Az Ágoston-rend a Szent Ágostonról nevezett (de nem általa alapított) szerzetestársulatok közös neve.Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. (Budapest, 1931) Minden olyan római katolikus férfi és női szerzetesrendre utal, amelyek Szent Ágoston szabályai szerint élnek.

Két fő águk van: Szent Ágoston Rend (latinul: Ordo Fratrum S. Augustin, rövidítésük: OSA). A katolikus egyház egy koldulórendje. 1244-ben alapították a toszkánai régió több remetecsoportjának összefogásával, akik Szent Ágoston reguláját követték. Általános nevén Ágoston-rendiek, történelmileg pedig Szent Ágoston Remetéi (Ordo eremitarum sancti Augustini ; rövidítve: OESA) vagy Ágoston-rendi remeték néven ismertek.

Szent Ágoston Reguláris Kanonokrendje [CRSA, Canonici Regulares Sancti Augustini]; Ágostonrendi kanonokok (Canonici regulares s. Augustini). Több katolikus rend konföderációja, amelyek Szent Ágoston reguláját követik. Legnagyobb részük pap, akiknek feladata az ünnepélyesebb liturgikus feladatok ellátása és a plébániákon a lelkipásztori gondozás. Szent Ágoston kanonokjai a reguláris kanonokokhoz tartoznak. A 11. századból erednek, Ágoston szabálya szerint élő kanonokrendek. A 12. és 14. században a teológia terén kifejtett működésükkel tettek szert jelentőségre.Révai Nagy Lexikona, 1. kötet (1911)

Vannak még a 19. században létrehozott anglikán ágostonos rendek, amelyeknek csak női tagjai vannak.

Férfirendek Az ágostonos férfirendek; kiemelve a két fő ágː rövid.hiv. névköznévlatin névA.A.Mária Mennybevételéről Nevezett Ágostonos KongregációasszumpcionistákCongregatio Augustinianorum ab AssumptioneC.R.S.A.Szent Ágoston Reguláris Kanonokrendjeágostonos kanonokokOrdo Canonicorum Regularium Sancti AugustiniO.A.D.Sarutlan Ágoston-rendsarutlan ágostonosokOrdo Augustiniensium DiscalceatorumO.A.R.Ágoston-rendi Recollectusokágostonos rekollektusokOrdo Augustinianorum RecollectorumO.E.S.A.Szent Ágoston Remetéiágostonos remetékOrdo Eremitarum Sancti AugustiniO.S.A.Szent Ágoston RendjeágostonosokOrdo Fratum Sancti Augustini

Történet Előzmények A nyugati szerzetesség egy jelentős ága, amely Szent Ágostonnak, az algériai Hippó püspökének – az egyháziak erkölcseiről tartott beszédeivel és a hippói apácákhoz írt 109. levelével – írt szabályzatát követték. Ágoston megtérését és pappá szentelését követően Hippóban olyan papi közösséget állított föl, amelynek tagjai lemondtak saját tulajdonukról és életüket közösen élték. Ennek a közösségi életnek a középpontjában az evangéliumi eszme megvalósítása és terjesztése állt. Vagyis a közösségi életet összekapcsolták a lelkipásztori tevékenységgel. Szent Ágoston kezdeményezése követőkre talált, de a bencés szerzetesség egyeduralkodóvá válása miatt háttérbe szorult. Az első püspök, aki Szent Ágoston szellemében szabályozta papjai életét a 8. században élt Szent Chrodegang metzi püspök volt. De az ő papjai nem szerzetesek, hanem világi papok voltak és működésük a kanonoki intézmény meghonosodásához vezettek. Megteremtette papjai számára az ima-, asztal- és házközösséget. E világi káptalanok egy része a 11. században szerzetességbe hajlott át. A már korábban említett női rend számára készült ágostoni szabályzat szerint szervezték életüket, szerzetesi fogadalmat is tettek. Így jött létre az Ágoston-rendű vagy karinges kanonokok, a szabályozott kánoni életet élő papok rendje.

Rendalapítás Itáliában és Európa-szerte számos remete- és szerzetes csoport élt Ágoston regulája szerint. Az Ágoston-rend 1244-ben született meg, amikor IV. Ince pápa a különféle remeteközösségeket és csoportokat egyetlen rendbe egyesítette.Puskely Mária: Keresztény szerzetesség I.

Jogi formájában azonban csak 1256-ban jött létre. IV. Sándor pápa kívánságára az ágostonos szellemű szerzetesek egy Firenzében megrendezett káptalanon elhatározták, hogy közös szabályzattal egyetlen rendben egyesülnek, s alapítójuknak Szent Ágostont ismerik el. A pápa, Licet Ecclesiae kezdetű bullájával erősítette meg az új rendet.

Ugyanez évben (1256) a rendet koldulórendnek nyilvánították.

Középkori virágzás Az Ágoston-rend gyors virágzásnak indult, a 13. század végére Európa 2000 kolostorában, több mint 30 ezer Ágoston-rendi szerzetes élt.Puskely Mária: Szerzetesek

1256 óta a rend tartományokra oszlott. A tartományok mellett 1387-től különböző kongregációkba is tömörültek.

A 14. század folyamán felmerült reformtörekvésekben alakult ki a spanyol sarutlan Ágoston-rendiek iránya, szigorú szabályokkal. Az ágostonos remeték a pápai udvarban is előkelő hivatalokat töltöttek be.Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. (1931)

Magyarországon a középkorban (1270-től) számos villermita (ágostonos) remete-kolostor volt (Nagysáros, Esztergom, Pozsony, Pápoc, Gyulafehérvár stb.); ezek a mohácsi vész és a reformáció után többnyire megszűntek.

Újkor 1512-ben II. Gyula pápa a rend tagjainak négy csoportját különböztette meg: fráterek (férfi szerzetesek) monachák (apácák) harmadrendiek Szt. Ágoston Társasága

A rendhez tartozott Luther Márton is. A reformációig sok ezer tagjuk volt, de akkor sok tagot veszítettek.

A 17. század végén ismét megtelepedtek Magyarországon (Léka, Pécs, Buda), de II. József az 1785-ös rendeletével teljesen megsemmisítette a koldusrendeket.

Modern kor A rend egyik amerikai tagja, Prevost 2025-ben XIV. Leó néven lett pápa.https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2025-05/biborosok-megvalasztottak-az-uj-papat.html. Utolsó megtekintés: 2025. május 9.

Létszámuk 1971-ben a rendtagok száma 4180 fő volt 1989-es adatok szerint az Ágoston-rendnek 3300 pap és testvér tagja volt, az öt világrész 40 országában 1995-ben 2975 rendtag volt a 21. században kb. 2800 rendtag van https://www.beafriar.org/about-the-augustinians

Magyarországon Magyarországon az ágostonos kanonokoknak négy rendje vert gyökeret: a karinges kanonokok (superpelliciati), a stefaniták, a Szent Sír-kanonokrend és az antoniták rendje.

Az ágostonosok magyarországi rendtartományát, röviddel a létrejöttük után, 1262-ben alapították. A tartományok élén a provinciális perjel állt, akit három évenként választottak meg. 1278-ban említik először a magyar tartomány perjelét, akiknek központi kolostora az esztergomi Szent Anna-rendház volt.

Vidéken kizárólag a fejlett, több központi funkcióval rendelkező, fontos utak, átkelők mellett fekvő településeket választották ki rendházaik székhelyéül. Kolostoraik létrejötte elsősorban a gazdag donátoroknak volt köszönhető. Sokan tanultak és tanítottak egyetemeken. 1338-tól a tartományoknak főiskolát kellett felállítaniuk. A török hódoltság előtti időkben kolostoraik száma már elérte a 25-30-at. A Vízivárosban állt budai konventjükről 1309-ből származik az első adat, Buda török kézre kerüléséig működött.

Magyarországi tevékenységüket «Memoria Provinciae Hungaricae Augustinianae antiquae» című, s 1778-ban Rosnák Márton OSA által kiadott munka tanúsítja.

Kolostoraikat II. József oszlatta fel, s visszaállításuk nem, vagy pedig csak rövid időre, és sikertelenül történt meg.

Ma az Ágoston-rendnek magyarországi tagja nincsen.

Magyarországi egykori kolostoraik Németújvári perjelség, Németújvár Kanizsai rezidencia, Nagykanizsa – működése: 1713–1724 Keresztelő Szent Jánosról nevezett perjelség, Bártfa Keresztelő Szent Jánosról nevezett perjelség, Kaza Körmendi perjelség, Körmend Myrai Szt. Miklós és tolentini Szt. Miklósról nevezett perjelség, Léka Pécsi perjelség, Pécs – működése: ? –1526; 1713–1782 Saári perjelség, Saár Sárospataki perjelség, Sárospatak Szent Annáról nevezett perjelség, Esztergom – működése: 1270 előtt – ? Szent Erzsébetről nevezett perjelség, Komárom Szent Erzsébetről nevezett perjelség, Szepes Szent Erzsébetről nevezett perjelség, Szepesváralja Szent István első vértanúról nevezett perjelség, Buda – működése: XIV. század – 1541; 1709–1782 Szent Mihályról cimzett perjelség, Székesfehérvár – működése: ?–1543 Szent Miklósról nevezett perjelség, Eger – működése: 1456(?)–1595 Szent Miklósról nevezett perjelség, Ercsi – működése: 1499–1526 Szent Szaniszlóról nevezett perjelség, Sáros Szentlélekről nevezett perjelség, Harapkov – működése: 1334 előtt–1526 Szűz Máriáról nevezett perjelség, Lövő – működése: 1360–1526 Szűz Máriáról nevezett perjelség, Pápóc – működése: 1360–1526

Kapcsolódó szócikkek Hippói Szent Ágoston Luther Márton ágoston-rendi szerzetes, reformátor Szent Ágoston regulája Premontrei rend

Fordítás

Források Lexikon – Ágoston-rendi szerzetesek (Online elérés: 2015. május 18.) Adorans – Ágostonrendiek O.S.A (Online elérés: 2015. május 18.) Pilisszentiván Helytörténeti Közhasznú Egyesület honlapja (Online elérés: 2015. május 18.)

Jegyzetek

További információk

Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon; Stephaneum Ny., Budapest, 1943 (A Szent István Akadémia történelmi-, jog- és társadalomtudományi osztályának felolvasásai)

Kategória:Katolikus szerzetesrendek