Kłodzko (német nyelven Glatz, cseh nyelven Kladsko) város Lengyelországban, az Alsó-sziléziai vajdaság délnyugati részén.
Fekvése Wrocławtól mintegy 80 kilométerrel délnyugatra fekvő település.
Története Nevét 981-ben Prágai Cosmas cseh krónikás említette először Castellum Kladsko néven.
A sziklás hegyoldalra épített vár az akkori cseh–lengyel határon, a Kłodzkói-Nysa (Glatzi-Neisse) bal partján állt és még Szent Adalbert apja építtette. A várat és a hozzá tartozó cseh mezővárost (Kladsko) többször megostromolták és elpusztították a Csehország és Lengyelország közötti viták során. Glatz 1114 körül Lengyelországhoz került, Soběslav pedig Csehországhoz. 1129-ben erősítették meg a várat, hogy biztosítsa a fontos Prága–Náchod–Glatz–Breslau közötti utat. bélyegkép|jobbra|260px|Kłodzko látképe A 12-13. században Glatzba német telepeseket telepítettek. A várhegy alatt egy fallal körülvett település épült ki, amely 1114-ben már mint város volt említve.
1183-ban Szent János-kórházát is említik az oklevelek, 1243 a vár északnyugati részén a Vencel-templomot, 1184-ben Szűz Mária kápolnáját említették. A város nevének német Glatz nevét először 1223-ban említették.
A 14. században fontos volt a város kézműipara; a vászonkészítés; takács, és számos más kézműves foglalkozás, sörkészítés és a kereskedelem is.
A huszita háborúk alatt a város nagyrészt megmenekült a pusztulástól.
A reformáció idején, Glatz is egyik központja volt a reformáció eszméinek.
1622-ben a várost a császári csapatok foglalták el. A harmincéves háború idején 930 épület pusztult el. 1635-ben pedig a pestisjárvány ölte meg a város 4000 lakosát, miáltal a város nagyrészt elnéptelenedett. 1680-ban ismét tombolt a járvány, ekkor 1500 lakos esett áldozatául.
A sziléziai háborúk alatt Glatz városát többször megostromolták és elfoglalták. 1741-ben pedig a poroszok ostromolták, sikertelenül. 1742-ben a poroszoknak végül sikerült elfoglalni a várost és a várat.
Kłodzko ma Alsó-Szilézia egyik legfontosabb központja a kultúrának, kereskedelemnek és az idegenforgalomnak.
Népesség
Nevezetességek Erőd - egy magas sziklán álló erőd, kilátással a városra. A 9. században, Nagy Frigyes idejében épült, ez volt Poroszország egyik legnagyobb erődje. Híd Alagutak Nagyboldogasszony templom - jelenleg Lengyelországban a gótikus építészet egyik legjelentősebb példája, a 14. században a johanniták idején épült.
Itt születtek, itt éltek David Origanus (1558–1628) - matematikus Johann Christoph Pezel (1639–1694) - zeneszerző Althann Mihály Frigyes (1682–1734) váci megyés püspök Sophie Charlotte Elisabeth Ursinus (1760–1836) - sorozatgyilkos Friedrich Wilhelm Riemer (1774–1845) - Johann Wolfgang von Goethe titkára Friedrich Wilhelm Hemprich (1796–1825) - tudós Eduard Tauwitz (1812–1894) - zeneszerző Emma Ihrer (1857–1911) - politikus Gustav Adolf von Götzen (1866–1910) Kelet-Afrika kutató Otto Reche (1879–1966) - tudós thumb|800px|center|Kłodzko
Látnivalók a környéken Stołowe hegység, Stołowe Mountains Nemzeti Park Fürdővárosok: Polanica-Zdrój, Duszniki-Zdrój, Kudowa-Zdrój & Lądek-Zdrój Középkori város: Niemcza Cisztercita kolostor Henryków Wojsławice Arborétum
Galéria
Jegyzetek
További információk
Irodalom MUSIL, František. Kladsko. Praha : Libri, 2007. 190 s. (Stručná historie států.) . A. Herzig, M. Ruchniewicz, Dzieje Ziemi Kłodzkiej, wyd. Dobu Verlag/wyd. Oficyna Wydawnicza Atut, Hamburg/Wrocław 2006. Peter Güttler: Das Glatzer Land. Düsseldorf 1995, Ondřej Felcman, Ladislav Hladký, Jaroslav Šůla: Právní postavení Kladska v Českém státě do roku 1742. In: Kladský Sborník 2, 1998, p. 9–33
Kategória:Alsó-sziléziai vajdaság települései Kategória:Lengyelország városai