Pompéry Aurél (Pest, 1868. február 2. – Budapest, Ferencváros, 1935. január 26.)Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 242/1935. folyószáma alatt. teológiai doktor, római katolikus segédlelkész, könyvtáros.
Élete
Pompéry János író és Vecsey Terézia fia, Pompéry Elemér testvére.
A gimnáziumi tanulmányait 1881-től a III. osztálytól kezdve a bécsi császári és királyi Theresianumban végezte. 1887-ben az érettségi vizsga letétele után császári és királyi huszárönkéntes és 1888. decemberében tartalékos hadnagy lett. 1887-ben a görögkeleti vallásról áttért a római katolikus vallásra. Huszárhadnaggyá történt kinevezése után a papi pályára lépett; teológiai tanulmányait a jezsuiták vezetése alatt álló innsbrucki teológiai fakultáson és a bécsi Augustineumban végezte. 1892. június 21-én Császka György kalocsai érsek miséspappá szentelte, 1894-ben teológiai doktor lett.
1898-ig mint az egyházjog tanára működött a kalocsai érseki líceumban. Akkor kikéredzkedett a praktikus lelkészkedésbe és Bács megyében káplánkodott 1900-ig, midőn a hercegprimás fölvette az esztergomi főegyházmegyébe; ezután a székesfővárosban működött, 1902-től budapesti-krisztinavárosi, 1904-től budapest-erzsébetvárosi káplán volt. 1906-tól Ásványon működött mint adminisztrátor, majd Csábon, 1907-től Kőkeszin, 1909-től Ipolyszakálloson látott el plébánosi teendőket, 1914-ben a budapesti Egyetemi Könyvtár könyvtárőre lett. 1919 őszén eltávolították állásából, 1921-ben nyugdíjazták mint könyvtárőrt. 1923-1927 között a fővárosban hittanárként dolgozott.
Írásai
Cikkei a Hittudományi Folyóiratban (1893. A Corpus Juris Canonici és a babona, 1896. Az egyházi javadalmak összehalmozására vonatkozó jogi értekezések a legrégibb időktől a mai napig); a Magyar Szemlében (1900. A régi és az új irodalomban és a művészetben); az Alkotmányban (1902. 235. szám Zola, 1903. 305. sz. Deák Ferencz két kiadatlan levele, 1858. és 1862-ből Pompéry Jánoshoz); a Budapesti Hirlapban (1904. 265. sz. A nagy-czenki kastély éjjeli látogatója, 267. és erre 270. sz. Falk Miksa és Nagy Sándor levele).
Munkái
A polgári házasság dogmatikai, egyházjogi, államjogi és erkölcstani szempontból. Bpest, 1893 (a Hittudományi folyóirat szerkesztősége által 500 franknyi pályadíjat nyert munka) VII. Gergely pápa jelleme. Tudori értekezés. Kalocsa, 1894 Jogbölcseleti előadások. Kalocsa, 1898 Kossuth Lajos 1837-39-iki hűtlenségi perének története : kapcsolatban Wesselényi Miklós báró hűtlenségi és az ifjak felségsértési perének történetével, Budapest, 1913
Jegyzetek
Források
Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
További információk
Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008 A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek