazgatóval és Ádám Ottó 1953-as főrendezői kinevezésével igazi megújulás kezdődött.Blazovich László: Szeged története 5. 1945–1990. Művészetek fejezet II. a szegedi színjátszás, sulinet.hu – 2010 1956-ban a főrendezővel együtt mégis átszerződött a fővárosi Madách Színházba Horvai Istvánhoz. 1960-ban az akkor szerveződő zenés Petőfi Színház tagja lett Szinetár Miklós hívására, aki mellett tanársegéd volt a színművészeti főiskolán. Ettől az időszaktól szerepelt színházi közvetítésekben – ilyen volt például az Üvegcipő – és tévéjátékokban. Később a Várkonyi Zoltán által a Vígszínházhoz vitt öt színész egyikeként huszonöt éven át, 1964–1989 között maradt ott. 1989-ben Bálint András szerződtette a Radnóti Színházhoz.

Vendégként fellépett a Budapesti Katona József Színházban, a Játékszínben, a Pesti Vigadóban, Gyula, Eger, Székesfehérvár színházaiban, illetve – bár ezek a műfajok nem álltak hozzá közel – esztrádműsorokban és kabarékban is. Hallható volt még hangjátékokban és szinkronhangként.

1956–1960 és 1983–1991 között adjunktusként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Színpadi szerepei mellett számos filmben és tévésorozatban játszott mint színész vagy szinkronszínész, egészen haláláig.

Kétszer nősült. Első felesége 1949–91 között Radványi Zsuzsa volt, akinek halála után, 1994-ben Sztudinka Ilonát vette nőül. Gyermekei Judit (1950), aki színésznő lett, Katalin (1954) és Anna (1958).

2012. november 16-ánMiklósy György emléktábla-avatás , vigszinhaz.hu – 2012. november 14. leplezték le az emlékére állított domborművet – amit Stremeny Géza szobrászművész készített – Erzsébetvárosban, a Dohány utca 57. homlokzatán. Ez alkalomból Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere és Bálint András mondott beszédet.Miklósy György emléktábla-avatás , radnotiszinhaz.hu – 2012

Színpadi szerepek

Molière: A nők iskolája – Arnolphe Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem három éjszakája – Sándor Csiky: Mákvirágok – Timót Pál Gorkij: Kispolgárok – Percsihin Bródy: A medikus – Arrak, egykori szabó Csehov: Cseresznyéskert – Jepihodov Csehov: Sirály – Sorin Gogol: A revizor – Dobcsinszkij Brecht-Weill: Koldusopera – Tigris Brown Shakespeare: II. Richard – York Örkény István: Forgatókönyv – Misi bohóc Örkény István: Pisti a vérzivatarban – Papa Vészi: A sárga telefon – Kelemen K. Kelemen Gosztonyi: Andrássy út 60. – Farkas Miller: Alku – Solomon Weöres: Holdbéli csónakos – Jégapó Memet: Floridai öröklakás eladó – Aaronow Dürrenmatt: Meteor – Carl Koppe Dürrenmatt: A nagy Romulus – Apollyon Moldova: Az Ifjú Gárda, avagy ugyan már Ibolyka! – Sebestyén Dezső színész Szép Ernő: Vőlegény – Fater Zsolt Béla: Oktogon – Bruck Barta: Szerelem - Szalay Tábori György: Mein Kampf – Lobkowitz Mándy-Valló: Régi idők mozija – 2. férfi Osztrovszkij: Erdő – Bodajev Móricz Zsigmond: Rokonok – Berci bácsi Örkény István: Macskajáték – Csermlényi Viktor Pinter: A születésnap – Petey Darvasi László: Störr kapitány – Rabló Karinthy Márton: Lassú felmelegedés – Igazgató Bacsó Péter: A tanú – püspök Csehov: Cseresznyéskert – Firsz Szép Ernő: Lila ákác – Józsi pincér Molnár Ferenc: Riviera – Tűzoltó Peter Handler: Az óra, amikor semmit nem tudunk egymásról

Filmek Játékfilmek

Tévéfilmek

Szinkron Jamie és a csodalámpa - Szám bácsi magyar hangja (2. évad) (MTV1, 1985) Hugó, a víziló - Cápák miatt panaszkodó férfi

Hangjátékok Stanislaw Lem: Világvége este nyolckor (1961) Vészi Endre: Statisztika (1964) Friedrich Dürrenmatt: Straniczky és a nemzeti hős (1965) Művészpályám - Bikádi György visszaemlékezése (1965) Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő (1970) Gábor Andor: Dollárpapa (1971) Madách Imre: Az ember tragédiája (1973) Zdenek Sverák: A három autó (1973) Otfried Preussler: Egy kicsi szellem visszatér (1976) John Arden: Zsákos ember terhe (1977) Lengyel Balázs: A szebeni fiúk (1977) Sziráky Judit: Az álmatlan király (1978) Benedek Elek: Mirkó királyfi (1979) Max Lündgren: Az aranynadrágos fiú (1979) Mándy Iván: A tengerbe esett férfi (1980) Marék Antal: A titokzatos kéz (1981)

Radványi Ervin: Lehet egy kerékkel kevesebb? (1981) Szobotka Tibor: Harkály a fán (1983) Shaw, G. B.: Az orvos dilemmája (1985) Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1986) Gosztonyi János: Az izmos pap (1991) Poe, Edgar Allen: Pár szó egy múmiával (1992) Zsolt Béla: Oktogon (1992) Ladislav Fuks: Boldogultak bálja (1993) Fjodor Dosztojevszkij: Az idegen asszony (1994) Szepességi történet (1994)Szepességi történet, 6. rész, odrportal.hu (hozzáférés: 2015. szept. 9.) Ambrus Zoltán: Giroflé és Girofla (1995) Kolin Péter: Csipkerózsa (1995) Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997) Friedrich Hebbel : A rubin (2002) Salamon András: Az utolsó perc (2007)

Díjak, elismerések Munka Érdemérem (1954) Jászai Mari-díj (1956) Érdemes művész (1983) Ajtay Andor-emlékdíj (1985) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)

Származása +Miklósy György családfája Miklósy György(Budapest, 1925. máj. 30.–Budapest, 2007. nov. 18.)színész Apja:Miklósy Aladár(Igló, 1886. okt. 17.–Budapest, 1945. márc. 22.)színész, színigazgató Apai nagyapja:Miklósy Gyula(Kaposvár, 1839. jan. 13.–Kézdivásárhely, 1891. jún. 22.)színész, rendező, színigazgató Apai nagyapai dédapja:n. a. Apai nagyapai dédanyja:n. a. Apai nagyanyja:Tettau Amália Anna(Pest, 1848. júl. 16.– Kolozsvár, 1901. nov. 26.) Apai nagyanyai dédapja:Tettau József(1822 körül –Budapest, 1879. máj. 6.) Apai nagyanyai dédanyja:De Ponti Amália Anyja:Molnár Aranka(sz.: Mayer Aranka)(Eger, 1902. dec. 11.–Kassa, 1982. aug. 28.)színésznő Anyai nagyapja:Mayer Gyula Károly (Heves, 1876. márc. 11.–?) Anyai nagyapai dédapja:Mayer Rezső Anyai nagyapai dédanyja:Holczer Katalin Anyai nagyanyja:Steiner Flóra (Köln, 1876. dec. 21.–?) Anyai nagyanyai dédapja:Steiner József Anyai nagyanyai dédanyja:Stein Katalin

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar szinkronszínészek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:Ajtay Andor-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2007-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei