Dino Baggio (Camposampiero, 1971. július 24. –) korábbi olasz válogatott labdarúgó, középpályás.
Roberto Baggióval csak a nevük egyezik, nincs köztük rokoni kapcsolat.
Pályafutása
Tizenhárom évesen fedezte fel őt a Torino egy játékosmegfigyelője, majd öt évig a „Granata” utánpótláscsapataiban pallérozódott. 1989-ben mutatkozhatott be a felnőttcsapatban, és egy ideig párhuzamosan játszott itt és az ifiegyüttesben. Első meccsét a Lazio ellen játszotta, és gyorsan beverekedte magát a kezdőcsapatba is. Gyorsan kiderült legfőbb erénye, a kitartás, és Torinóban, majd többi állomáshelyén is bevetették több poszton, nem csak eredeti szerepkörében, védekező középpályásként. A Torinóval 1990-ben megnyerte a másodosztályt, egy évvel később pedig a Mitropa kupát. 1991-ben az Internazionaléhoz került kölcsönben, ahol huszonhét meccsen egy gólt szerzett.
Az 1992-93-as szezont már a Juventusnál kezdte meg, és hamar jó barátságba került névrokonával, Roberto Baggióval, ezenkívül a pályán is nagyon jól együtt tudtak működni. Mivel előtte a városi riválisnál is játszott, a Juve szurkolói eleinte nem fogadták őt egyöntetűen pozitívan, azonban szolid, kiegyensúlyozott játékával gyorsan meggyőzte a híveket. 1993-ban megnyerte az UEFA-kupát, amelynek döntőjében pályafutása talán legjobb két találkozóját játszotta. A döntő első felvonásán egy, a másodikon két gólt szerzett, ezzel a „zebrák” magabiztos, 6-1-es összesítéssel múlták fölül a Borussia Dortmundot.
A Juventusban és az 1994-es vb-n nyújtott jó teljesítménye miatt az 1994-95-ös idény előtt a Parma megpróbálta leigazolni Baggiót. Baggio eleinte visszautasította a Parma ajánlatait, és a Juventus is hajlott arra, hogy megtartsa őt. Sokáig úgy nézett ki, hogy a fiatal Alessandro Del Piero kerül Parmába, azonban végül Baggio meggondolta magát, és a két csapat nyélbe üthette az üzletet. A Parmánál rögtön első idényében UEFA-kupa-győztesnek mondhatta magát. Ebben a döntőben is betalált, ahol az ellenfél ezúttal Baggio korábbi csapata, a Juventus volt. Az odavágón, hazai pályán ő szerezte a győztes gólt, míg a visszavágón a Parma neki köszönhetően egyenlített Gianluca Vialli vezető találata után. Ezzel az újabb két góllal Baggio már öt gólnál járt az UEFA-kupa-finálékban. Az európai sikerek ellenére a bajnokságban nem sikerült maradandót alkotni sem Alberto Malesani, sem Carlo Ancelotti irányítása alatt. A legjobb eredmény ebben az időszakban egy második hely volt, melyet Ancelotti edzősködése idején ért el a Parma.
Az 1998–1999-es UEFA-kupa során egy súlyos sérülés elszenvedője volt, miután a Wisła Kraków ellen egy lengyel huligán késsel fejen találta őt. Ennek eredményeként a krakkóiakat egy évre eltiltották a nemzetközi kupaszerepléstől. A szezon végén ismét sikerült elhódítania a kupát, valamint megnyerte a Parmával a Coppa Italiát és a szuperkupát is, előbbit a Fiorentina, utóbbit a bajnok Milan ellen. A következő évadban is maradt Parmában, és hozzásegítette a gárdát egy negyedik helyhez. Kis híján a BL-selejtezős hely is összejött, az Inter csak playoffban bizonyult jobbnak. Baggio legemlékezetesebb megnyilvánulása ebben az idényben egy durva sportszerűtlenség volt. A Juventus elleni bajnokin elkövetett egy szabálytalanságot Gianluca Zambrotta kárára, amiért a játékvezető Stefano Farina egyből piros lappal kiállította. A döntést nehezményező Baggio ezután egy pénzre utaló gesztust tett a bíró felé, vagyis hogy tulajdonképpen eladta az összecsapást, valamint a pályára köpött. Ezek miatt saját klubja kétmeccses eltiltással és húszmilliós bírsággal sújtotta. A szövetség elnöke, Luciano Nizzola további büntetésként eltiltotta őt a válogatott soron következő, Svédország elleni barátságos meccsétől, melyet 2000. február 23-án rendeztek.
2000 októberében a bajnoki címvédő SS Lazio szerződtette, ahol akkor már egy éve ott játszott Baggio korábbi csapattársa, Roberto Sensini is. Baggio fővárosban töltött időszaka nem sikerült túl jól, ugyanis mind a 2001-02-es, mind az azt követő bajnoki évadban alig kapott lehetőséget. 2003 nyarán Angliában merült fel a neve, előbb a Wolverhamptonnal tárgyalt, aztán végül a Blackburnhöz került kölcsönbe. Itt a menedzser Graeme Souness szokatlan poszton, csatárként számított rá, végül kilenc meccsen egy gólt szerzett. Visszatérése után a Lazio ismét kölcsönadta, ezúttal a frissen feljutott Anconának. Itt tizenöt bajnokin kétszer talált be, azonban az Anconán ez nem segített, ugyanis utolsóként zárta a szezont. Bár visszatért a Lazióhoz, ismét nem játszott, majd egy rövid trieszti időszak után vonult vissza. 2008-ban bejelentették, hogy Baggio visszatér, csapata pedig a szülővárosától nem messze fekvő Tombolo lesz, melynek edzője Baggio legelső trénere, Cesare Crivellaro volt. Végül egyetlen összecsapáson játszott a kiscsapatban.
A válogatottban
Ifjúsági szinten Baggio megnyerte az U21-es Eb-t 1992-ben, Cesare Maldini irányítása alatt, majd ugyanebben az évben részt vett a barcelonai olimpián is. A felnőttválogatottban Arrigo Sacchi szövetségi kapitánysága idején mutatkozott be, 1991. december 21-én, egy Ciprus elleni győztes összecsapáson. A következő év februárjában, a portugálok ellen megszerezte első gólját is.
Az 1994-es vb selejtezőit végigjátszotta, majd Sacchi a világbajnokságra utazó keretbe is nevezte őt. A tornán nagyszerű párost alkotott névrokonával, Roberto Baggióval, ők ketten többször is döntő gólokat szereztek. Dino két találatot vállalt magára, először Norvégia ellen, amely győztes gólnak bizonyult, majd a negyeddöntőben, a spanyolok ellen, ami egy távoli lövésből született.
Ugyancsak részt vett az 1996-os Eb-n, valamint az 1998-as vb-n, utóbbi végül utolsó nagy tornája lett. Bár eredetileg benne volt Dino Zoff huszonhat fős keretében a 2000-es Eb-re is, az utolsó keretszűkítésnél kiszorult a csapatból. Válogatott mezben végül összesen hatvan összecsapáson lépett pályára, ezeken hétszer talált az ellenfelek kapujába.
Karrierje statisztikái
Klubstatisztikái Bajnokság Kupa Ligakupa Nemzetközi Összesen Szezon Klub Bajnokság Mérk. Gól Mérk. Gól Mérk. Gól Mérk. Gól Mérk. GólOlaszország Bajnokság Coppa Italia Ligakupa Európa Total1989/90TorinoSerie B301990/91Serie A2521991/92Inter MilanSerie A2711992/93JuventusSerie A3211993/941701994/95ParmaSerie A3161995/962841996/973121997/982951998/992921999/002402000/01LazioSerie A2512001/021502002/0340Anglia Bajnokság FA-kupa Ligakupa Európa Összesen2003/04Blackburn RoversPremier League91Olaszország Bajnokság Coppa Italia Ligakupa Európa Összesen2003/04AnconaSerie A1302004/05LazioSerie A002005/06TriestinaSerie B30 Ország Olaszország33624Anglia91Összesen34525
Sikerei, díjai
Kupagyőztes: 1998-99 Szuperkupa-győztes: 1999 UEFA-kupa-győztes: 1992-93, 1994-95, 1997-98 U21-es Európa-bajnok: 1992 Vb-ezüstérmes: 1994 Mitropa-kupa-győztes: 1991
Jegyzetek
További információk
Kategória:1971-ben született személyek Kategória:Olasz labdarúgók Kategória:Labdarúgó-középpályások Kategória:A Torino labdarúgói Kategória:Az Internazionale labdarúgói Kategória:A Juventus labdarúgói Kategória:A Parma labdarúgói Kategória:Az SS Lazio labdarúgói Kategória:A Blackburn Rovers labdarúgói Kategória:Az 1994-es világbajnokság labdarúgói Kategória:Az 1996-os Európa-bajnokság labdarúgói Kategória:Az 1998-as világbajnokság labdarúgói Kategória:Olasz olimpikonok Kategória:Az 1992. évi nyári olimpiai játékok labdarúgói Kategória:Élő személyek