A japán nyelv egyike azon nyelveknek, melyek a különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére ún. számlálószavakat – japán nyelven dzsoszúsi (助数詞) – használnak. A jelenség nem egyedi – más, főként távol-keleti nyelvekben is megtalálható, mint például a kínai vagy a koreai nyelv, de a magyar nyelvben is előfordul néhány, olyan szókapcsolatokban, mint például egy fej saláta, egy szál virág,Kiss Sándorné Székely Ilona: Japán nyelvtani összefoglaló. Budapest, Tárogató Kiadó, 2008. 270. o. bővebben l. a számlálószó szócikkben.
A japán számnevek önmagukban nem képesek megadni egy főnév mennyiségét, ezért a nyelv minden esetben számlálószavakat használ. Erre kiváló példa Kuroszava Akira filmjének címe, A hét szamuráj; 七人の侍 sicsinin no szamurai, ahol a 侍 szó adja a főnevet, a 七 számnév, a 人 írásjegy az emberekre használatos számlálószó, a の pedig a kötőpartikula szerepét tölti be.
A számlálószavakat mindig megelőzi valamilyen határozott tőszámnév vagy a nani 何 kérdőszó, önmagukban nem állhatnak. Például a következő mondatokban a dzsi 時 számlálószó az óra teljes időpontjait fejezi ki, és mindig ki kell tenni az időpontot jelölő szám után:
何時ですか。三時です。Nandzsi deszu ka? – Szandzsi deszu. ’Hány óra van? – Három óra.’
A számlálószavak mondatban elfoglalt helye A számlálószó önmagában nem állhat. A számnévvel és főnévvel megalkotott számlálószavas kifejezés azonban a mondatban több szerepet is betölthet: például lehet névszói állítmány, illetve alany vagy határozó is. Továbbá a mondatban jelzőként szerepelhet, s ilyen esetben megelőzi a jelzett szót, ahhoz の no partikulával kapcsolódik. Példamondatok:Kiss Sándorné Székely Ilona: Japán nyelvtani összefoglaló. Budapest, Tárogató Kiadó, 2008. 271. o.
Alanyként: 二人は女の子で、三人は男の子でした。 Futari va onnanoko de, szannin va otokonoko desita. (Ők ketten lányok, ők hárman meg fiúk voltak.)
Névszói állítmányként: 日本の人口は一億二千四百万人です。 Nihon no dzsinkó va icsioku-nisen-jonhjaku-man nin deszu. (Japán lakossága százhuszonnégy millió fő.)
Határozóként: 友達に二回も電話しました。 Tomodacsi ni nikai mo denva simasita. (A barátomnak kétszer is telefonáltam.)
Jelzőként: 二人の若い人が走ってきました。 Futari no vakai hito ga hasitte kimasita. (Két fiatal ember jött szaladva.)
A japán és a kínai számsor A japán nyelv kétféle rendszert használ a számok kifejezésére. Az egyik rendszer a kínai eredetű, a másik a hagyományos japán számsoron alapszik. Utóbbi segítségével a számok csupán egytől tízig fejezhetők ki, illetve kivételként a húszas számot használják életkor kifejezésére is, míg az előbbi rendszer minden szám kifejezésére alkalmas és használatos. Számlálószó elé csak a kínai számsorból való szám kerülhet. Előfordul, hogy a beszélő épp nem tudja az adott tárgy vagy dolog számlálószavát; ilyen esetben a japán számsor használatával – tehát egytől tízig – a probléma majdnem mindig kiküszöbölhető. Például, a ’nyolc radírgumi’ kifejezés 八個のけしごむ hacsiko no kesigomu a következőképp is kifejezhető: やっつのけしごむ jaccu no kesigomu.
A hagyományos japán számsor táblázata Számjegy Írása japánul Átírás és kiejtés Átírás hiraganával 1 一つ hitocu ひとつ 2 二つ futacu ふたつ 3 三つ miccu みっつ 4 四つ joccu よっつ 5 五つ icucu いつつ 6 六つ muccu むっつ 7 七つ nanacu ななつ 8 八つ jaccu やっつ 9 九つ kokonocu ここのつ 10 十 tó とお 20 二十 hatacsi はたち
A leggyakoribb számlálószavak A következőkben a leggyakrabban használt számlálószavak kerültek különböző kategóriák szerinti felsorolásra, japán ábécésorrend szerint.
Kiejtés és átírás Kandzsi Használat Emberek és tárgyak számlálószavai だい dai 台 Gépek, gépezetek, mint például: autó, bicikli, hűtő, televízió stb. számlálószava. はい hai 杯 Tele pohár, bögre, kanál, vödör tartalmának számlálószava. ひき hiki 匹 Kistestű állatok, mint például: kutya, macska, egér stb. számlálószava. ほん hon 本 Vékony, hosszúkás tárgyak, mint például: esernyő, répa, uborka; illetve film és telefonhívások számlálószava is. かい kai 階 Emeletek számlálószava. こ ko 個, 箇, 个, vagy ヶ Kicsiny, kerek tárgyak, mint például radír, mandarin, tojás, stb. számlálószava; illetve általánosan használt minden olyan dologra, aminek számlálószavát esetenként nem ismerjük. まい mai 枚 Lapos, kiteríthető dolgok, mint például: papír, képeslap, ruha, stb. számlálószava. めい mei 名 Emberekre használatos, ’fő’ jelentésű udvarias számlálószó. にん nin 人 Emberekre használatos számlálószó. さつ szacu 冊 Könyvek, kötetek számlálószava. わ va 話 Történetek, epizódok számlálószava. Idő kifejezésére használt számlálószavak びょう bjō 秒 Másodperc ふん fun, ぷん pun 分 Perc がつ gacu 月 Hónapok はく haku 泊 Éjszakák じ dzsi 時 Időpontok じかん dzsikan 時間 Időtartam か ka 日 Hónapok napjai かげつ kagecu ヶ月, 箇月 Hónapra vonatkozó időtartam ねん nen 年 Év にち nichi 日 Napok さい szai 歳 Kor しゅう sú 週 Hét Gyakoriságot kifejező számlálószavak ばい bai 倍 Duplázó számlálószó ど do 度 Alkalmak számának számlálószava; illetve hőmérséklet- és matematikai fokot fejez ki. かい kai 回 Gyakoriságot számláló szó
Egyéb számlálószavak A ritkábban használt számlálószavak listája.
Kiejtés és átírás Kandzsi Használat ば ba 場 Felvonások száma színházban. ばん ban 晩 Eltöltött éjszakák számlálószava. ばん ban 番 Pozíció, helyezés; peron; sportmérkőzés számlálószava. び bi 尾 Kisméretű halak, valamint apró rákok, garnélarák számlálószava. (Általában a halkereskedelemben használják.) ぶ bu 部 Újságok, magazinok, papírhalmok számlálószava. ぶん bun 文 Mondatok számlálószava. びょう bjó 秒 Másodpercek számlálószava. ちゃく csaku 着 Ruhák számlálószava. ちょう csó 丁 Szerszámok, ollók, fűrészek, pisztolyok, stb. számlálószava. ちょう csó 町 Város negyedek számlálószava. だい dai 代 Generációk, nemzedékek, történelmi korszakok számlálószava. だん dan 段 Szintek számlálószava. だんらく danraku 段落 Bekezdések számlálószava. ふで fude 筆 Olyan betűk és ábrák számlálószava, melyeknek írása során nem emelik fel az íróeszközt. ふく fuku 服 Csésze maccsa (zöldtea); por alapú gyógyszerek tasakjainak; füst (például cigarettáé); szünetek, pihenők számlálószava. ふく fuku 幅 Kiakasztott tekercsek (kakedzsiku) számlálószava. ふり furi 振 Kardok számlálószava. ご go 語 Szavak számlálószava. ごん gon, és こと koto 言 Szavak számlálószava. ぐ gu 具 Bútorok; páncélok, páncélrészek számlálószava. ぎょう gjó 行 Szövegben sorok számlálószava. はく haku 泊 Valahol eltöltött éjszakák száma. はい hai 敗 Vereségek számlálószava, például a sportokban. はこ hako 箱 Dobozok számlálószava. はり hari 張 Esernyők, napernyők számlálószava. はしら hashira 柱 Istenek, emléktáblák számlálószava. はつ hatsu 発 Lövések, lövedékek; orgazmusok számlálószava. ひん hin 品 Ételfogások számlálószava. ひつ hicu 筆 Földdarabok számlálószava. ほ ho 歩 Lépések számlálószava. ひょう hjó 票 Szavazatok számlálószava. じ dzsi 字 Betűk, kandzsik, kanák számlálószava じ dzsi 児 Gyerekek számlálószava. じょう dzsō 畳 Tatamik számlálószava. A japán szobák méretét tatamikban adják meg. じょう dzsō 錠 Tabletták, pirulák számlálószava. じょう dzsō 条 Törvénycikkek; fénysugarak, füstfoszlányok, villámlások számlálószava. か ka 架 Keretek számlálószava. か ka 課 Leckék számlálószava. かこく kakoku ヶ国, 箇国 Országok számlálószava. かこくご kakokugo ヶ国語, 箇国語 (Nemzeti, hivatalos) nyelvek számlálószava. かく kaku 画 Kandzsik vonásainak számlálószava. かん kan 貫 Szusi számlálószava. かん kan 艦 Hadihajók számlálószava. けいとう keitou 系統 Buszútvonalak számlálószava. けん ken 件 Absztrakt dolgok számlálószava. けん ken 軒 Házak számlálószava. き ki 機 Gépek, repülőgépek számlálószava. きん kin 斤 Kenyér egységeinek a számlálószava, pl. vekni. きれ kire 切れ Szeletek (kenyér, sütemény, szasimi stb.) számlálószava. こ ko 戸 Házak számlálószava. (戸 jelentése: ’ajtó’) こう kó 校 Iskolák számlálószava. こう kó 稿 Vázlatok számlálószava. こう kó 行 Bankok számlálószava. こん kon 献 Alkoholos ital köreinek számlálószava. く ku 区 Városrészek, például Japán városrészeinek számlálószava. く ku 句 Haiku, szenrjú számlálószó. くち kucsi 口 Bankszámlák; adományok számlálószava. くみ kumi 組 Csoportok, emberpárok, mint például ikrek, férj és feleség, táncosok stb. számlálószava. きゃく kjaku 脚 Asztalok, székek számlálószava. きゃく kjaku 客 Csészék és csészealjak alkotta párok számlálószava. きょく kjoku 曲 Zenedarabok, zeneművek számlálószava. きょく kjoku 局 Társasjáték, mint sakk-, go-, sógi-, madzsongmérkőzések; rádió- és televízióállomások számlálószava. まき maki or かん kan 巻 Tekercsek, könyvek köteteinek számlálószava. まく maku 幕 Színházi jelenetek számlálószava. めい mei 名 ’Fő’ jelentésű, emberekre használt számlálószó. めん men 面 Tükrök, falak, teniszpályák, társasjátékok, számítógépes játékok pályáinak számlálószava. もん mon 門 Ágyúk számlálószava. もん mon 問 Kérdések számlálószava. ねん nen 年 Évek, iskolai évek számlálószava. にち nicsi 日 Hónap napjainak számlálószava. (A kivételeket lásd alul.) にん nin 人 Emberek számlálószava. (A kivételeket lásd alul.) にんまえ ninmae 人前 Ételadagok számlálószava. おり ori 折 Papírból készült dobozok, tárolók számlálószava. ぺーじ peedzsi ページ, 頁 Oldalak számlálószava. れい rei 例 Példák számlálószava. れい rei 礼 Meghajlások számlálószava. り ri り or 人 Emberekre használt számlálószó a következő esetekben: 一人 (ひとり) ’egy ember’ és 二人 (ふたり) ’két ember’. りん rin 輪 Kerekek, virágok számlálószava. りょう rjō 両 Vonatvágányok számlálószava. さい szai 才 vagy 歳 Kor kifejezésekor használt számlálószó. さお szao 棹 Fiókok, zászlók számlálószava. せき szeki 席 Ülések, ülőhelyek, rakugo-előadások, összejövetelek számlálószava. せき szeki 隻 Hajók, kötegekben hordott tárgyak, például halak, madarak, nyílvesszők számlálószava. しな sina 品 Étkezésnél fogások számlálószava. しき siki 式 Készletek, szettek számlálószavai, például bútoroknál. しょう só 勝 Győzelmek számlálószavai, például mérkőzéseken. しゅ su 首 Tankák számlálószava. しゅう sú 週 Hetek számlálószava. しゅるい surui vagy しゅ su 種類 or 種 Fajták, fajok számlálószava. そく szoku 足 Cipők, lábbelik, zoknik számlálószava. たば taba 束 Pénzkötegek, virágcsokrok, csomóba kötött zöldségek számlálószava. たい tai 体 Szobrok, babák számlálószava. たわら tavara 俵 Rizzsel teli zsákok számlálószava. てき teki 滴 Folyadékok cseppjeinek számlálószava. てん ten 点 Pontok számlálószava. とう tó 頭 Nagytestű állatok számlálószava. とき toki 時 Időtartam kifejezésére, mára már kevésbé használt számlálószó. とおり tóri 通り Kombinációk számlálószava. つ cu つ A hagyományos japán számsorban előforduló számoknál használt számlálószó. つう cú 通 Levelek számlálószava. つぼ cubo 坪 Terület számlálószó, 3,3 négyzetméternyi területet fed le. つぶ cubu 粒 Gabona, mandula számlálószava. つうわ cúva 通話 Telefonbeszélgetések számlálószava. わ va 羽 Madarak és nyulak számlálószava. わ wa 把 Csomagok, kötegek számlálószava. わ va 話 Történetek, sorozatok epizódjainak számlálószava. や ja 夜 Eltöltött éjszakák számlálószava. ぜん zen 膳 Evőpálcikák, rizsadagok számlálószava.
Hangváltozások Bizonyos hangváltozások figyelhetők meg egyes, bizonyos fonémával kezdődő számlálószavak és számok találkozásának esetében. Például 一 icsi + 回 kai → 一回 ikkai, 六 roku + 匹 hiki → 六匹 roppiki. A részleteket lásd a lenti táblázatban.
Bár ezek a változások majdnem minden esetben megfigyelhetőek, kivételek is vannak. A táblázatban a gyakori kivételek is kiemelésre kerültek.
A tízes szám, dzsú esetében, ha azt kettős, hosszú, zöngétlen mássalhangzó követi, dzsu-ként, illetve dzsi-ként (じゅっ/じっ) ejtjük, ahogy az a táblázatban látható. A dzsi régebbi alak, amit mostanság a dzsu váltott fel.
Szám k- (か, きゃ stb.) sz/sh- (さ, しゃ stb.) t/cs- (た, ちゃ stb.) h- (は, ひ, へ, ほ, ひゃ, ひゅ, ひょ) f- (ふ) p- (ぱ stb.) w- (わ) 1 icsi ikk- いっか issz- いっさ itt- いった ipp- いっぱ ipp- いっぷ ipp- いっぱ 3 szan szanb- さんば szanp- さんぷ szanb- さんば 4 jon jonh- よんは jonp- よんぱ jonf- よんふ jonp- よんぷ jov- よわ jonw- よんわ jonb- よんば 6 roku rokk- ろっか ropp- ろっぱ ropp- ろっぷ ropp- ろっぱ rokuv- ろくわ ropp- ろっぱ 8 hacsi hakk- はっか hassz- はっさ hatt- はった happ- はっぱ happ- はっぷ happ- はっぱ happ- はっぱ hacsiv- はちわ 10 dzsū dzsikk- じっか dzsukk- じゅっか dzsissz- じっさ dzsussz- じゅっさ dzsitt- じった dzsutt- じゅった dzsipp- じっぱ dzsupp- じゅっぱ dzsipp- じっぷ dzsupp- じゅっぷ dzsipp- じっぱ dzsupp- じゅっぱ dzsipp- じっぱ 100 hjaku hjakk- ひゃっか hjapp- ひゃっぱ hjapp- ひゃっぷ hjapp- ひゃっぱ 1000 szen szenb- せんば szenp- せんぷ 10000 man manb- まんば manp- まんぷ 何 nan nanb- なんば nanp- なんぷ
Kivételek